A Kehi továbbra sem áll le

Az ombudsman szerint is kétséges, hogy ellenőrizheti-e a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Norvég Civil Alapból származó támogatásokat. Ugyanakkor Székely László véleménye szerint egyeztetnie kell a magyar és a norvég kormánynak a norvég alapokkal kapcsolatos szerződés értelmezéséről, mivel az nem említi a Kehi-t, mint ellenőrző szervet.

Meglepetést keltett, hogy az alapjogi biztos hétfői állásfoglalásában tulajdonképpen a Norvég Civil Támogatási Alap mellé állt azzal, hogy kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálódásait a pályázatot nyert civil szervezeteknél. A Transparency International (TI) Magyarország hozta nyilvánosságra az erről szóló levelet. A jogvédő szervezet azonban csak részben elégedett Székely László válaszával, ezért tegnap további kiegészítést kért a korábbi véleményéhez. Ugyanakkor az ATV egyik műsorában Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bocsánatot kért egy a Norvég Alap által támogatott civilszervezeteket becsmérlő kijelentéséért.

Sikeresen késztette állásfoglalásra Székely Lászlót a TI, a norvég alapokkal kapcsolatos szerződések értelmezéséről - mondta lapunk érdeklődésére Ligeti Miklós a szervezet magyarországi jogi igazgatója. Jelentős előrelépésnek könyvelik el, hogy az alapjogi biztos is elismerte: a norvég és a magyar állam közötti szerződésben a Kehi-t nem említik, mint ellenőrző szervet, és a magyar államnak tekintettel kell lennie a norvég állam értelmezésére is - ezt a véleményét az ombudsman egyébként megírta Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Mint ismeretes a norvég álláspont az, hogy Magyarország egyoldalúan megszegte a kétoldalú megállapodást. Ettől függetlenül a TI aláveti magát az átvizsgálásnak, mert nincsen titkolnivalójuk, de azt szeretné, ha lenne bírósági jogorvoslati lehetőségük az eljárással kapcsolatban. Éppen ezért újabb levelet írt a TI Székely Lászlónak, és kérték, hogy érdemben foglalkozzon a beadványuknak a bírósági jogorvoslat lehetőségének hiányát sérelmező megállapításaival is. Ugyanakkor tévesnek tartja a TI Székely Lászlónak azt a véleményét, hogy az ombudsman nem foglalhat állást a Norvég Alap finanszírozásáról, mivel az - álláspontja szerint - a nemzetközi jogot érinti, amiben nem illetékes.

Ligeti Miklós viszont úgy véli, hogy a Norvég Civil Támogatás Alapról szóló szerződéseket, Magyarország kormányrendeletekben kihirdette, így azok a belső jogrend részévé váltak, ezért az alkalmazásukról az alapjogi biztos igenis véleményt alkothat. Ligeti Miklós azt is kifogásolta, hogy az ombudsman válaszában egyetlen jogszabályt sem említett, amivel alátámasztotta volna az álláspontját - mondta Ligeti Miklós.

A TI Magyarország június 26-án fordult az alapvető jogok biztosához a Kehinek a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérve. A korrupcióellenes civil szervezet azt is kérte az ombudsmantól, forduljon az Alkotmánybírósághoz annak megállapításáért, hogy a Kehi tevékenysége összhangban van-e az alaptörvénnyel. Székely László továbbra sem tett ígéretet arra, hogy ezt meg is teszi.

Ugyancsak meglepő lépés volt Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától, hogy az ATV élő adásában kért elnézést a Norvég Civil Támogatási Alap elosztásáért felelős szervezetektől, amiért korábban azt nyilatkozta, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezelik a Norvég Alap nyújtotta támogatást.

„Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt”- fogalmazott a helyettes államtitkár, aki továbbra is értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány képviselői miért csak megfigyelőként vehetnek részt a civil szervezetek norvég pályázati pénzeinek elbírálásában, és továbbra is azon az állásponton volt - az ombudsman véleményével szemben -, hogy a KEHI vizsgálhassa a nem költségvetési támogatásokat kapó civilszervezetek gazdálkodását.

A TI a KEHI-nak a vizsgálatra vonatkozó hatáskörét kérdésesnek, magát az eljárást pedig alapjog ellenesnek tartja, az erre vonatkozó aggályaikat a KEHI tudtára hozták. Bár a Kehi nem oszlatta el a TI aggályait, mégis alávetették magukat a vizsgálatnak, amit átadtak a hivatalnak egyszersmind nyilvánosságra is hoztak.

A kormányzati megnyilatkozások alapján a az ombudsman levele és kifogásai ellenére a Kehi nem áll le és tovább vizsgálódik, a jelzések szerint szeptember közepére "eredménye" is lesz a közel 60 civil szervezettől bekért adatok feldolgozásának.

A Norvég Alap és az EGT Alap két pénzügyi alap, melyet Izland, Liechtenstein és Norvégia hoztak létre. Mivel a három ország nem tagja az EU-nak, de a közösség gazdasági előnyeit élvezik, az alapokon keresztül vesznek részt a kontinens gazdasági és társadalmi egységesülésének költségeiben és a hátrányosabb helyzetben lévő államok felzárkóztatásában.

Egy államközi szerződés alapján 12 programterületen finanszíroz a Norvég Alap Magyarországon pénzeket. A Norvég Alap része a Norvég Civil Támogatási Alap amelynek pályáztatásában és kifizetéseiben részt vevő konzorciumot vezeti a kormány által sokat kritizált és LMP-s kapcsolatokkal vádolt Ökotárs Alapítvány.

Hergel az államtitkár

"Katasztrofális és rossz ez a rendszer", amelyben - a magyar állam támogatásaival összehasonlítva - a Norvég Alapon keresztül "sokszor teljesen feleslegesen, külföldi civil szervezetek befolyása alatt álló szervezeteket támogatnak" - így fogalmazott Soltész Miklós civil szervezetekért felelős államtitkár Zalaszabaron, a daganatos betegségből gyógyuló gyerekek táborában.

Példaként említette, hogy egy leszbikus szervezetet 20 millió forinttal támogatott az alap. "Nem véletlen, hogy a magyar kormány felvette ezzel szemben a küzdelmet" - mondta, hozzátéve: a 2014-2020-as tervezési időszakban "biztos, hogy teljesen másképp fogunk ehhez hozzáállni". Nem lesznek ilyen kirívó aránytalanságok, "nem olyan civil szervezeteket fogunk támogatni, amelyek az értéktelenséget, felesleges dolgokat közvetítik" - ígérte.