Előfizetés

Embargóháború: valószínűleg Oroszország lesz a legnagyobb vesztes

A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz - jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz.

A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki.

Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására - hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson.

A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.
A cég elemzői szerint az importtilalom ezért növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is.
Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.

Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő.
Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó legfőbb vesztese maga Oroszország lesz.
Hasonló következtetésekre jutott csütörtöki elemzésében Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza.

A szakértő szerint is elsősorban az infláció meglódulásától kell tartani, tekintettel arra, hogy az élelmiszerek összességében az orosz inflációs kosár harmadát teszik ki, és az orosz mezőgazdaság élelmiszertermelő ágazata még mindig "fényévekkel" jár a nyugati agrárszektorok mögött. Ash szerint ennek alapján valószínű, hogy az orosz mezőgazdaság nem lesz képes az ellátási oldalon gyorsan reagálni az importkiesésre.

A Standard Bank londoni szakértője szerint az orosz élelmiszertermelő szektor továbbra is mélységes szerkezeti problémákkal küszködik. A termelői szintet jellemző hatékonysághiányhoz gyengén funkcionáló termőföldpiac, nem megfelelő szerkezetű ipari háttér, és a gazdaságok szintjén a szervezett együttműködés hiánya járul.

A tároló, az elosztó, a terményszárító és a szállítási rendszerek állapota is gyatra, és emiatt hatalmas mennyiségű termény vész kárba, e hiányosságok felszámolása pedig jelentős beruházásokat igényelne.

Mindez arra vall, hogy Oroszországban jelentősen növekedni fognak az élelmiszerárak, és ennek nyomán a teljes kosárra számolt infláció is. Az orosz jegybank erre kamatemeléssel lesz kénytelen reagálni, ami viszont visszaveti a beruházásokat és a növekedést - jósolta csütörtöki elemzésében a Standard Bank londoni főközgazdásza.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: számításaik szerint az orosz importkorlátozások az orosz élelmiszer-inflációt 3 százalékponttal, a teljes kosárra számolt fogyasztói inflációt 1 százalékponttal emelik.

A ház ennek alapján az eddigi 4,9 százalékról 5,9 százalékra emelte a jövő évi átlagos orosz inflációra adott előrejelzését, és 6,4 százalékról 6,8 százalékra a 2014 végére szóló tizenkét havi inflációs prognózisát. A cég 2015 végére 5,3 százalékos orosz inflációt vár az eddigi előrejelzésében szereplő 4,9 százalék helyett.

A JP Morgan londoni elemzői szerint az ellátási oldali sokk negatív hatást gyakorolhat a jövő évi orosz gazdasági növekedésre is, mivel a gyengülő vásárlóerő nyomást gyakorol a fogyasztásra. A cég emiatt 1,3 százalékról 1 százalékra rontotta 2015-re szóló orosz GDP-növekedési prognózisát.

Bizonytalan kimenetelű szankciók Oroszország ellen

Jelenleg nagyobbak az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, mint néhány hónapja - mondta az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön Frankfurtban az eurójegybank kormányzótanácsának havi ülése után.

Mario Draghi kijelentette: az ukrajnai válságnak nagyobb a hatása az euróövezetre, mint a világ más részeire. Az EKB elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nehéz megítélni, pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai helyzet az eurózóna gazdaságára. Megjegyezte, csak néhány euróövezeti pénzügyi intézmény függ jelentősebben Oroszországtól.
"Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon, és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon" - jegyezte meg.

Oroszország csütörtökön teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.

Arra a kérdésre, hogy a legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékos éves infláció az euróövezetben nem elég alacsony-e ahhoz, hogy az EKB beavatkozzon, Mario Draghi azt felelte: az inflációt az energiaárak nyomták le. Emlékeztetett arra, hogy az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt júniusban, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban. Az EKB hosszú távú inflációs várakozása továbbra is 2 százalék - ismételte meg.

Az EKB legutóbbi, júniusi ülésén egyhangúlag négy monetáris lépésről döntött: 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot, negatív tartományba, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot.

Harmadik lépésként szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) indítanak, és ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést.

