Előfizetés

Magyar színpadon a híres francia

Kodály Zoltán daljátékával, a Háry Jánossal folytatódik ma a Szegedi Szabadtéri Játékok műsora, a nagyotmondó obsitos történetében Napóleont Gérard Depardieu alakítja.

A rendező Béres Attila szerint Kodály Zoltán műve a magyar színháztörténet legizgalmasabb próbálkozása arra, hogy bemutassa, milyen "az igazán rólunk és nekünk szóló darab". A daljáték zenéje csaknem 70 tagú zenekarral megszólaltatva pedig igazán lenyűgöző - fogalmazott a művész, aki 2009-ben a Cigányszerelem, majd néhány évre rá a Valahol Európában rendezőjeként aratott sikert a fesztiválon.

Az előadás díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezte, a koreográfiát Juronics Tamás álmodta meg. A hatalmas, csaknem ezer négyzetméteres színpadon álló díszlet központi eleme egy 12 méter magas és 16 méter széles kártyavár. A rendező a nézőkre bízta annak megfejtését, mit is jelent, hogy egy kártyavárban játszódik a darab. Napóleon figuráját Gérard Depardieu kelti életre a színpadon.  A világhírű színész franciául mondja a szövegét, a császár mondatait egy, a történetbe beépített tolmács fordítja magyarra.

A nagyotmondó obsitos szerepét Homonnay Zsolt, apját, az öreg Háryt Király Levente játssza. Bodrogi Gyula Ferenc császárként lép színpadra, feleségét Kalocsai Zsuzsa alakítja, Gálvölgyi János pedig Ebelasztin báró alakját ölti magára, Örzsét Bordás Barbara játssza.

Jelek egy másik galaxisról

Publikálás dátuma
2014.08.01. 08:30
Fotó: Gettyimages.
A másodperc néhány ezredrészéig tartanak, majd nyomtalanul eltűnnek. Angolul  Fast Radio Burst-nek nevezik őket. Rendkívül gyors radiohullámok villanásai, amelyek az ég különböző pontjain jelennek meg, de senki sem tudja mikor és az ég melyik pontján, ezért nagyon nehéz őket megfigyelni.

A tudósok természetes jelenségeknek tartják őket, de még nagyon keveset tudnak róluk. Az első ilyen jelenséget 2011-ben figyelték meg az ausztráliai Parkes radioteleszkóppal. 2012 november 2-án a Puerto Ricó-i Arecibo-i teleszkópon sikerült egy újabbat “ elkapni.” Az esetet a The Astrophysical Journal ismertette.

A két jelenség jellegzetességei azonosak voltak. Alapos elemzés után a csillagászok meg tudták állapítani, hogy a jelek a Tejúton túlról, tehát, nem a galaxisunkról érkeznek. Az azonban bizonyos, hogy nem a földönkívüliektől erednek. Eredetüket illetőn származhatnak a fekete lyukak párolgásából, neutroncsillagok fúziójából, a magnetárok, az erős mágneses mezőkkel rendelkező neutroncsillagok csillogásából.

Az asztronómusok, újabb szerencsés “fogás” reményében tovább kémlelik az eget azért is, hogy sikerüljön meggyőzni a szkeptikusokat, akik szerint valami földközeli mesterséges jelekről lehet szó.

Jelek egy másik galaxisról

Publikálás dátuma
2014.08.01. 08:30
Fotó: Gettyimages.
A másodperc néhány ezredrészéig tartanak, majd nyomtalanul eltűnnek. Angolul  Fast Radio Burst-nek nevezik őket. Rendkívül gyors radiohullámok villanásai, amelyek az ég különböző pontjain jelennek meg, de senki sem tudja mikor és az ég melyik pontján, ezért nagyon nehéz őket megfigyelni.

A tudósok természetes jelenségeknek tartják őket, de még nagyon keveset tudnak róluk. Az első ilyen jelenséget 2011-ben figyelték meg az ausztráliai Parkes radioteleszkóppal. 2012 november 2-án a Puerto Ricó-i Arecibo-i teleszkópon sikerült egy újabbat “ elkapni.” Az esetet a The Astrophysical Journal ismertette.

A két jelenség jellegzetességei azonosak voltak. Alapos elemzés után a csillagászok meg tudták állapítani, hogy a jelek a Tejúton túlról, tehát, nem a galaxisunkról érkeznek. Az azonban bizonyos, hogy nem a földönkívüliektől erednek. Eredetüket illetőn származhatnak a fekete lyukak párolgásából, neutroncsillagok fúziójából, a magnetárok, az erős mágneses mezőkkel rendelkező neutroncsillagok csillogásából.

Az asztronómusok, újabb szerencsés “fogás” reményében tovább kémlelik az eget azért is, hogy sikerüljön meggyőzni a szkeptikusokat, akik szerint valami földközeli mesterséges jelekről lehet szó.