Elmaradt a Bergoglio-effektus?

Publikálás dátuma
2014.08.11 07:32
A limburgi dóm. Ferenc pápa márciusban fogadta el a luxuspüspök lemondását FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HANNELORE FOERSTER
Bár Ferenc pápa népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, s a katolikus egyházban azt remélték, az általa megkezdett reformfolyamat az evangelizációt is segíti, Németországban felgyorsult az egyházból való kilépők száma. Hasonló jelenség figyelhető meg Ausztriában is.

Minden korábbinál többen léphetnek ki idén a német katolikus egyházból - derül ki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung cikkéből. A tavalyi év azonos időszakához mérten ugyanis emelkedés figyelhető meg 2014-ben. Pedig az elmúlt év adatai is lehangolóak voltak.

A bankokat is vádolják

Nem jobb a helyzet a német evangélikus egyházban is, ahol szintén igen magas volt a kilépők száma. Bernd Baucks, az észak-rajna-vesztfáliai evangélikusok pénzügyi vezetője szerint azonban elsősorban nem a különféle botrányok, hanem a bankok tehetnek róla. Szerinte ugyanis egyes pénzintézetek beszélték rá ügyfeleiket erre. Az evangélikus egyházban a kilépések száma 2012-ben 13 915 volt, 2013-ban viszont már 19 ezer, ami37 százalékos emelkedésnek felel meg. Baucks, a Rheinische Post című lapnak elmondta, ez a hirtelen növekedés is azt mutatja, hogy a hagyományos okok mellett más is közrejátszhatott. Ezzel azonban jelentősen csökken a bevétel.
A német bankszövetség, illetve a Raiffeisen is visszautasította az evangélikus egyházi vezető állítását. Közlésük szerint semmi közük a kilépések emelkedéséhez, s az sem igaz, hogy munkatársaik erre ösztönözték volna az ügyfeleket. Hozzátették, szerintük Baucks kijelentései teljességgel hiteltelenek. A bankok az egyházakat tartják felelősnek a kilépésekért, mert szerintük ők állnak amögött, hogy a pénzügyi befektetésekre kivetett egyházi adót automatikusan megemelik

A Német Katolikus Püspöki Konferencia által közölt adatok szerint 2013-ban 178 805-en fordítottak hátat az egyháznak, ami jelentős emelkedés az előző évihez képest. 2012-ben ugyanis 118 335-en léptek ki a katolikus egyházból. Az emelkedés tehát drámai mértékű, 51 százalékos volt.

A 2013-as adat azért is megdöbbentő, mert a kilépések száma majdnem eléri a 2010-es "rekordévet", amikor 181 193-an intettek búcsút az egyháznak, elsősorban a nyilvánosságra került, papok által elkövetett szexuális visszaélések miatt. (Valójában 1990 volt a rekordév, amikor 192 ezren intettek búcsút az egyháznak, ennek az volt az oka, hogy sok keletnémet nem akart egyházi adót fizetni.)

Szakértők szerint a kilépések elsősorban

a limburgi egyházmegyében történtekre vezethetőek vissza. Az időközben leváltott egyházmegyei vezető, Franz-Peter Tebartz-van Elst több tízmillió euróért újítatta fel püspöki rezidenciáját, szembemenve ezzel Ferenc pápa tanításával, aki szerény életvitelre ösztökélné az egyházi személyiségeket.

A luxuspüspök ügye valóban mély nyomokat hagyott a német katolikus egyházban. Hogy a püspökség mentse a menthetőt, július 18-án közzétette pénzügyi mérlegét, ezzel is jelezvén, minden szempontból átláthatóvá kívánják tenni a püspökség működését. "Az egyház legfontosabb tőkéje az emberek bizalma" - közölte Wolfgang Rösch, az egyházmegye ideiglenes vezetője.

Ezt azonban nem lesz könnyű visszaszerezni. A közzétett adatok szerint sosem léptek ki annyian az egyházból a püspökségben, mint az elmúlt évben. Számuk húsz híján elérte a nyolcezret. Hogy milyen jelentős bizalomvesztéshez vezetett a "luxuspüspök" féktelen életvitele, arról mindennél többet elmond, hogy 2012-ben még mindössze 4453-an léptek ki, az emelkedés így 79 százalékos volt.

Ha nem ennyire drámai mértékben, de más egyházmegyékben sem volt sokkal derűsebb a helyzet: a fuldai püspökségben 3000-en fordítottak hátat az egyháznak, ez ezerrel több az előző évinél, Mainzban pedig 7500-an hagytak fel az egyházi adó fizetésével, ami 3000-el haladja meg a 2012-est.

A számadatok szerint sokan 2013 második felében vesztették el bizalmukat az egyházban. Az egyházból való kilépéseknél nem kérdeznek rá a döntés okára. Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Ferenc pápa egyik tanácsadója fájdalmasnak nevezte a számadatokat.

