A DK-s politikus idézte a Btk.-t, amely szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Balog a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság augusztus 3-ai, a roma holokausztra emlékező adásában beszélt minderről.
A miniszter szavai ellen az MSZP, a DK, az Együtt-PM és több civil szervezet is tiltakozott. Kiállt viszont Balog mellett a Fidesz, az Országos Roma Önkormányzat és a Civil Összefogás Fórum, valamennyien kiemelték a cigányok érdekében tett erőfeszítéseit. Balog maga a tiltakozások nyomán elismerte, pontosabban is fogalmazhatott volna. "Arra gondoltam, hogy az a fajta szervezett deportálás - direkt módon koncentrációs táborokba -, ami a magyarországi zsidósággal történt nagyon nagy szégyen", és a magyar állam a roma holokausztban más szerepet játszott. Balog úgy vélte, "az interjú teljes szövegét elolvasva világosan kiderül, hogy egy romaholokauszt-megemlékezésre siettem, és az áldozatok iránti alázatot és bocsánatkérését próbáltam meg hirdetni, és továbbra is ezt fogom tenni, bármilyen támadás ér is ebben az ügyben".
Már beszéde másnapján sokan úgy vélték, Balog a holokausztot relativizálta, de legalábbis - mint az Együtt-PM rámutatott - a magyar állam egyik legmagasabb szintű vezetője próbálta a bűnök felelősségét kisebbíteni, ahogy a kormány teszi a német megszállási emlékművel. Történelmi dokumentumok igazolják, hogy a romák üldözését gettósításokkal kezdték. Az ország 1944. március 19-ei német megszállását követően főleg ezekről a zárt cigánytelepekről deportáltak romákat a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba.