Emellett bejelentették, hogy megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását.
Az ABS-ek vásárlásáról júliusban a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett közgazdászok 44 százaléka vélte úgy, hogy legkésőbb 2014 negyedik negyedévében beindul. A megkérdezettek fele számított arra, hogy az EKB vásárol majd közvetlenül államkötvényeket is.

Mario Draghi csütörtökön elmondta: az ABS-program elindításáról szóló végső döntés sok egyéb tényezőtől függ, de az EKB készen akar állni, vagyis részletesen kidolgozza a programot, hogy bármikor elindíthassa.

Az EKB elnöke a csődtől megmentett portugál Espirito Santo bankkal kapcsolatos újságírói kérdésekre elmondta: a portugáliai és a Portugálián kívüli piaci reakciókból is látható, hogy az illetékes - portugál és európai uniós - szervek gyorsan és hatékonyan léptek föl; az eset, amely rendszerszintű - vagyis az egész euróövezet bankrendszerét érintő - incidens is lehetett volna, erre az egy bankra korlátozódó epizód maradt.

Mario Draghi kifejtette azt is: egyenlőtlen a nemrég beindult, még gyenge és törékeny gazdasági növekedés az euróövezetben. Ennek oka, hogy egyes országok elvégezték a szükséges strukturális reformokat, mások még adósak ezzel - mondta.
Olaszországban fogja tölteni a szabadságát - felelte az EKB elnöke arra a kérdésre, hogy a nyaralásával is segíteni kívánja-e az olasz gazdasági növekedést.

Bizonytalan kimenetelű szankciók Oroszország ellen

Jelenleg nagyobbak az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, mint néhány hónapja - mondta az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön Frankfurtban az eurójegybank kormányzótanácsának havi ülése után.

Mario Draghi kijelentette: az ukrajnai válságnak nagyobb a hatása az euróövezetre, mint a világ más részeire. Az EKB elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nehéz megítélni, pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai helyzet az eurózóna gazdaságára. Megjegyezte, csak néhány euróövezeti pénzügyi intézmény függ jelentősebben Oroszországtól.
"Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon, és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon" - jegyezte meg.

Oroszország csütörtökön teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.

Arra a kérdésre, hogy a legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékos éves infláció az euróövezetben nem elég alacsony-e ahhoz, hogy az EKB beavatkozzon, Mario Draghi azt felelte: az inflációt az energiaárak nyomták le. Emlékeztetett arra, hogy az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt júniusban, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban. Az EKB hosszú távú inflációs várakozása továbbra is 2 százalék - ismételte meg.

Az EKB legutóbbi, júniusi ülésén egyhangúlag négy monetáris lépésről döntött: 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot, negatív tartományba, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot.

Harmadik lépésként szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) indítanak, és ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést.

Emellett bejelentették, hogy megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását.
Az ABS-ek vásárlásáról júliusban a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett közgazdászok 44 százaléka vélte úgy, hogy legkésőbb 2014 negyedik negyedévében beindul. A megkérdezettek fele számított arra, hogy az EKB vásárol majd közvetlenül államkötvényeket is.

Mario Draghi csütörtökön elmondta: az ABS-program elindításáról szóló végső döntés sok egyéb tényezőtől függ, de az EKB készen akar állni, vagyis részletesen kidolgozza a programot, hogy bármikor elindíthassa.

Az EKB elnöke a csődtől megmentett portugál Espirito Santo bankkal kapcsolatos újságírói kérdésekre elmondta: a portugáliai és a Portugálián kívüli piaci reakciókból is látható, hogy az illetékes - portugál és európai uniós - szervek gyorsan és hatékonyan léptek föl; az eset, amely rendszerszintű - vagyis az egész euróövezet bankrendszerét érintő - incidens is lehetett volna, erre az egy bankra korlátozódó epizód maradt.

Mario Draghi kifejtette azt is: egyenlőtlen a nemrég beindult, még gyenge és törékeny gazdasági növekedés az euróövezetben. Ennek oka, hogy egyes országok elvégezték a szükséges strukturális reformokat, mások még adósak ezzel - mondta.
Olaszországban fogja tölteni a szabadságát - felelte az EKB elnöke arra a kérdésre, hogy a nyaralásával is segíteni kívánja-e az olasz gazdasági növekedést.