Előfizetés

Veszélyben a média szabadsága Magyarországon

Továbbra is veszélyben van a média szabadsága Magyarországon - írta a reklámadóról blogjában Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke hétfőn.

"A szabad és sokszínű média a szabad társadalom alapja, a demokratikus hagyomány biztosítéka. A magyarországi "reklámadó" azt mutatja, hogy továbbra is nagy veszélyben van" - olvasható a liberális holland politikus internetes naplójában.

Neelie Kroes sérelmezi, hogy a reklámadót jelentősebb vita vagy egyeztetés nélkül fogadta el a parlament, és úgy véli, bár a bevételek növelése a célja, valójában aránytalan mértékben egyetlen vállalatot, az RTL-t sújtaná, majd hozzáteszi, hogy a cég saját számításai szerint csak őket érintené a legmagasabb adókulcs, "jelentős veszteséget okozva a cégnek, és veszélybe sodorva annak működőképességét".

"A következtetés nyilvánvaló. Az RTL egyike annak a kevés csatornának, amely nem a Fidesz-párti álláspontot hirdeti, nehéz azt gondolni, hogy bármi más lehetne a cél, mint kiűzni őket Magyarországról. A magyar kormány nem akar független, külföldi tulajdonú műsorszolgáltatót Magyarországon; egy méltánytalan adót alkalmaz, hogy elsöpörje a demokratikus biztosítékokat és megszabaduljon valamitől, amiről úgy véli, kihívást jelent a hatalma számára" - írja Kroes.

A bizottság alelnöke világossá teszi, hogy a vállalatok letelepedésének szabadsága az egységes piac egyik alapelve, ugyanakkor úgy véli, nemcsak egyetlen vállalatról és egyetlen adóról van szó, hanem egy "mélyen aggasztó, az EU értékeivel ellentétes" mintáról.

"Az adóztatás nem lehet a diszkrimináció eszköze, az adópolitikát pedig nem szabad politikai fegyverként alkalmazni" - szögezi le blogbejegyzésében Neelie Kroes.

Ezt követően a holland biztos ismerteti az új médiatörvény elfogadása, valamint a Klubrádió engedélye és a politikai hirdetések körüli vitákat, és az Origo főszerkesztőjének esetére is kitér, mondván: a főszerkesztő felmentésének hátterében sokak szerint politikai nyomásgyakorlás állt.

"Ezen bírálatok és aggodalmak egy része rendeződött az EU és a nemzetközi közösség nyomására, mások viszont továbbra is nagyon valós aggodalmat jelentenek" - írja Kroes.

A biztos itt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a választásokról készített jelentésére hivatkozik, és így folytatja: a megfigyelt csatornák többsége "jelentős elfogultságot" mutatott a kormányzó Fidesz javára, az egyik kivétel pedig az RTL volt, a jelentés pedig arra is kitér, hogy egyre több sajtóorgánum "kerül a Fideszhez köthető üzletemberek közvetlen tulajdonába".

"Ez olyan médiaszektor képét festi le, amely (a legjobb esetben) bizonytalan és öncenzúrát gyakorol, a legrosszabb esetben pedig pártos, ha nem egyenesen a kormány által ellenőrzött" - jegyzi meg Neelie Kroes.

A holland politikus úgy véli, hogy a kormánynak éppen a média sokszínűségére leselkedő fenyegetések ellen kellene fellépnie.

"A kormány általi ellenőrzés, a monopólium és a cenzúra Magyarország történetének egy másik, sötétebb korszakához tartoznak, és senkinek sem szabadna arra vágynia, hogy visszatérjen ahhoz" - húzza alá Kroes, aki szerint a szabad és sokszínű sajtó elsődleges feladata a méltányos és elfogulatlan tájékoztatás.

"Ennek aláásása, a dinamikus vita elhallgattatására tett kísérlet pedig nem más, mint támadás a magyar demokrácia ellen. A demokrácia és a magyar nép érdekében, amely olyan keményen küzdött, hogy annak gyümölcseit élvezhesse, nem nézhetjük tétlenül az eseményeket" - áll Neelie Kroes blogjában.

A biztos egyúttal felidézi, hogy nemcsak Magyarországon vannak ezzel kapcsolatos problémák, hanem például Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is.

A blogbejegyzést firtató újságírói kérdésre Kroes szóvivője, Ryan Heath a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján kijelentette: az semmilyen módon nem befolyásolja, hogy a bizottság tesz-e valamilyen lépést a reklámadóval összefüggésben.

"Arra szerettünk volna rámutatni, hogy Magyarországon létezik egy olyan viselkedésminta, amely megnehezíti, hogy újságírók szabadon tevékenykedhessenek. Neelie Kroes pedig kötelességének érezte, hogy felhívja erre a közvélemény figyelmét" - tudatta Heath.

"Nem próbáljuk sem megváltoztatni, sem kiterjeszteni a bizottság egyébként igen korlátozott jogköreit a médiaszabadság terén" - szögezte le Ryan Heath, Neelie Kroes szóvivője.

