Elmaradt a Bergoglio-effektus?

Publikálás dátuma
2014.08.11. 07:32
A limburgi dóm. Ferenc pápa márciusban fogadta el a luxuspüspök lemondását FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HANNELORE FOERSTER
Bár Ferenc pápa népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, s a katolikus egyházban azt remélték, az általa megkezdett reformfolyamat az evangelizációt is segíti, Németországban felgyorsult az egyházból való kilépők száma. Hasonló jelenség figyelhető meg Ausztriában is.

Minden korábbinál többen léphetnek ki idén a német katolikus egyházból - derül ki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung cikkéből. A tavalyi év azonos időszakához mérten ugyanis emelkedés figyelhető meg 2014-ben. Pedig az elmúlt év adatai is lehangolóak voltak.

A bankokat is vádolják

Nem jobb a helyzet a német evangélikus egyházban is, ahol szintén igen magas volt a kilépők száma. Bernd Baucks, az észak-rajna-vesztfáliai evangélikusok pénzügyi vezetője szerint azonban elsősorban nem a különféle botrányok, hanem a bankok tehetnek róla. Szerinte ugyanis egyes pénzintézetek beszélték rá ügyfeleiket erre. Az evangélikus egyházban a kilépések száma 2012-ben 13 915 volt, 2013-ban viszont már 19 ezer, ami37 százalékos emelkedésnek felel meg. Baucks, a Rheinische Post című lapnak elmondta, ez a hirtelen növekedés is azt mutatja, hogy a hagyományos okok mellett más is közrejátszhatott. Ezzel azonban jelentősen csökken a bevétel.
A német bankszövetség, illetve a Raiffeisen is visszautasította az evangélikus egyházi vezető állítását. Közlésük szerint semmi közük a kilépések emelkedéséhez, s az sem igaz, hogy munkatársaik erre ösztönözték volna az ügyfeleket. Hozzátették, szerintük Baucks kijelentései teljességgel hiteltelenek. A bankok az egyházakat tartják felelősnek a kilépésekért, mert szerintük ők állnak amögött, hogy a pénzügyi befektetésekre kivetett egyházi adót automatikusan megemelik

A Német Katolikus Püspöki Konferencia által közölt adatok szerint 2013-ban 178 805-en fordítottak hátat az egyháznak, ami jelentős emelkedés az előző évihez képest. 2012-ben ugyanis 118 335-en léptek ki a katolikus egyházból. Az emelkedés tehát drámai mértékű, 51 százalékos volt.

A 2013-as adat azért is megdöbbentő, mert a kilépések száma majdnem eléri a 2010-es "rekordévet", amikor 181 193-an intettek búcsút az egyháznak, elsősorban a nyilvánosságra került, papok által elkövetett szexuális visszaélések miatt. (Valójában 1990 volt a rekordév, amikor 192 ezren intettek búcsút az egyháznak, ennek az volt az oka, hogy sok keletnémet nem akart egyházi adót fizetni.)

Szakértők szerint a kilépések elsősorban

a limburgi egyházmegyében történtekre vezethetőek vissza. Az időközben leváltott egyházmegyei vezető, Franz-Peter Tebartz-van Elst több tízmillió euróért újítatta fel püspöki rezidenciáját, szembemenve ezzel Ferenc pápa tanításával, aki szerény életvitelre ösztökélné az egyházi személyiségeket.

A luxuspüspök ügye valóban mély nyomokat hagyott a német katolikus egyházban. Hogy a püspökség mentse a menthetőt, július 18-án közzétette pénzügyi mérlegét, ezzel is jelezvén, minden szempontból átláthatóvá kívánják tenni a püspökség működését. "Az egyház legfontosabb tőkéje az emberek bizalma" - közölte Wolfgang Rösch, az egyházmegye ideiglenes vezetője.

Ezt azonban nem lesz könnyű visszaszerezni. A közzétett adatok szerint sosem léptek ki annyian az egyházból a püspökségben, mint az elmúlt évben. Számuk húsz híján elérte a nyolcezret. Hogy milyen jelentős bizalomvesztéshez vezetett a "luxuspüspök" féktelen életvitele, arról mindennél többet elmond, hogy 2012-ben még mindössze 4453-an léptek ki, az emelkedés így 79 százalékos volt.

