A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna a régióban a Duna leghosszabb mellékága, amelynek ma még mind az alsó, mind a felső vége élő kapcsolatban van a főmederrel. A ma már csak 30-50 méter széles, gyakran félig kiszáradó meder másfél évszázada még a Duna fő medre volt. A kanyarulat levágásával a folyó hossza megrövidült és a főmederben a víz folyása felgyorsult. Most a Duna a főmedret folyamatosan mélyíti, az árvizeknél pedig a hosszú, így lassabb folyású mellékágat feltölti - számol be a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának hírlevele.
A beavatkozás során a lerakott hordalékot, elsősorban homokot, a szakemberek kikotorják a leginkább feltöltődött szakaszokon. A mellékágból mintegy 200 ezer köbméter hordalékot távolítanak majd el, ezzel a meder jelenlegi küszöbszintjét a tengerszint feletti 82 méterre csökkentik a jelenlegi 84-ről. Így a Duna vize nemcsak a mostani 300 centiméteres bajai vízállásnál, hanem már 100 centi körül is be fog folyni a mellékágba. A kikotort mederanyag a Duna főmedrében kerül végleges lerakásra.
A kotrás nem szünteti meg a mellékág feltöltődését kiváltó fő okot, a kanyarulat átvágását, de középtávon kezelni tudja a "feliszapolódás" problémáját és ad pár újabb évtizedet a Rezéti-Dunának. Abból a célból, hogy a jövőben a mellékágba kerülő hordalék könnyebben eltávolítható legyen, egy úgynevezett hordalékcsapdát is megépítenek. Ez a mellékág torkolatának szélesebbre, és egy méterrel mélyebbre történő kotrását jelenti, így a Rezéti-Dunába érkező víz hamar lelassul és a szállított hordalék nagy része a torkolat közelében, a hordalékcsapda területén "ülepszik ki", így egy esetleges fenntartó kotrásnak nem három kilométer hosszból kell majd eltávolítania a homokot.
Az élőhely-revitalizáció után a Rezéti-Duna evezős vízi járművekkel ismét látogatható lesz, sőt a küszöbszint süllyesztésnek köszönhetően, az év sokkal hosszabb időszakában lehet majd keresztülevezni rajta, mint jelenleg.