(Forrás: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/en/blog/media-freedom-remains-under-threat-hungary)

Kiderült! Rakétarepeszek okozták a tragédiát

A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában - közölte hétfőn az Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője az adatrögzítő berendezéseket vizsgáló szakértőkre hivatkozva.

A jelentés szerint számos rakétarepesz találta el a Boeing 777-est, és a nyomáscsökkenés "robbanásszerű", vagyis hirtelen volt.

A szakértők megállapítása alátámasztja azt a feltételezést, hogy légvédelmi rakétával lőtték le a maláj gépet. 

A járat július 17-én a kelet-ukrajnai Donyeck megyében zuhant le olyan területen, amelyet oroszbarát szakadárok tartanak ellenőrzésük alatt. Kijev szerint a szakadárok lőtték le az utasszállítót egy Buk (NATO-kódnevén SA-11) típusú föld-levegő rakétarendszerrel. 

Az utóbbi napokban több olyan fotót, műholdas felvételt és szakadárok lehallgatott telefonbeszélgetéseit hozták ukrán kormányzati szervek nyilvánosságra, amelyek Kijev szerint bizonyítják, hogy a szakadárok rendelkeznek ilyen típusú rakétarendszerrel, és ők felelősek a 298 ember halálát okozó légi katasztrófáért. 

Az amerikai hírszerzés előzetes értékelésében szintén arra jutott, hogy kelet-ukrajnai szakadárok által kilőtt rakéta találta el a maláj utasszállítót. 

Ukrán és amerikai feltételezések szerint a szakadárok tévedésből lőhették le a járatot, mert azt hiték, hogy az egy ukrán katonai gép.     

Liszenko hétfőn közölte, hogy a "terrorellenes" erők betartják az ukrán elnök utasítását, és a gép lezuhanásának helyszíne körüli 40 kilométeres sugarú körben nem hajtanak végre hadműveleteket. Hozzátette ugyanakkor, az a céljuk, hogy körbevegyék a területet és kiszorítsák onnan a szakadárokat. A szóvivő ismételten a szakadárokat vádolta azzal, hogy miattuk nem jutnak el a helyszínre a gép katasztrófájának kivizsgálására érkezett külföldi szakértők. 

Korábban arról számolt be a szóvivő, hogy Donyeck megye keleti részén az ukrán katonák behatoltak Sahtarszk, Torez, Lutihine településekre és felszabadították Debalcevét.

Kínai muszlimok is harcolnak Szíriában és Irakban

Feltételezhető, hogy kínai muszlimok is harcolnak az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) oldalán - jelentette ki hétfőn újságírók előtt Kína közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja, Vu Sze-ko, aki nemrég tért haza a térségből.

Vu úgy vélekedett, hogy a Közel-Kelet és különösen Szíria kiváló kiképzési terepet nyújtott és nyújt a különböző országokból verbuválódott terrorcsoportoknak. Az iszlám országok mellett említette Európát, Észak-Amerikát és Kínát is. A területet régóta jól ismerő szakember hírében álló, arabul is beszélő diplomata szerint ezeknek az "elemeknek" az esetleges visszatérése hazájukba komoly kihívást és biztonsági kockázatot jelent.

Sajtóbeszámolók emlékeztetnek arra, hogy amerikai hírszerzési források szerint Szíriában a 23 ezer főnyire becsült szélsőséges muszlim harcosokból körülbelül hétezren lehetnek külföldiek, többségük európai.

Vu maga nem bocsátkozott annak találgatásába, körülbelül mennyien lehetnek az északnyugat-kínai Hszincsiangból odaérkezők, de megjegyezte: "külföldi médiajelentésekből" arra következtetni, hogy - főleg Szíriában - száz körül lehet a számuk. Hozzátette, hogy ezek a kelet-turkesztáni erőkhöz tartoznak, ami azt jelenti, hogy a szeparatisták által Kelet-Turkesztánnak nevezett hszincsiangi régió függetlenségéért küzdők.

diplomata azt is elárulta, hogy e kérdés központi helyet foglalt el tárgyalásain, különösen Törökországban, ahol jelentős számban élnek a törökkel rokon nyelvet beszélő ujgur menekültek. Kínai források korábban már közölték, hogy az elmúlt évben Hszincsiangból sokan hagyták el az országot illegálisan, s elsődleges úti céljuk a szomszédos Afganisztán, illetve Pakisztán volt.

Vu kijelentette, Peking kész minden tőle telhető módon segíteni a közel-keleti államokat a terror elleni harcban, hiszen ez Kína érdeke. Elhangzott, hogy Kína hosszabb távon bízik az iraki helyzet konszolidációjában, a belpolitikai megbékélésben és az iraki energiaszektorban meglévő érdekeltségeinek fenntarthatóságában. Kína az iraki olaj legnagyobb felvásárlója, cégei az iraki olajprojektek öt százalékát felügyelik.