Ha nem ennyire drámai mértékben, de más egyházmegyékben sem volt sokkal derűsebb a helyzet: a fuldai püspökségben 3000-en fordítottak hátat az egyháznak, ez ezerrel több az előző évinél, Mainzban pedig 7500-an hagytak fel az egyházi adó fizetésével, ami 3000-el haladja meg a 2012-est.

A számadatok szerint sokan 2013 második felében vesztették el bizalmukat az egyházban. Az egyházból való kilépéseknél nem kérdeznek rá a döntés okára. Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Ferenc pápa egyik tanácsadója fájdalmasnak nevezte a számadatokat.

"A kilépések magas számával kell szembesülnünk, miközben újra és újra megpróbáljuk helyreállítani az embereknek az egyházba vetett bizalmát" - hangoztatta Marx. Nem mindegyik kilépett szakította meg teljesen a kapcsolatot az egyházzal, a "maguk módján" keresztények maradnak. A német bíboros szerint velük is keresni kell a párbeszéd lehetőségét.

Az egyházi statisztikából kiderült az is, hogy tavaly 24,2 millió katolikust tartottak számon Németországban. Ez azt jelenti, hogy az összlakossághoz viszonyított arányuk a 2012-es 30,2 százalékról 29,9 százalékra csökkent. A papok kevesebb szentséget szolgáltattak ki: 165 ezer keresztelőt, tartottak, ami 3000-es csökkenést jelez. Az egyházi házasságok száma 3400-zal, 44 ezerre apadt. Az adatokon nem sokat javít, hogy 6980-an léptek vissza az egyházba. (2012-ben 7193-an.)

A német katolikus egyházból való kilépés azt jelenti, hogy az illető nem fizeti tovább az egyházi adót. Ugyanakkor ha valakinek a házastársa az egyház kötelékében marad, úgy arra magasabb adót vetnek ki. A német katolikus egyház bevételeinek mintegy hetven százaléka származik az adóból.

Hatékony lehet a lehallgatások fegyvere

Publikálás dátuma
2014.08.11. 07:31
A fejlett technikának köszönhetően viszonylag könnyű megszervezni a lehallgatásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
A világ titkosszolgálatai nem tétlenkednek. Feladatuk azonban már nem csak az, hogy kémkedjenek egy másik ország, vagy éppen a politikai ellenféllel szemben, egyre többször vetik be őket a kommunikációs harcban, amely különösképpen az ukrajnai válság kapcsán erősödött fel. E küzdelemben fontos a lehallgatott beszélgetések szerepe. Az utóbbi egy évben különösen megszaporodtak a rejtélyes körülmények között napvilágra került felvételek Ukrajnától kezdve Törökországon át egészen Franciaországig. 

Erdogan és fia

Törökországban tavaly év végétől került fel a Youtube-ra egy sor telefonbeszélgetés, amely bizonyítja, hogy Recep Tayyip Erdogan mennyire korrupt és önkényes vezető. A felvételek azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy a kormányfő felszámolta addigi szövetségese, az Egyesült Államokban élő iszlamista, Fethullah Gülen iskoláit. Az egyik lehallgatott beszélgetés Erdogan és fia, Bilal december 17-én lezajlott telefonbeszélgetését tartalmazta.

E napon tartóztatta le az ügyészség az AKP kormánypárt több tucatnyi illetékesét. "Mindent vigyél el, ami a házadban van" - mondta az idősebbik hang. Egy később beszélgetésen az idősebbik - feltételezhetően Erdogan - arra figyelmeztette fiát, hogy lehallgathatják.

A kormány szerint a felvételeket "mocskos módon meghamisították", s nem eredetiek. Kormányközeli török lapok szerint Gülen hívei 7000 telefonbeszélgetést hallgattak le. Erdogan egyébként nem sokat teketóriázott, betiltotta hazájában a Twittert és a Youtube-t is.

