Hollywoodot is sújtja az argentin pénzügyi válság

Argentína pénzügyi válsága miatt a hollywoodi stúdiók nem tudták kivonni több tízmillió dollárnyi profitjukat az elmúlt mintegy két évben a dél-amerikai országból - tudta meg a Variety.

A pénzügyi válság az Argentínában működő összes amerikai vállalatot sújtja, de a probléma különösen súlyos a szórakoztató iparban, mivel az ország az egyik legnagyobb piacot jelenti Latin-Amerikában Mexikó, Brazília és Kolumbia mellett. A stúdiók folytatják filmjeik bemutatását Argentínában, mivel az országot egyfajta ízlésmérőként tartják számon.

A Transformers sorozat negyedik része, A kihalás kora például 5,4 millió dollár, az X-Men - Az eljövendő múlt napjai 4,8 millió dollárt bevételt hozott a dél-amerikai országban a BoxOfficeMojo.com mozis honlap adatai szerint. A pénzügyi válság a televíziós produkciók terén is érezteti hatását.

A probléma az ország leértékelt valutájával kapcsolatos - mondta el öt szórakoztatóipari vezető az amerikai filmes honlapnak. Az argentin kormány nem akarja átváltani a pesót dollárra, mivel ezzel el kellene ismernie, hogy a hivatalos árfolyam sokkal magasabb, mint a peso mostani értéke.

A leértékelést az ország devizatartalékainak megcsappanása és az elszálló infláció okozta. Válaszként az országban elrendelték, hogy az amerikai vállalatok által termelt profitot Argentínában kell visszaforgatni. Ez arra kényszerítette az amerikai stúdiókat, hogy különféle pénzügyi közvetítő közeghez forduljanak profitjuk kivonásához. Mások a pesót helyi televíziós és filmes produkcióik támogatására és forgalmazásra fordítják.

Valamennyi stúdió és színházi lánc harmadik fél közreműködését veszi igénybe, kereskedőként. Az Amerikai Filmszövetség szóvivője közölte, hogy tudatában van az Argentínában üzleti tevékenységet folytató külföldi cégek, köztük a filmstúdiók problémáinak, de részletekbe nem bocsátkozott.
Argentína 13 éven belül immár másodszor néz szembe államcsőddel.

Szerző

Ukrán válság - Uniós segítséget kaphat Lengyelország

Uniós segítséget kaphat Lengyelország, amiért Oroszország a gazdasági szankciók miatt megtiltotta a lengyel zöldség és gyümölcs importját - írta a Der Spiegel.

A német hetilap vasárnapi számában azt írta, hogy az EU tagállamai remélhetnek támogatást a közös pénzalapokból az uniós szankciók megtorlását célzó orosz intézkedésekből fakadó károk enyhítésére.

A közös agrárpolitika, a KAP szabályai alapján a gazdákat a saját hibájukon kívül hátrányosan érintő fejleménynek lehet minősíteni a lengyel mezőgazdaságot sújtó orosz lépést, és lehet rendkívüli támogatást kérni az úgynevezett külső sokkhatás kezelésére. A varsói vezetés már el is kezdte az egyeztetést Brüsszellel a zöldség- és gyümölcstermesztők megsegítéséről - írta a Der Spiegel.

Ugyanakkor más ágazatokban, például a hadiiparban nincsenek hasonló szabályok - tette hozzá a hamburgi hetilap.
Oroszország augusztus 1-jével tiltotta meg a Lengyelországból származó zöldség és gyümölcs bevitelét. Varsó szerint a lépésnek politikai oka van, Moszkva büntetni akarja Lengyelországot az ukrán válságban követett politikájáért.
Az importtilalom kemény csapás Lengyelországnak, hiszen csak almából, körtéből és birsalmából tavaly 320 millió euró értékben exportált Oroszországba - írta a Der Spiegel.

Szerző

Az ukrán válság lefékezheti a német gazdaságot

Az ukrán váláság és az Oroszország elleni szankciók következményei lenullázhatják a német gazdasági növekedést - írja a német Wirtschaftswoche hírportálon megjelent cikkében Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet igazgatója.

"A tavalyi év második felében beindult és a télen is folytatódó gazdasági növekedés lassulni látszik" - írja Hans-Werner Sinn, hozzátéve: az ifo múlt hónapban kiadott gazdasági növekedési előrejelzését úgy tűnik, lefelé kell revideálniuk.

Az ukrán válság a második negyedévben már visszafogta a német gazdasági növekedést. "A feltételezés, hogy a második negyedévben a gazdaság 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, a dolgok jelenlegi állása szerint tarthatatlannak tűnik. Sokkal inkább zéró növekedés lesz belőle" - fogalmazott az igazgató. "A negyedik negyedévre előre vetített 0,4 százalékos növekedést is minden bizonnyal lefelé kell módosítani. Mindez a 2014-es és 2015-ös növekedési előrejelzések számottevő csökkentését is maga után vonja" - tette hozzá.

Attól azonban nem kell tartani, hogy Németország újabb gazdasági válságba esne - hangsúlyozta Hans-Werner Sinn. Egyrészt a gazdaság jórészt a belső kereslet növekedésére támaszkodik, másrészt a szolgáltatóipari szektor stabil teljesítményt mutat, harmadrészt az ifo saját gazdasági hangulatindexe is csak csekély mértékben csökkent az előző periódusokhoz képest - magyarázta a szakember, aki szerinte a helyzet semmiféle hasonlóság nem mutat a 2008-as válsággal.

Szerző