Schmidt Mária átverte a zsidó szervezeteket?

Feltételekhez köti a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az együttműködést a Sorsok Háza projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal.

A Mazsihisz közleménye felidézi: a józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok Háza megvalósításával kapcsolatban július 28-án egyeztetett Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság nemzetközi igazgatója, Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) elnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Haraszti György, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont Kuratóriumának elnöke és Schmidt Mária. A találkozóról július 30-án kiadott közlemény szerint az IHRA együttműködésével nemzetközi munkacsoport segíti a Sorsok Háza megvalósítását.

Ám a Mazsihisz szerint a nyilatkozat szövege "nem egyezik meg a megbeszélésen a résztvevők által jóváhagyott dokumentummal". Továbbá Schmidt Mária a megbeszélésen valótlanul állította, hogy nincs ismerete a Sorsok Háza jövőbeli működtetéséről, mert az értekezlet előtt tíz nappal kormányhatározat (1390/2014.(VII.18)) született arról, hogy a projekt működtetését a kormány a Schmidt vezette közalapítványra bízta. "A kormány újabb konzultáció nélküli döntése, valamint Schmidt Mária valótlan állítása romba döntött minden korábbi megállapodást" - tette hozzá a Mazsihisz.

A szervezet emiatt a további együttműködést feltételekhez köti. A "Sorsok Háza kiállítás történelemfelfogásának a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont kiállításának általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia", valamint a Sorsok Házának megállapodásban kell elfogadnia "az IHRA által támogatott szakértői testület tagjait és felhatalmazásukat, valamint azt, hogy az oktatásért felelős munkacsoport hogyan és milyen kompetenciával álljon fel". A Mazsihisz elvárja, hogy szakértőbizottságuk folyamatosan részt vegyen a kiállítás forgatókönyvének elkészítésében vagy ellenőrzésében, valamint az oktatói módszertan és a kiadványok megalkotásában. További feltételük, hogy a "tárlatvezetői csapat kialakításakor" a Sorsok Háza működjön együtt a Mazsihisszel és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemmel.
A Mazsihisz szerint az intézmény irányítását olyan kuratóriumnak kell ellenőriznie, amelynek tagjai között egyenlő arányban vannak a kormány, a Mazsihisz képviselői és a konszenzussal választott nemzetközi szakértők, ami garantálja, hogy "az intézmény bármely kormány regnálása esetén képes legyen a politikától független működésre".

A Schmidt Mária vezette közalapítvány reagálása szerint a Mazsihisz valótlanul állította, hogy félrevezető nyilatkozatot adtak ki a megbeszélésről. Mint írták, a nyilatkozat szövege azonos a megbeszélésen jóváhagyott dokumentummal, amely angolul és magyarul is elérhető a Sorsok Háza Facebook-oldalán. A nemzetközi konzultációról hang- és videofelvétel is készült, amelyet szükség esetén a nyilvánosság elé fognak tárni - írta a közalapítvány.

Ismert, a Mazsihisz már év elején levélben jelezte a kormányfőnek, nem vesznek részt az idei holokauszt-emlékév kormányzati programjain, amíg az Orbán-kabinet nem változtat emlékezetpolitikai gyakorlatán. Három dolgot kértek: állítsák le a Szabadság térre tervezett '44 -es emlékmű megvalósítását, vizsgálják felül a Sorsok Háza projekt koncepcióját és váltsák le a Veritas intézet éléről a deportálást "idegenrendészeti intézkedésként" emlegető Szakály Sándort. Orbán válaszában nyomatékosította, hogy az emlékmű megépül a március 19-ére, de a másik két kérésről szót sem ejtett. Ám a megszállási emlékmű sem készült el addigra, a vitatott szobrot csak a július 19-éről 20-ára virradó éjszaka merték helyére emelni, s a hivatalos avatás is elmaradt.