A változás Budapesten kezdődik - ezzel a címmel ma délelőtt 11 órakor kerül hivatalosan is pont az elmúlt hetek feszültségektől sem mentes baloldali tárgyalássorozatára. Az Európa Kávéházban ugyanis Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Szigetvári Viktor, az Együtt-PM ügyvezető társelnöke és Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke közösen jelenti be: aláírták a fővárosi választási együttműködésről szóló megállapodást. A rendezvényen jelen lesz Falus Ferenc közös főpolgármester-jelölt is.
A demokratikus ellenzék három pártja tehát együtt, koordináltan indul, azaz a közös főpolgármester-jelöltön túl a kerületek többségében közösen támogatnak majd polgármester-jelölteket, illetve megosztják egymás között a jelöléseket. Megírtuk: a fővárosi közgyűlés tagjait eddig listán, arányos rendszerben választották a budapestiek. Ám a Fidesz rájött, hogy ha ez így marad, akkor nem biztos, hogy többségbe kerül a testületben. Ezért néhány hete módosították az önkormányzati választási törvényt, hogy a fővárosi közgyűlés inkább a kerületi polgármesterekből és a főpolgármesterből, illetve továbbá még kilenc képviselőből álljon, akik kompenzációs listáról kerülnek be a testületbe. A kompenzációs listán csak a kerületi polgármester-jelöltek és a főpolgármester-jelöltek szerepelhetnek. Ahhoz, hogy egy párt kompenzációs listát állíthasson, a 23 budapesti kerületből 7-ben saját polgármester-jelöltet kell állítania.
Bár a rendszer - lényegében - átment az Alkotmánybíróságon (Ab), egyértelmű, hogy az egyes kerületekben nem ugyanannyi ember lakik, azaz az új szabályozás sérti a szavazategyenlőség alkotmányos és nemzetközi szerződésekben is foglalt elvét. Azzal, hogy a fővárosi kerületek területi és lakosságszámbeli eltérésétől függetlenül valamennyi kerület egy polgármestert "küld" a fővárosi közgyűlésbe, egy újpestinek például negyedannyit ér a szavazata, mint egy belvárosinak. A Fidesz módosította is indítványát úgy, hogy a töredékszavazatok beszámításánál súlyozni kívánt a kerületek között, ám az Ab az idevágó passzust megsemmisítette. Így ma már nemcsak az biztos, hogy a kis kerületek lakosai egyenlőbbek, hiszen szavazatuk akár hatszor többet érhet, mint egy nagy kerületben élőé, de az is, hogy aki utóbbiakból sok töredékszavazatot hoz el, uralni fogja a kompenzációs listát.
Ugyanis a vesztes kerületi polgármester-jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján számolják majd ki, mely pártnak, hány mandátum jut a 9-ből. Éppen ezért érdekes, hogy mely kerületekben, milyen mértékben lehet majd töredékszavazatokat szerezni. A Political Capital (PC) legutóbbi elemzése szerint a legrosszabb esetben 7 kerületet, jobb esetben 11-et, de akár 13-at is megnyerhet Budapesten az ellenzéki szövetség, ha a tavaszi választások eredményeiből következtetünk az október 12-i voksolás kimenetelére. Az ellenzéki megállapodás szerint 7 kerületről lemondott a baloldali ellenzék annak érdekében, hogy mindhárom formációnak lehessen kompenzációs listája, a maradék 16 kerületet pedig 6-5-5 arányban osztották szét egymás között. A DK a VII., a X., a XV., a XVII. és a XXI., az Együtt-PM a III., az V., a VI., a IX. és a XIV., míg az MSZP a IV., a XI., a XIII., a XVIII., a XIX. és a XX. kerületben indít polgármester-jelöltet a másik két párt támogatásával. A felek ezek közül 9 kerületet tartanak mindenképp nyerhetőnek, ezeket 4-4-1 arányban osztották szét, így az MSZP-nek és a DK-nak 4-4, az Együtt-PM-nek 1 juthat.
Ám, ha a három párt mind a 13, viszonylag esélyesnek számító kerületet meg tudja nyerni, a közgyűlési többség még akkor is kevés eséllyel jön össze. Ehhez ugyanis 17 mandátumra van szükség, miután pedig a 23 kerületi polgármesteren túl pedig 9 képviselő kerülhet be a testületbe a kompenzációs listáról, ebből pedig legalább 3 vagy 4 helyet kellene megszerezni a többséghez az ellenzéknek - attól függően, hogy sikerül-e Falus Ferencnek legyőzni Tarlós Istvánt. Hogy milyen teljesítmény szükséges ehhez a 3-4 kompenzációs mandátumhoz, rengeteg tényezőn múlik, például azon, hogy az ellenzéki kerületi győzelmek nagyobb arányúak lesznek-e a vereségeknél. A baloldal által feladott 7 kerületben ugyanis elég sok indulóval kell számolni, ráadásul a verseny is kiélezett lehet a második helyekért, hiszen a Jobbik és az LMP számára 1-1 kompenzációs mandátum megszerzése minimális célkitűzés, ehhez azonban átlagosan mintegy 10 százalékot kell hozni polgármester-jelöltjeiknek.
Ami azonban még fontosabb lehet, hogy azokban a kerületekben, ahol a baloldali ellenzék esélyes jelöltjei nyernek, milyen arányban jut töredékszavatokhoz a Fidesz. Budapesten ugyanis 4 olyan kerület van, ahol százezernél többen laknak, ezek közül a XIII. és a XIV. kerületben biztosnak tűnik az ellenzéki győzelem, a III. kerület billeg, a legnépesebb XI. kerület pedig elvileg a Fideszé, bár elemzők szerint ezúttal megszoríthatja a kormánypárt jelöltjét az ellenzék. A balos IV. kerületben és a billegő XVIII.-ben is majdnem százezer ember lakik, a legnagyobb kerületek többsége tehát inkább balra húz, ez viszont fideszes mandátumot érhet majd a kompenzációs listán. Mindez azt jelenti, hogy ha például Újbudán ezúttal a szocialista Molnár Gyula lesz a polgármester, a fideszes indulóra, Hoffmann Tamásra leadott szavazatok - várható nagy számuk miatt - mégis mandátumot jelenthetnek a kompenzációs ágon.