"A kilépések magas számával kell szembesülnünk, miközben újra és újra megpróbáljuk helyreállítani az embereknek az egyházba vetett bizalmát" - hangoztatta Marx. Nem mindegyik kilépett szakította meg teljesen a kapcsolatot az egyházzal, a "maguk módján" keresztények maradnak. A német bíboros szerint velük is keresni kell a párbeszéd lehetőségét.

Az egyházi statisztikából kiderült az is, hogy tavaly 24,2 millió katolikust tartottak számon Németországban. Ez azt jelenti, hogy az összlakossághoz viszonyított arányuk a 2012-es 30,2 százalékról 29,9 százalékra csökkent. A papok kevesebb szentséget szolgáltattak ki: 165 ezer keresztelőt, tartottak, ami 3000-es csökkenést jelez. Az egyházi házasságok száma 3400-zal, 44 ezerre apadt. Az adatokon nem sokat javít, hogy 6980-an léptek vissza az egyházba. (2012-ben 7193-an.)

A német katolikus egyházból való kilépés azt jelenti, hogy az illető nem fizeti tovább az egyházi adót. Ugyanakkor ha valakinek a házastársa az egyház kötelékében marad, úgy arra magasabb adót vetnek ki. A német katolikus egyház bevételeinek mintegy hetven százaléka származik az adóból.

Kutatóállomást építene Kína a Hold déli sarkvidékén

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:15

Fotó: AFP/ Nicolas Economou/NurPhoto
A Marsra pedig 2020-ra tervezik az első űrszonda elindítását.
Tudományos kutatóállomás kiépítését tervezi Kína a Hold déli sarkvidékén, és embereket küldene a Hold felfedezésére hozzávetőleg 10 éven belül - jelentette ki Csang Ko-csian, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetője. Csang a közép-kínai Hunan tartomány központjában, Csangsában a kínai űr napja alkalmából tartott rendezvényen arról is említést tett, hogy a januárban a Hold túloldalán sikeres leszállást végrehajtó Csang'o-4 űrszonda után 
Kína az idei év végén a Csang'o-5-öt küldi majd a Holdra mintagyűjtés céljából.
Az űrügynökség vezetője közölte: Kína 2020-ra tervezi az első űrszonda elindítását a Marsra. Kína 1970. április 24-én indította földkörüli útjára az ország legelső műholdját, ezért 2016-ban ezt a napot tették meg az űr napjának. A január 3-án a Hold Földről sosem látható oldalára érkezett Csang'o-4 űrszonda fedélzetén egy holdjárót is odaszállítottak a Hold sötét oldalának felfedezésére. A Jáde Nyúl 2 a Kármán Tódorról elnevezett Von Karman kráternél végez kutatásokat, egyebek mellett a felszínközeli struktúrák kitapogatását és a Holdon található anyagok összetételének elemzését.
Szerző
Témák
Kína

