Orosz embargó - Fájni fog a tilalom

Az Oroszország által bevezetett korlátozó intézkedések a magyar baromfi ágazatban működő cégeket több ok miatt is érzékenyen érintik, a közvetett hatások lesznek a legerősebbek - vélekedett Bárány László, a Broilerszövetség elnöke, a Baromfi Termék Tanács (BTT) volt elnöke.

Bárány László szerint a magyar baromfitermékeknek az orosz piacról a tilalom miatt kiszorult termékekkel kell majd versenyezniük az unió piacán - így belföldön is - és a harmadik országokban egyaránt, hiszen az embargó miatt piacot keresnek majd maguknak. Ez igen jelentős versenyt, esetenként hátrányt jelent a magyar termékek számára. A szakember jelezte: a brojlercsirke kivitele Oroszországba nem jelentős, viszont a magyar kacsa-, a liba-, valamint pulykahúst, amelynek exportja nagymértékű, közvetlenül is rendkívül kedvezőtlenül érinti a tilalom.

Az elnök utalt rá: csütörtökön éppen orosz vevőivel tárgyalt, amikor értesült az orosz korlátozó intézkedésekről. A nála tartózkodó orosz üzletemberek szerint az egyes államokkal szembeni tényleges embargós intézkedéseket az adott ország Oroszországgal szembeni megnyilvánulásai határozzák majd meg.

Arról is beszéltek, hogy az embargós intézkedések miatt kieső élelmiszerek egy részét Oroszország várhatóan Dél-Amerikából pótolja. Ezért előreláthatólag például Brazília, Argentína és Chile vámmentességet kap a hazájukba szállított élelmiszerekre. A hiányzó áruk egy részét pedig Oroszország maga termeli majd meg, így például a csirkehús egy részét, mivel az idei orosz gabonatermés jobb lett a vártnál.

Szerző

Új hidegháború - Oroszország és Kína lehet a nyertes

Egy új hidegháborúból globális pénzügyi központként emelkedhet ki Kína és Oroszország, ha a nyugat nem módosít pénzügyi rendszere jelenlegi struktúráján - idézi a RIA Novoszty hírügynökség Wing Thye Woo-t, az University of California  Davis professzorát.

"Úgy gondolom, hogy ha nem változtatunk már ma a nemzetközi pénzügyi rendszeren, azzal csak egy alternatív pénzügyi központ létrehozására ösztönözzük a kínai-orosz szövetséget" - fogalmazott a professzor.
A "BRICS-bankról", az IMF és a Világbank alternatívájának szánt pénzintézetről szólva elmondta, hogy "ha valóban kihívást tud támasztani a meglévő nemzetközi pénzügyi rendszernek, akkor eltérő célok megvalósítására törekvő pénzügyi központok közötti hidegháborúba zuhanhatunk bele."

A vezető fejlődő országokat, Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS szövetség, valamint az orosz-kínai szövetség szorosabbra vonásának kilátásairól szólva a professzor azt mondta: "Kínát jelenleg az Egyesült Államok szövetségeseinek gyűrűje veszi körül, ami a sérülékenység érzetét kelti benne. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a gazdasági és politikai erővonalak egyaránt egy megosztott világrend kialakulása felé taszítanak majd bennünket."

A kínai gazdaság rohamos ütemben növekszik és az ország egyik legfőbb célja nemzetközi fizetőeszközzé tenni devizáját, a Renminbit (jüant). A nemzetközi pénzügyi rendszer ugyanis eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy működési mechanizmusát a feltörekvő országok gyors növekedése következtében előállt új helyzethez igazítsa - ismertette.

A professzor szerint ugyanakkor objektív kínai gazdasági, illetve geopolitikai tényezők akadályozhatják meg, hogy Sanghaj Londonnal és New Yorkkal egyenrangú globális pénzügyi központtá nőhesse ki magát: "Ha kitörne egy új hidegháború, az akár alá is áshatná Kína törekvését a Renminbi nemzetközi fizetőeszközzé és Sanghaj pénzügyi központtá tételére."

A szembenállás legfájdalmasabb következménye viszont a professzor szerint a gazdasági növekedés lassulása és a technológiai know-how átadásának leállása lenne.

Szerző

Új hidegháború - Oroszország és Kína lehet a nyertes

Egy új hidegháborúból globális pénzügyi központként emelkedhet ki Kína és Oroszország, ha a nyugat nem módosít pénzügyi rendszere jelenlegi struktúráján - idézi a RIA Novoszty hírügynökség Wing Thye Woo-t, az University of California  Davis professzorát.

"Úgy gondolom, hogy ha nem változtatunk már ma a nemzetközi pénzügyi rendszeren, azzal csak egy alternatív pénzügyi központ létrehozására ösztönözzük a kínai-orosz szövetséget" - fogalmazott a professzor.
A "BRICS-bankról", az IMF és a Világbank alternatívájának szánt pénzintézetről szólva elmondta, hogy "ha valóban kihívást tud támasztani a meglévő nemzetközi pénzügyi rendszernek, akkor eltérő célok megvalósítására törekvő pénzügyi központok közötti hidegháborúba zuhanhatunk bele."

A vezető fejlődő országokat, Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS szövetség, valamint az orosz-kínai szövetség szorosabbra vonásának kilátásairól szólva a professzor azt mondta: "Kínát jelenleg az Egyesült Államok szövetségeseinek gyűrűje veszi körül, ami a sérülékenység érzetét kelti benne. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a gazdasági és politikai erővonalak egyaránt egy megosztott világrend kialakulása felé taszítanak majd bennünket."

A kínai gazdaság rohamos ütemben növekszik és az ország egyik legfőbb célja nemzetközi fizetőeszközzé tenni devizáját, a Renminbit (jüant). A nemzetközi pénzügyi rendszer ugyanis eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy működési mechanizmusát a feltörekvő országok gyors növekedése következtében előállt új helyzethez igazítsa - ismertette.

A professzor szerint ugyanakkor objektív kínai gazdasági, illetve geopolitikai tényezők akadályozhatják meg, hogy Sanghaj Londonnal és New Yorkkal egyenrangú globális pénzügyi központtá nőhesse ki magát: "Ha kitörne egy új hidegháború, az akár alá is áshatná Kína törekvését a Renminbi nemzetközi fizetőeszközzé és Sanghaj pénzügyi központtá tételére."

A szembenállás legfájdalmasabb következménye viszont a professzor szerint a gazdasági növekedés lassulása és a technológiai know-how átadásának leállása lenne.

Szerző