A maffia ellen

A lehallgatás a maffia elleni eszköz is lehet. Olasz lapok 2014 januárjában tették közzé Toto Riina, a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet és Alberto Lorusso, a pugliai Sacra Corona Unita vezére börtönben lehallgatott beszélgetéseit. Riina kijelentette például, igen jól szórakozott, amikor áldozatai a levegőbe repültek, köztük az 1992-ban pokolgépes merényletben meggyilkolt Giovanni Falcone szicíliai ügyész és Paolo Borsellino bíró.

A volt maffiavezér elárulta, a televízión keresztül nézte a "hentesmunka" eredményét. A Cosa Nostrát 1982-től az 1993-as letartóztatásáig Corleone városából vezető Riina hozzátette: az akkor még vállalkozó Silvio Berlusconi volt az egyetlen, akit nem volt bátorsága megölni a maffiának. Hangsúlyozta: ha nem lenne börtönben, a mostani ügyészeket is eltenné láb alól.

.Veszélyes lengyel Watergate

Lengyel Watergate-ként is emlegetik már a Varsóban júniusban kirobbant lehallgatási botrányt, amely miatt - mint múlt héten bejelentették - vizsgálatot indít az ügyészség Donald Tusk kormányfő, Marek Belka jegybankelnök, valamit Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter ellen. A nyomozás célja annak megállapítása, hogy túllépte-e hatáskörét Tusk, amikor belügyminisztere közvetítésével állítólag informális megállapodást kötött Belka jegybankelnökkel, megsértve ezzel a jegybank függetlenségét.

A botrányt június közepén a Wprost nevű hetilap robbantotta ki, amely egymás után hat titokban készült, potenciálisan gyúlékony tartalmú hangfelvételt is közzétett. Ezek egyikén, 2013 nyarán a belügyminiszter és a jegybankelnök fehér asztal mellett arról tárgyaltak, hogyan kellene elmozdítani az akkori pénzügyminisztert, s hogyan tudná segíteni a jegybank a 2015-ös választások megnyerését.

A varsói Sowa & Przyjaciele (Bagoly és barátai) nevű luxusétteremben készült következő felvételen Radoslaw Sikorski, az időközben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára jelölt lengyel külügyminiszter beszélgetett az időközben tényleg elmozdított tárcavezetővel, Jacek Rostowski volt pénzügyminiszterrel.

A kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Sikorski a felvétel szerint informális körülmények között egészen másképp vélekedik a lengyel-amerikai viszonyról. Úgy fogalmazott, hogy a lengyel kormány "benyalt" Moszkvának, "sz..t sem ér" az amerikai kapcsolat, amely hamis biztonságérzetet ad Lengyelországnak Oroszországgal szemben. A beszélgetés még a krími válság kirobbanása előtt, de nem sokkal Obama elnök varsói látogatását követően zajlott.

Csak olaj volt a tűzre, hogy a hatóságok megpróbálták megszerezni a Wprost főszerkesztőjétől, Sylwester Latkowskitól a hanganyagot tartalmazó laptopot, az ügyészség emberei és a főszerkesztő közötti dulakodást mutató felvétel pedig felkerült az internetre.

Noha a lengyel kormány népszerűségét visszavetette a lehallgatási botrány, Tusk könnyűszerrel nyert a parlamentben kért bizalmi szavazáson. A lengyel kormányfő az orosz titkosszolgálatot sejtette a háttérben, s nem volt hajlandó meneszteni a skandalumban érintett minisztereit. A botrány fő haszonélvezője a konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja lehet, amely azt reméli, lemossák Tusk Polgári Platformját (PO) a jövőre esedékes voksoláson.

A lengyel lehallgatási botrány sajátos mellékszálaként az egyik felvételen a magyar kormányfő neve is szóba került. Wlodzimierz Karpinski pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a lengyel állam olajtársaság vezetője a magyar-orosz atomüzlet feletti megrökönyödését keresetlen szavakkal fejezte ki (Orbán lesz..ta Putyint), s kiderült az is, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a lengyel barátok előtt fesztelenül fejtegette, hogyan tudja megúszni az ellene folyó horvátországi eljárást.

