Az állami szerepvállalás nem igazán célszerű

A közeljövőben teljes mértékben állami tulajdonú lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., több közműcég és a Bombardier MÁV Kft. is, követve a közelmúlt olyan cégbekebelezéseit, mint amilyen a Takarékbank Zrt., az MKB Bank Zrt., vagy az Antenna Hungária Zrt. volt - közölte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A gazdaságkutatók szerint az állam újabb szerepvállalása általában nem célszerű, ugyanis nem teszi lehetővé a hatékony működést.

A parlament ősszel egy olyan jogszabály-módosítást fogadhat el, amely lehetővé teszi, hogy az MVM Zrt. százszázalékos állami tulajdonba kerülhessen – nyilatkozta a többi között Seszták Miklós a Napi Gazdaságnak. A tárcavezető közölte, hogy az MKB Bankon Zrt.-n túl az állam szeretne még újabb akvizíciókat is végrehajtani, várhatóan a leghamarabb a Bombardier MÁV Kft. külföldi tulajdonosával sikerülhet majd megállapodni. További, a kormányzat által stratégiainak tartott cégek megvásárlásához a szükséges forrás rendelkezésre áll, Seszták Miklós ugyanakkor utalt arra, hogy az év végéig olyan állami cégfelvásárlásokat terveznek, amelyek a költségvetés módosítását igényelhetik. Arról azonban hallgatott, hogy eddig valamennyi államosítás igényelte a büdzsé korrekcióját. Sőt az a csúfság is megesik, - hogy legalábbis a Magyar Közlöny tanúsága szerint - az MKB Bank Zrt. megvásárlását a tavalyi, már lezárt költségvetés terhére könyvelik el.

Az Igazságügyi Minisztériumban már ki is dolgozták annak jogi lehetőségeit, hogy miként kerülhetne az állam százszázalékos tulajdonába az MVM Zrt. Arra a kérdésre, akkor ezek szerint nem szimpla adásvétel során kerül majd az államhoz az egy százalék alatti MVM-részesedés, azt válaszolta: a kormány szeretne döntést hozni arról, hogy a stratégiai ágazatoknál a törvény erejénél fogva kezelhessen egyes eseteket.

A szaktárca korábban azt közölte: az állam megveszi a közműcégek külföldi tulajdonrészét, amit az ellátásbiztonság javításával, a magyar gazdaság versenyképességével, a lakosság és az ipar számára is megfizethető árú és megfelelő színvonalú szolgáltatással indokoltak.

Az állami szerepvállalás célszerűségét azonban a szakemberek egy része megkérdőjelezi, mert a vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni állami tulajdonban - mondta el lapunk érdeklődésére a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik kutatásvezetője. Hozzátette: a magyar gazdaság szerkezete kezd hasonlítani a kínaira, mivel az állami cégek menedzsmentjének összetételét elsősorban a Fideszen belüli pozíciója határozza meg, nem pedig a hozzáértés. Kivételes esetekben ugyan előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a társadalmi összjólét érdeke felülírja a piaciét. Lehetnek olyan területek - ha bővül egy intézmény kompetenciája - amikor jó irányt vehet a teljes állami szerepvállalás, például egyes kulturális intézmények működtetésénél.

Az MVM Zrt. államosításával összefüggésben a gazdaságkutató elmondta, hogy ez hasonlítható az Eximbank 2012. áprilisi közvetlen állami tulajdonba vételéhez. Akkor a bank működéséhez szükséges tőke miatt szükség volt állami garanciára, amit csak tulajdonosként vállalhatott fel az állam. Másrészt a GKI szakembere szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt sodródik bele a magyar kormány az MVM Zrt. (az atomerőmű tulajdonosa) teljes megszerzésébe, ami az állam részéről kockázatcsökkentő lépésnek tekinthető, ám az ahhoz vezető út igencsak ingoványos. A Bombardier MÁV Kft. tervezett államosításával kapcsolatban a GKI kutatója kifejtette, hogy ez biztosan rombolja a Magyarországgal szembeni üzleti bizalmat a befektetők előtt.

Újabb baráti tűz Sesztákra

Egy miniszter kétes múltja foltot ejt az egész kormányon - tudatta közleményben a konzervatívnak tartott Professzorok Batthyány Körének elnöksége, eközben azért a Magyar Nemzetbe is belerúgnak egyet. Új jelenségként értékeli a Professzorok Batthyány Köre, hogy a kormánypárti sajtó - olykor még a baloldali médiumokkal együtt is - támadja a kormányt. Közleményük szerint nem tudnak szabadulni a gyanútól, hogy az akció hátterében az agrártámogatások ügye, a "nagybirtokosok jussának megnyirbálása" áll, a - néven nem nevezett - Magyar Nemzet véleménye "a sajtóban is érdekelt nagybirtokosok érdekeit tükrözi".

A kommüniké ezen a ponton azonban váratlan fordulatot vesz. A professzorok kijelentik: bár örülnek, hogy az új fejlesztési miniszter ellensúlyt jelent a "túlerőben lévő csoportokkal" szemben, sajnos nagyon is hangosak a miniszter "offshore-lovagi múltjáról" és a segítségével létrejött cégekről szóló "rémhírek". A zavart nem enyhíti, hogy a cáfolatok viszont igencsak halkak. Így viszont a miniszter tisztázatlan múltja az egész kormányt terheli - szögezi le a közlemény.

A Magyar Nemzet a minapi vezércikkében „irgalmatlanul nagy disznóságnak" minősítette a fideszes politikus egyes ügyeit. Így felelevenítik, hogy három frissen alapított cég vissza nem térítendő 10-10 milliós állami támogatást kapott, amelyből éppen a minisztertől vettek maguknak ingatlant. Illetve offshore jellegű cégéről is írtak, s felelevenítették, hogy Seszták ügyvédként több száz olyan céget alapított, amelyek később tetemes köztartozást hagytak hátra. „Mutyialapú, joghézagcentrikus, simliközpontú minisztérium? Nem. Ezért lépjen félre a miniszter" – írták.