Hallgatnak a szoborról

Nem válaszolt a Szabadság téri emlékmű felállításával kapcsolatos megkeresésünkre a miniszterelnök sajtófőnöke. Lapunk azt kérdezte tegnap Havas Bertalantól, ki döntött arról, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, éjjel állítsák fel a Szabadság téri emlékművet. Az Országos Rendőr-főkapitányság viszont azt közölte: már az emlékmű kihelyezése előtt is 24 órás volt a rendőri jelenlét a téren. A birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű fő darabja július 20-ra virradóra, titokban érkezett a helyszínre, amelyet több száz méteres körben, dupla kordonnal zárták le.

Kordonok közt, erős rendőri jelenléttel, az éj leple alatt állították fel több mint egy hete a Szabadság téri megszállási emlékművet. A timpanonos, birodalmi sasos fő darab július 20-ra virradóra érkezett a helyszínre, amelyet több száz méteres körben, dupla kordonnal zárták le és legalább húsz rendőrautót vezényeltek a térre. Az "elátkozott" szoborcsoport felállításáról előre senkit nem tájékoztattak, az emlékmű ellen tiltakozó civilek éjjel az atlatszo.hu híradásából értesültek a történtekről, ám másnap délelőtt már a helyszínen demonstráltak. A Népszava tegnap megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, ki döntött arról, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, éjjel lopva állítsák fel a Szabadság téri emlékművet. Havasi Bertalan azonban lapzártáig nem válaszolt megkeresésünkre.

Az "elátkozott" emlékművet a kormány nem merte ünnepélyesen felavatni. A Blikk úgy tudta, hogy L. Simon László államtitkárt kérték fel, aki azonban ezt nem vállalta. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter végül bejelentette, hogy a titokban felállított alkotást nem fogják felavatni. A kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit", és így nem lesz avatóünnepsége a budapesti Szabadság téri emlékműnek - közölte. A miniszter azt is elismerte, lehet, hogy voltak egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát.

A heves vitákat, tiltakozásokat kiváltó ’44-es német megszállási emlékmű őrzése naponta legalább 3 millió forintjába kerül az adófizetőknek. A Szabadság téren a felállítást követően golyóálló mellényt viselő készenléti rendőrök teljesítettek szolgálatot, a bevezető utcákat pedig rendőrautók állták el. Később a szoborcsoportot hátulról be is kamerázták. Magyar Fruzsina, az április 8-a óta tartó civil demonstráció egyik szervezője lapunknak kijelentette, a tüntetések kezdete óta tartó rendőri készültség kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától tegnap azt kérdeztük, mikor tudták meg, hogy éjjel állítják fel a Szabadság téri emlékművet, ezért a rendőrségnek abban az időpontban is őrizni kell a helyszínt. Azt válaszolták: az emlékmű kihelyezését megelőzően is 24 órás volt a rendőri jelenlét.

A kormány tavaly év végén döntött az emlékmű felállításáról, a december 31-i közlönyben jelent meg a kormányhatározat a Szabadság téren, a német megszállás évfordulójára tervezett emlékmű létrehozásáról. A Magyar Közlöny ugyanezen számában kormányrendelettel az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Az V. kerületi önkormányzat január 22-én előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott az alkotás létrejöttéhez.

Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot Párkányi Raab Péter szobrász nyerte. A látványterv szerint a kompozíció két fő eleme Gábriel arkangyal és a rá lecsapó német birodalmi sas, az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak majd. A szobrász akkor azt írta: Gábriel arkangyal "Isten embere, Magyarország szimbóluma". Alakja "szép és szelíd". A birodalmi sas a harmadik birodalmat megjelenítő náci szimbólum, amely "formai megfogalmazásban tökéletes ellentéte Gábriel arkangyal alakjának." Párkányi Raab a Heti Válasznak adott múlt heti interjújában a szobor körüli helyzet a "balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkája következményének" nevezte. Az emlékmű alkotója szerint balliberális körök azért támadták, mert kétmilliárd forintot buktak azzal, hogy ő készítette az emlékművet.

Párkányi Raab Péter műve előtt, amit szerinte szándékosan félreértelmeznek FOTÓ: MTI/CZIMBAL GYULA

Kijelentette, szándékosan félreértelmezték a szoborcsoportot, mert Magyarország nem ártatlan, és nem Gábriel jelképezi, hanem az arkangyal ujjai közül kihulló országalma. A sas nem német birodalmi, annak ellenére sem, hogy a műleírásban ez szerepel. Az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánkat óvó Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg, az arkangyal ugyanis ezer évig védett bennünket, de a szobron lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas. Ami valójában nem is birodalmi sas, mert a német címerállat alakját átformálta. A szobor feliratáról azt nyilatkozta: a német megszállás áldozatainak emlékműve cím pontosan tükrözi a megbízás tárgyát. amely nem holokauszt-emlékműre szólt. Ebben az ügyben szerinte egy-két újságírót és történészt leszámítva két jó szándékú szereplő van: "a kormány és én" - fogalmazott.

Az emlékmű felállítását követően a Mazsihisz arról biztosította a tiltakozókat, hogy nem volt eredménytelen az akciójuk. Közölték, továbbra is várják, hogy a holokauszt-emlékévet meghirdető magyar kormány méltó módon és közös munkával, nemcsak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság ártatlanul legyilkolt áldozatait. Paul Lendvai ausztriai publicista a Der Standard című osztrák liberális lapban azt írta, hogy az emlékmű szimbolikus és példátlan üzenetet közvetít. Orbán Viktor kormánya ugyanis maga kívánja értelmezni a magyarországi holokausztnak és a csaknem hatszázezer zsidó meggyilkolásának felelősségét.

A Szabadság téren tegnap este is tiltakoztak a civilek, a demonstráción Bauer Tamás és Bokros Lajos szólalt fel.

Éjjel érkeznek

Károlyi Mihály szobrát éjjel, titokban távolították el még 2012 márciusában a Kossuth térről. Az MSZP aktivistái akkor napokon át őrséget álltak a szobornál, hogy azt ne tudják elszállítani.

Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője arról beszélt: a szobor elszállítását fizikailag nem tudják megakadályozni, ugyanakkor jelenlétükkel azt demonstrálják, hogy a köztársaság eszméjét "se hat ökörrel, se lánctalpas tankokkal nem tudják innen elvonni".

Az alkotás elbontását az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte a Kossuth téri rekonstrukcióhoz kötődően és a bontáshoz a Fővárosi Közgyűlés adott tulajdonosi hozzájárulást. A szobor 2012 szeptembere óta Siófokon, a Végh Ignác téren áll.

Sibylle Hamann a Die Presse online kiadásában akkor azt írta: több helyen avattak Horthy-szobrot és emléktáblákat, ez pedig azért veszélyes, mert automatikusan magával hozza az antiszemitizmust. Ez történt, amikor Károlyi Mihály szobrát eltávolították a Kossuth térről - fogalmazott.