Előfizetés

Molinót akasztottak a megszállási emlékműre

Gyászoljuk a demokráciát - ez olvasható azon a fekete molinón, amelyet ismeretlenek akasztottak a tiltakozást kiváltó Szabadság téri megszállási emlékműre. A drapéria Gábriel arkangyal karjára került, holott a szobrot rendőrök és kordon védi, sőt a szoborcsoport hátsó részét be is kamerázták.

A 444.hu azt írta, a rendőröket nem nagyon zavarják a történtek, tegnap kora délután ugyanis még nem távolították el a feliratot. A fotót egyébként az Instagramra posztolta egy felhasználó. Eközben Párkányi Raab Péter, az emlékmű készítője közleményben tudatta, hogy feljelentést tesz a róla szóló ironikus Facebook-oldal miatt. Az álprofilhoz ugyanis nincs köze. A szobrász azt írta, hogy januárig müködtetett saját oldalt, amelyet azonban egy kortárs magyar képzőművész meghekkelt, ezért akkor megszüntette. Azóta nincs jelen a közösségi oldalon. Az álprofiltól és a rajta megjelenő "aljasságoktól teljes mértékben elhatárolódok és ez úton bejelentést és feljelentést teszek az ismeretlen létrehozók, engem és a kormányt rágalmazók ellen" - tudatta Párkányi Raab Péter.

Az ironikus oldalra egyébként a szobrász nevében tegnap valaki azt írta: "Borókai Úr nekem biztosított Heti Válasz-cikke elérte a balliberális hisztisajtót, de végre belátták ők is legfőbb érdememet: gyors szobrász vagyok, ezért vállaltam egyedül én. A gyorsaság előnye, hogy a stilizált mondanivaló nem próbál evidenciákat sulykolni, a befogadóra van bízva, hogy ez sas vagy turul, Gábriel vagy Lucifer, alma vagy körte, művészet vagy hányás."

Párkányi Raab a csütörtökön megjelent Heti Válasz interjúban arról beszélt, hogy szándékosan félreértelmezték a Szabadság téri megszállási emlékművet. Magyarország ugyanis nem ártatlan, és nem Gábriel jelképezi, hanem az arkangyal ujjai közül kihulló országalma. A sas nem német birodalmi, annak ellenére sem, hogy a műleírásban ez szerepel. A szobrász szerint balliberális körök azért támadták, mert kétmilliárd forintot buktak azzal, hogy ő készítette az emlékművet. A szobrász szerint az emlékmű körüli helyzet "a balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkájának a következménye", akik egyébként őt főiskolás kora óta gátolják az érvényesülésben. "Ha Leonardo ma fölbukkanna Magyarországon, simán agyonvernék, és még büszkék is lennének rá" - fogalmazott.

Nem jött be a számítás

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.07.26. 07:05
Pontszámokra várók Budapesten – a kormány által preferált képzések többségére kevés ponttal is be lehetett kerülni FOTÓ: TÓTH GE
Nem változott jelentősen a felsőoktatási "piac" az idei felvételi ponthatárhúzás után. A kormány által preferált műszaki vagy természettudományos képzések többségére kevés ponttal is bele lehetett jutni, a népszerű szakokra viszont csak magas pontszámmal lehetett bekerülni. Az új szakállamtitkár ennek ellenére nagyon megdicsérte a kormány oktatáspolitikáját.

Több mint 106 ezer jelentkező közül mintegy 74 ezren nyertek felvételt valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezer diáknak sikerült bekerülni, állami ösztöndíjas vagy önköltséges (azaz tandíjas) finanszírozásban. Közülük ingyenesen csak 56 ezren tanulhatnak majd. A száraz adatok felsorolása mellett a politikusként most debütáló Palkovics nem felejtette el a "kötelező mondatot" sem: szerinte a felvettek száma az előző évhez képest a kormány oktatáspolitikájának köszönhetően nőtt.

