Koraszülöttek látását mentik a Semmelweis Egyetemen

Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését a Semmelweis Egyetem (SE) Szemészeti Klinikája és a Peter Cerny Alapítvány közös, Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében - olvasható az egyetem honlapján.

A program keretében évente hetven gyermek látását mentik meg. Az együttműködés lényege, hogy nem az újszülöttet utaztatják a vizsgálatra, hanem az intézmény orvosai jutnak el a babához a Cerny Alapítvány segítségével.

Az öt éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés lényege, hogy a neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről. Az így nyert felvétel később a központi adatbázisból hozzáférhető, ezt értékeli az orvos, aki dönt a további kezelésről, esetlegesen a műtétről.

A koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Az időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése sok-sok év óta kötelező. Azonban az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos kevés van.

Az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára, a módszerrel pedig száz százalékosan kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek kétharmadát tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál - évente 70 babánál - kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.

A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba - ismerteti az egyetem közleménye.