Nálunk "önjáróak" a szolgálatok

A törvény szerint nyomós indok kell ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, telefonos vagy e-mailes forgalmát "szemmel tartsák" Magyarországon, ám a titkosszolgálatokat nehéz ellenőrizni. Titkos lehallgatásokat a bűnügyi felderítés, a katonai elhárítás, a hírszerzés, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a TEK is végezhet: ehhez bírósági engedély kell, míg az NVSZ és a terrorelhárítás esetében az igazságügyi miniszter hozzájárulása.

A bíró engedély először 90 napra szól, amelyet szükség esetén ugyanennyivel meg lehet hosszabbítani. Ugyanakkor a szolgálatok "önjáróak", és akkor is lépnek, ha nincs idejük megvárni a bírósági jóváhagyást, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói maguk is engedélyezhetik a lehallgatásokat, míg nincs a kezükben a bírói papír. Ha valaki attól tart, hogy lehallgatják, szakemberek szerint jobb, ha egy olcsó, nem saját néven lévő régi telefont használ.

Az állami alkalmazottak megfigyeléséhez még ennyi sem kell, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény tavaly májusi módosítása lehetővé teszi többek között a köztisztviselők lakásának bepoloskázását, telefonjaik lehallgatását, e-mailjeik megfigyelését egy évben akár két hónapon keresztül. A fejlett technikai apparátus azonban nem jelenti, hogy van is emberi kapacitás a felvételek elemzésére.

A hazai internetes és telefonos szolgáltatókat ugyanakkor törvény kötelezi például a híváslisták és az IP-címek átadására a hatóságoknak: tavaly csak a Vodafone-tól 76 ezer adatot kértek ki a hatóságok - és ebben a szolgálatok kérései nincsenek is benne. Magát a lehallgatásokat egyébként minden esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. ( B.L N.)

 

Ezrek tüntettek Bukarestben egy hírtelevízió mellett

Mintegy kétezren vettek részt az Antena 3 hírtelevízió hívására azon a bukaresti megmozduláson, amelyet az államfői hivatal előtt tartottak a televízió védelmében.

A román államfőt élesen bíráló televízió azért került nehéz helyzetbe, mert korrupció miatt pénteken jogerősen tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Dan Voiculescut, az Antena 3-at is magába foglaló médiabirodalom alapítóját, és az ítélet a médiabirodalom székházának az elkobzására is kiterjed. 

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a nem engedélyezett tüntetést azt követően tartották, hogy a televízió egyes műsorvezetői az adásban bejelentették: sétára indulnak a Cotroceni palota (az államfői rezidencia) környékére, és bárkit szívesen látnak. 

Az összegyűlt tömeg Traian Basescu lemondását követelte, és elüldözte a helyszínről az államfőt pártoló televíziók riportereit. A tömegmegmozduláson a kormányzó Szociáldemokrata Párt több politikusa is részt vett. 

Az Antena 3 hírtelevízió Traian Basescu államfő leszámolásaként állította be Dan Voiculescu pénteki bebörtönzését. A bíróság abban találta vétkesnek Voiculescut, hogy a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti, 3,5 hektárnyi telkét, és ezzel 60 millió euróval megkárosította az államot. A politikus később ezen a telken építtette meg több cégének a székhelyét, amelyeket most a bíróság elkobzott az okozott kár megtérítése érdekében.

Voiculescu éppen a sikeres és befolyásos médiabirodalma által számított politikai tényezőnek Romániában. Az általa alapított Konzervatív Párt (PC) általában a baloldal szövetségeseként került be a parlamentbe és a kormányba, hogy biztosítsa a politikai tábor támogatását a médiabirodalom csatornáin keresztül. 

Romániában 2010-ben éles vitát váltott ki, hogy a Traian Basescu által elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) az "állami intézményeket utasításra lejárató" médiabirodalmakat is a román államot veszélyeztető kockázati tényezők között vette számba.

Szerző