Állami ösztöndíjas, nappalis ponthatárok
Budapesti Corvinus Egyetem politológia 422
élelmiszermérnök 371
kertészmérnök 304
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök 358
gépészmérnök 392
villamosmérnök 365
Debreceni Egyetem általános orvos 407
magyar 302
programtervező informatikus 292
Eszterházy Károly Főiskola óvodapedagógus 283
tanító 260
földrajztanár 260
Eötvös Lóránd Tudományegyetem germanisztika 433
pszichológia 439
szabad bölcsészet 397
Miskolci Egyetem műszaki földtudomány 282
ápolás és betegellátás 306
történelem 260
Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai vezető 410
közigazgatás-szervező 380
bűnügyi igazgatási (bűnügyi) 403
Pécsi Tudományegyetem általános orvos 401
szociális munka 260
előadóművészet (klasszikus ének) 394
Szegedi Tudományegyetem fogorvos 411
gépészmérnök 260
magyar-, némettanár 367

Az államtitkár szavaiból nyilván az következik, hogy a jelentkezők és a felvettek száma 2011 és 2013 között is a kormány oktatáspolitikájának "köszönhetően" csökkent, bár akkor a kormányzati szereplők szívesebben hivatkoztak "demográfiai trendekre". Pedig az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok csökkentése, a súlyos mértékű tandíjak, valamint a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés intézménye a jelentkezők körében 2011-ről 2012-re mintegy 30 ezer, a felvettek körében csaknem 18 ezer fős csökkenést okozott. A felvettek számának jelentős növekedést éppen az Orbán-kormány "hátraarca", vagyis az állami ösztöndíjas keretszámok tavalyi eltörlése tette lehetővé. Vagyis mindenki, aki elérte a már tavasszal megállapított vagy a most meghatározott központi ponthatárt, az intézmények kapacitásszámától (az összes felvehető állami ösztöndíjas és tandíjas diák száma) függően felvételt nyerhetett a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.

Ráadásul hiába az államtitkár öröme, idén sem működött az a kormányzati stratégia, amely a műszaki-, és a természettudományos képzésekre akarja csábítani a legjobban teljesítő fiatalokat. A legtöbb ilyen szakon ugyanis meglepően alacsonyak lettek a ponthatárok, részben a kevés jelentkező, részben a gyenge felvételi teljesítmény miatt. Idén is az a tizenhat szak (lásd táblázatunkat) bizonyult a legnépszerűbbnek, és többnyire itt tértek el felfelé az intézmények a központi ponthatártól, amelyeken a kormány azért állapított meg magas ponthatárokat előre, mert álláspontja szerint ezeken a szakokon túlképzés van, és nemzetgazdasági szempontból nem eléggé "hasznosak".

Központi ponthatár és tandíj 16 szakon
Szak                                       Ponthatár*                               Tandíj(Ft/félév)
Alkalmazott közgazdaságtan          465                                    175 000-245 000
Andragógia                                    430                                    115 000-234 000
Emberi erőforrások                        443                                    150 000-279 000
Gazdálkodási és menedzsment      460                                    150 000-300 000
Gazdaságelemzés                          465                                    245 000
Igazságügyi igazgatási                    424                                   132 000-195 000
Jogász                                            464                                    165 000-260 000
Kereskedelem és marketing           449                                    150 000-295 000
Kommunikáció és médiatudomány 455                                     150 000-279 000
Közszolgálat                                   440                                     170 000-245 000
Munkaügyi és társ.bizt. igazgatási  410                                     132 000-150 000
Nemzetközi gazdálkodás                460                                     150 000-300 000
Nemzetközi tanulmányok               465                                      150 000-280 000
Pénzügy és számvitel                    458                                      50 000-295 000
Turizmus-vendéglátás                   428                                      50 000-295 000
Üzleti szakoktató                           440                                      150 000-160 000
(*Maximum pont: 500)

Az ellenzék szerint a felvételi rendszerrel az is probléma, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Az LMP szerint a kormány intézkedései nyomán mára egyre inkább csak a társadalmi elit gyermekei juthatnak be a felsőoktatásba, a diplomaszerzést pedig sokkal inkább meghatározza a szülői háttér, mint a tehetség. Pető Ernő szakszóvivő úgy fogalmazott, a kormány nem ismeri fel, hogy az oktatás nem egy megszorításokra szoruló ágazat, hanem a gazdasági felemelkedés záloga. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az oktatás egészét újratervezik, például emelik a pedagógusok és a felsőoktatásban tanítók fizetését, valamint bővítik az ingyenes képzéseket.