Kártérítést akar a görög kormány Berlintől

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:30
German troops raising the swastika over the Acropolis, 1941
Fotó: Photo12/Ann Ronan Picture Library/ Ann Ronan Picture Library
Megfizettetnék a német kabinetet a második világháborúban elkövetett rémtettekért. Ez is a választási kampány része.
Görögországban mind a mai napig nem került le a napirendről, hogy Németország fizessen kártérítést a náci érában az országban elkövetett bűnökért. Múlt héten az athéni parlament megszavazta a törvényhozás egyik bizottságának erre vonatkozó ajánlását. A szöveg szerint a kormány tegyen meg minden diplomáciai és jogi lépést arra, hogy Berlinnel fizettesse meg a több évtizeddel ezelőtti károkat. Alekszisz Ciprasz kormányfő a szavazás előtt úgy fogalmazott, Görögország „elidegeníthetetlen” joga, hogy pénzt kapjon Németországtól. Cáfolta ugyanakkor, hogy így próbálja meg hazája csökkenteni jelentős hitelállományát. Bár tavaly véget ért a nemzetközi hitelmegállapodás hatálya, azaz elvben Athén gazdasági és pénzügyi szempontból a saját lábára állhatott, az ország olyan hatalmas adósságot halmozott fel hogy a terheket évtizedeken át több generációnak kell visszafizetnie. A 390 milliárd eurós adósság eléri a GDP 178,6 százalékát. Mi az oka annak, hogy hirtelenjében megint ilyen fontos lett a téma Görögországban? Októberben parlamenti választást rendeznek, s nem áll túlságosan jól Ciprasz pártja, a Sziriza szénája. Közvélemény-kutatóktól függően az ellenzéki, jobboldali Új Demokrácia 10-11 százalékkal vezet Cipraszék előtt. Csak a Vox Pop Analysis nevű iroda becsüli 2,3 százalékosra a különbséget. A Sziriza mindent bevet, hogy őszig megfordítsa az erőviszonyokat, ezért nem ódzkodik a populista témák felvetésétől sem. Az Új Demokrácia szintén támogatja, hogy kártérítést követeljenek a németektől, ám e kérdésben a Sziriza kívánja megadni az alaphangot. Ciprasz már 2016-ban azt közölte, ragaszkodik hozzá, hogy a németek fizessenek meg a második világháborús rémtettekért. Berlin sem tagadja, s ezt már Konrad Adenauer 1949-től 1963-ig hivatalban lévő kormánya is elismerte, hogy a náci Németország 1941 áprilisban minden ok nélkül támadta meg a görögöket, s a következő négy évben brutális rezsimet vezettek be. A Wehrmacht 1944-ig tartotta uralma alatt Görögországot. Az egyik legszörnyűbb vérengzést 1944-ben hajtották végre a német katonák, amikor Disztomo görög faluban hajtottak végre vérengzést, 220 helyi lakos halálát okozva. Ez volt a második világháborúban az egyik legszörnyűbb polgári áldozatokkal járó mészárlás a Balkán-félszigeten. Athén a világháborút követően irreálisan magas pénzösszeget követelt: az összes német kártérítés felét akarták megszerezni. A nagyhatalmak azonban eleve nemet mondtak a görögök túlzó igényeire. A párizsi békekonferencián, 1946-ban, Görögországnak a németek által fizetendő összes kártérítés 4,5 százalékát szavazták meg, amelyet további 2,7 százalékkal toldottak meg. A németek a kárt készpénz mellett gépekben is megfizethették. Ez utóbbiak értéke akkori áron 25 millió dollár volt, ez ma körülbelül 2 milliárd eurónak felel meg. Csakhogy a gépeket sosem kapta meg Görögország. A szállítmány harmadát 1950-ben indították útnak hajón Görögországba, ám sosem érkezett meg a görög kikötőkbe. A másik kétharmad a hamburgi kikötőben rozsdásodott, mígnem eladták a briteknek. Máig nem tudni, hol veszett el a szállítmány, feltehetően kétes hátterű üzletemberek „privatizálták”. Nem kizárható azonban az sem, hogy akkoriban a görög kikötők nem is voltak fogadóképesek. A világháború után ugyanis Görögországban polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták vereségével zárult. A konfliktusban összesen 40-160 ezer ember vesztette életét. Az 1953-as londoni megállapodásban a nagyhatalmak elhalasztották a kártérítésről szóló döntést. Ugyanakkor a németek ezután további jelentős összegeket juttattak Athénnak. 1953-ban 200 millió márkányi befektetési hitelt nyújtottak, 1960-ban pedig 115 millió márkát utaltak át a görögök számára, pontosabban az áldozatok hozzátartozóinak. A kártérítés legnagyobb követelői azzal érvelnek, hogy a világháború idején a görög nemzeti bank 476 millió birodalmi márkát folyósított Németországnak, természetesen nem önszántából. Ezt az összeget ráadásul sosem fizették vissza – állítják. Egyes források ennek mai értékét 8-11 milliárd euróra becsülik kamatokkal együtt. Egy görög szakértői bizottság szintén arra a következtetésre jutott, hogy Németország körülbelül 11 milliárd euróval tartozik a görögöknek. Más kérdés, hogy ha Berlin ki is fizetné, vagy legalábbis elengedné ezt a pénzt a görögöknek, ennyivel biztosan nem lennének kint a vízből. 2015-ben a Die Welt teljesen új megvilágításba helyezte a kölcsön ügyét. A korabeli dokumentumokat böngészve a lap azt közölte, hogy valójában nem volt szó ekkora kölcsönről. Akkor honnan jön a 476 millió? Egy feljegyzés arról szól, hogy ennyibe került a német jelenlét fenntartása Görögországban. A papíron azonban nem szerepel sem a hitel, sem a kölcsön szó. A lap szerint a több százmilliós Németországnak nyújtott görög kölcsön nem több legendánál. Berlin már azt remélte, lecsengett a kártérítés ügye, 2016-ban azonban egy görög parlamenti bizottság 270 milliárd euróban határozta meg azt az összeget, amelyet a németeknek ki kellene fizetniük. A német kormány ezt úgy értékelte, hogy Görögország vele akarja kifizettetni tetemes adósságát. A konfliktusról később alighanem a hágai Nemzetközi Bíróság dönt majd. Időközben azonban a Thesszaloniki Zsidó Közösség is új követeléssel állt elő. A német birodalmi vasút, a Deutsche Reichsbahn utódától, a Deutsche Bahn AG-től követel kártérítést, mert 58 ezer zsidót szállítottak a görög városból az auschwitzi koncentrációs táborba.
Frissítve: 2019.04.24 09:30