Csupán vízum az Európai Unióba?

Egy moldáv énekesnő nyilatkozata vihart kavart a romániai on-line világban, miután kijelentette, hogy számára a román állampolgárság semmivel sem jelent többet, mint egy egyszerű utazási vízum. Románia már a kilencvenes évek óta egyszerűsített eljárásban biztosított román állampolgárságot a külhoni románoknak, mindenekelőtt a moldávoknak. A magyar állampolgársági törvény módosítása során épp a román jogszabály volt az egyik minta.

A Moldáv Köztársaság állampolgárai számára a júniusi európai uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírása óta megszűnt a vízumkötelezettség. Feltételezhetően az elkövetkező időszakban csökkeni fog a román állampolgárságot igénylő külhoni románok száma, hiszen eddig is elsősorban a Moldáv Köztársaság lakói igényelték az egyszerűsített eljárásban elérhető román-uniós állampolgárságot.

A napokban egy Romániában is népszerű moldovai énekesnő, Irina Tarasiuc nyilatkozata keltett komoly vihart a kérdésben, ugyanis a sztár azt nyilatkozta, hogy számára a román állampolgárság nem több, mint egy utazási vízum. Románia ugyan nem Schengen-tag, de EU-tagállamként nem is vízumköteles.

Az énekesnő nyilatkozata kapcsán felmerült a kérdés, érzelmi, szimbolikus értékű a román állam gesztusa a moldvaiak számára, vagy csupán egy uniós útlevél, az európai szabad mozgás és utazás biztosítéka? Felvetődött az énekesnő román állampolgárságának megvonása is.

Becslések szerint mintegy 10 millió román él Románia határain kívül, elsősorban a szomszédos államokban. Legtöbben a történelmileg román területnek számító Moldovai Köztársaságban, ahol a 3,6 milliós lakosság 78 százaléka moldáv, azaz román. Moldova 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, Románia kezdettől, a moldovai tiltás ellenére adott román állampolgárságot az ott élőknek.

A tiltás miatt pontos számokat sohasem közölt Bukarest, de a Soros Alapítvány által készített korábbi tanulmány szerint 1991 augusztusa és 2011 augusztusa között 226 ezer moldovai szerzett román állampolgárságot. 2013-ban félmillióra becsülték a román kettős állampolgárok számát.

Az egyszerűsített eljárásban történő honosítás azonban sohasem zajlott olyan gyors ütemben, mint a magyar. 2011-ig évente 80-100 ezer kérelem érkezett be a román hatóságokhoz, átlagosan 60-80 ezren kapták is meg új állampolgárságukat. Az utóbbi években átlagosan 60 ezer új állampolgárságot adtak ki, a visszautasítottak száma minimális.

Fordulópont volt a 2009-es év a román könnyített honosításban, ekkor egy törvénymódosítással fel is gyorsult az egyszerűsített eljárás. A külhoniak szavazati jogot is kaptak, de ez nagyban különbözik a magyartól, ugyanis külhoni szavazókörzeteket hoztak létre, így a leadott szavazatok csupán az adott körzet mandátumáról döntenek.

A határon túli románok a román választási iroda adatai szerint alacsony százalékban éltek szavazati jogukkal, a külföldön leadott voksok többsége olyan román vagy időközben kettős állampolgárrá váltaktól származott, akik vendégmunkásként telepedtek le különböző nyugat-európai országokban.

Andrei Tinu, az Országos Állampolgársági Hatóság elnökhelyettese a ziare.com román portálnak az énekesnő hazafiasnak nevezett botránya elmondta, a hatósághoz is érkeztek jelzések és feljelentések, amelyek zömében Tarasiuc román állampolgárságának visszavonását kérték. A hatóság mindegyiket továbbította az egyetlen olyan szervhez, amelynek hatáskörébe tartozik az állampolgárság esetleges visszavonása.

A román jogszabály szerint ugyanis lehetővé teszi, hogy indokolt esetben visszavonják a megadott állampolgárságot. A bizottság megvizsgálja a feljelentésben szereplő bizonyítékokat, meghallgatja mind a feljelentőt, mind az érintettet mielőtt döntést hozna. A jelen esetben felhozott vád szerint az énekesnő szavai sértették a román állam érdekeit és rombolták Románia presztízsét. Mindkettő komoly vádnak számít.