Káosz vár a szakképzésre
A félezer szakképző iskolát magába olvasztó intézmény pontosan ugyanolyan defektekkel rendelkezik majd, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), azzal súlyosbítva, hogy az alapműveltség esélyétől is elzárja majd az ide járó fiatalokat - reagált Kunhalmi Ágnes arra, hogy mintegy 500 szakképző iskolát olvasztanának a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában létrehozandó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalba. Az Országgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott, az elmúlt években végignéztük a közoktatást államosító Klik bukását. A nagy lendülettel elindított szervezett "mára leszerepelt", képtelen volt normálisan átvenni az iskolákat, 50 milliárd forintos adósságot halmozott föl, elnöke megbukott. "Odáig jutottunk, hogy ma van olyan iskola Magyarországon, ahová a szülők veszik az iskolapadot. Ugyanez történt a tankönyvekkel, az államosítást követően ma szinte működésképtelen a tankönyvellátás" - fogalmazott Kunhalmi. A politikus szerint most a szakképzésben ismétlődne meg ugyanez.

Nem jött be a számítás

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.07.26. 07:05
Pontszámokra várók Budapesten – a kormány által preferált képzések többségére kevés ponttal is be lehetett kerülni FOTÓ: TÓTH GE
Nem változott jelentősen a felsőoktatási "piac" az idei felvételi ponthatárhúzás után. A kormány által preferált műszaki vagy természettudományos képzések többségére kevés ponttal is bele lehetett jutni, a népszerű szakokra viszont csak magas pontszámmal lehetett bekerülni. Az új szakállamtitkár ennek ellenére nagyon megdicsérte a kormány oktatáspolitikáját.

Több mint 106 ezer jelentkező közül mintegy 74 ezren nyertek felvételt valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezer diáknak sikerült bekerülni, állami ösztöndíjas vagy önköltséges (azaz tandíjas) finanszírozásban. Közülük ingyenesen csak 56 ezren tanulhatnak majd. A száraz adatok felsorolása mellett a politikusként most debütáló Palkovics nem felejtette el a "kötelező mondatot" sem: szerinte a felvettek száma az előző évhez képest a kormány oktatáspolitikájának köszönhetően nőtt.

Állami ösztöndíjas, nappalis ponthatárok
Budapesti Corvinus Egyetem politológia 422
élelmiszermérnök 371
kertészmérnök 304
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök 358
gépészmérnök 392
villamosmérnök 365
Debreceni Egyetem általános orvos 407
magyar 302
programtervező informatikus 292
Eszterházy Károly Főiskola óvodapedagógus 283
tanító 260
földrajztanár 260
Eötvös Lóránd Tudományegyetem germanisztika 433
pszichológia 439
szabad bölcsészet 397
Miskolci Egyetem műszaki földtudomány 282
ápolás és betegellátás 306
történelem 260
Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai vezető 410
közigazgatás-szervező 380
bűnügyi igazgatási (bűnügyi) 403
Pécsi Tudományegyetem általános orvos 401
szociális munka 260
előadóművészet (klasszikus ének) 394
Szegedi Tudományegyetem fogorvos 411
gépészmérnök 260
magyar-, némettanár 367

Az államtitkár szavaiból nyilván az következik, hogy a jelentkezők és a felvettek száma 2011 és 2013 között is a kormány oktatáspolitikájának "köszönhetően" csökkent, bár akkor a kormányzati szereplők szívesebben hivatkoztak "demográfiai trendekre". Pedig az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok csökkentése, a súlyos mértékű tandíjak, valamint a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés intézménye a jelentkezők körében 2011-ről 2012-re mintegy 30 ezer, a felvettek körében csaknem 18 ezer fős csökkenést okozott. A felvettek számának jelentős növekedést éppen az Orbán-kormány "hátraarca", vagyis az állami ösztöndíjas keretszámok tavalyi eltörlése tette lehetővé. Vagyis mindenki, aki elérte a már tavasszal megállapított vagy a most meghatározott központi ponthatárt, az intézmények kapacitásszámától (az összes felvehető állami ösztöndíjas és tandíjas diák száma) függően felvételt nyerhetett a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.

Ráadásul hiába az államtitkár öröme, idén sem működött az a kormányzati stratégia, amely a műszaki-, és a természettudományos képzésekre akarja csábítani a legjobban teljesítő fiatalokat. A legtöbb ilyen szakon ugyanis meglepően alacsonyak lettek a ponthatárok, részben a kevés jelentkező, részben a gyenge felvételi teljesítmény miatt. Idén is az a tizenhat szak (lásd táblázatunkat) bizonyult a legnépszerűbbnek, és többnyire itt tértek el felfelé az intézmények a központi ponthatártól, amelyeken a kormány azért állapított meg magas ponthatárokat előre, mert álláspontja szerint ezeken a szakokon túlképzés van, és nemzetgazdasági szempontból nem eléggé "hasznosak".

Központi ponthatár és tandíj 16 szakon
Szak                                       Ponthatár*                               Tandíj(Ft/félév)
Alkalmazott közgazdaságtan          465                                    175 000-245 000
Andragógia                                    430                                    115 000-234 000
Emberi erőforrások                        443                                    150 000-279 000
Gazdálkodási és menedzsment      460                                    150 000-300 000
Gazdaságelemzés                          465                                    245 000
Igazságügyi igazgatási                    424                                   132 000-195 000
Jogász                                            464                                    165 000-260 000
Kereskedelem és marketing           449                                    150 000-295 000
Kommunikáció és médiatudomány 455                                     150 000-279 000
Közszolgálat                                   440                                     170 000-245 000
Munkaügyi és társ.bizt. igazgatási  410                                     132 000-150 000
Nemzetközi gazdálkodás                460                                     150 000-300 000
Nemzetközi tanulmányok               465                                      150 000-280 000
Pénzügy és számvitel                    458                                      50 000-295 000
Turizmus-vendéglátás                   428                                      50 000-295 000
Üzleti szakoktató                           440                                      150 000-160 000
(*Maximum pont: 500)

Az ellenzék szerint a felvételi rendszerrel az is probléma, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Az LMP szerint a kormány intézkedései nyomán mára egyre inkább csak a társadalmi elit gyermekei juthatnak be a felsőoktatásba, a diplomaszerzést pedig sokkal inkább meghatározza a szülői háttér, mint a tehetség. Pető Ernő szakszóvivő úgy fogalmazott, a kormány nem ismeri fel, hogy az oktatás nem egy megszorításokra szoruló ágazat, hanem a gazdasági felemelkedés záloga. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az oktatás egészét újratervezik, például emelik a pedagógusok és a felsőoktatásban tanítók fizetését, valamint bővítik az ingyenes képzéseket.

Káosz vár a szakképzésre
A félezer szakképző iskolát magába olvasztó intézmény pontosan ugyanolyan defektekkel rendelkezik majd, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), azzal súlyosbítva, hogy az alapműveltség esélyétől is elzárja majd az ide járó fiatalokat - reagált Kunhalmi Ágnes arra, hogy mintegy 500 szakképző iskolát olvasztanának a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában létrehozandó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalba. Az Országgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott, az elmúlt években végignéztük a közoktatást államosító Klik bukását. A nagy lendülettel elindított szervezett "mára leszerepelt", képtelen volt normálisan átvenni az iskolákat, 50 milliárd forintos adósságot halmozott föl, elnöke megbukott. "Odáig jutottunk, hogy ma van olyan iskola Magyarországon, ahová a szülők veszik az iskolapadot. Ugyanez történt a tankönyvekkel, az államosítást követően ma szinte működésképtelen a tankönyvellátás" - fogalmazott Kunhalmi. A politikus szerint most a szakképzésben ismétlődne meg ugyanez.