Fleck: száz évet tévedett Kövér

Orbán nyomába lépett Kövér László. Az Országgyűlés elnöke a Heti Válasszal osztotta meg saját nézeteit a liberális demokrácia bukásáról. Többek között azt mondta: "(...) az állam a nemzeti közösség önszerveződésének a legmagasabb rendű formája. Tehát a liberálisokkal ellentétben mi a közösség érdekképviseletének a lehetőségét látjuk benne, nem pedig a nemzettől, a közösségtől idegen, fejünk felett képződött veszélyforrást, melyet a szabadságjogok nevében le kell fegyverezni, el kell gyengíteni, hogy aztán politikai és gazdasági háttérhatalmak akarata könnyedén érvényesíthető legyen vele szemben". Csakhogy szavai Fleck Zoltán jogszociológus szerint száz évvel ezelőtti eszméket idéznek, amelyeket már az európai jobboldal, a konzervatívok sem vallanak magukénak.

Nem akarta elemezni, mégis megvédte Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét Kövér László a Heti Válasznak adott interjújában. Az Országgyűlés elnöke ugyan egyszer sem mondta ki az "illiberális" szót, de folyamatosan ostorozta a liberális demokráciát, illetve a liberálisokat, utóbbiakat következetesen összemosva a baloldaliakkal. Kövér szavai szerint - mintegy ráerősítve a kormányfő elhíresült beszédére - a liberálisok veszélyforrásnak látják az államot - ezt a házelnök azonosította a közösséggel, a társadalommal -, amelyet le akarnak gyengíteni annak érdekében, hogy a "háttérhatalmak" akarata érvényesüljön az országban. Ezzel együtt párhuzamba állította az "emberarcú szocializmus" megvalósíthatatlan eszményét a liberális demokráciáéval. Kövér szerint a liberális államszervezés "számtalan helyen" okozott válságot.

Száz évet tévedett gondolataival Kövér László, miközben megpróbálta eszmeileg megalapozni a nemlétező magyar konzervativizmust - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a XX. század második felére, főleg a második világháború és a fasizmus tapasztalatai nyomán, a liberálisok és a konzervatívok is túlhaladták azt a nézetet, hogy az állam azonos lenne a közösséggel. Mindkét politikai oldal közös kiindulópontjává vált Nyugat-Európában, hogy az államot demokratikus, alkotmányos eszközökkel korlátozni kell az emberi jogok védelmében. Fleck szerint Kövér mondatai azért álságosak, mert valójában nem az állam szerepéről szólnak, hanem arról, hogy a közösség érdekei mindenkor megelőzik az egyén érdekeit. Pedig az egyén és a közösség viszonyának két formája van; az egyik szerint az autonóm egyének megválaszthatják, milyen formában csatlakoznak a közösséghez vagy hoznak létre azon belül kisebb közösségeket. A másik pedig az, hogy az állam dönti el ezt az egyének helyett.

A jogszociológus úgy vélte, a "Nyugat válságának" gondolata is nagyon régi, Európa keleti felében ma már inkább a nyomorból eredő, önvigasztaló toposz. Nem szerencsés összemosni a gazdasági válságot és a liberális demokráciát, hiszen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is demokratikus eszközökkel tudtak úrrá lenni a krízisen, vagyis sehol nem akarták megnyirbálni az egyéni jogokat és az alkotmányosságot.

Az interjú további részében a házelnök beszélt a Fideszen belüli érdekcsoportok harcáról is. Úgy vélte, erős ellenzék híján ez elkerülhetetlen, hiszen minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét. Mint fogalmazott, "ez a nagyság átka". Kövér kiszólt a jobboldal gazdasági holdudvarának is, amellyel jelek szerint - reklámadó, építőipari különadó stb. - "háborút" kezdett a kormány: "Szomorú látni, hogy néhányan úgy reagálnak, mintha Biberachként azt vallanák: ott a haza, ahol a haszon".

Kövér "ügyesen" oldotta fel az ellentmondást a között, hogy az amerikai Soros György korábban a Fidesz vezetőit is segítette - például Orbán Viktort oxfordi ösztöndíjjal -, most viszont a kormány azzal vádolja, hogy üzleti/politikai érdekekből segíti a hazai civil szervezeteket. Szerinte Soros a rendszerváltás előtt lepaktált a kommunistákkal, hogy utat nyisson a liberalizmusnak.
Kövér nem látott kivetnivalót abban, hogy a Fidesz-kormányok is alkalmazták a szocializmus titkosszolgálatának embereit, azt viszont kritikával illette, hogy politikai pozícióba is emelik őket. A házelnök ezzel Tasnádi László - korábbi III./II.-es ügynök - belügyi államtitkárrá való kinevezésére utalt. Kövér ezután éles szavakkal illette a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozókat is, illetve a "balliberális megmondóembereket", akiknek szerinte az az igényük, hogy az egész társadalmat antiszemitává és fasisztává nyilvánítsák.

Gyerekekkel üzent a liberálisoknak

Nem kérünk a sötét liberálisokból, nem kérünk a buzifelvonulásokból sem, tanítsák ott Izraelben egymást, de a felnövekvő generációkat ne fertőzzék meg - egyebek közt ezeket mondta öt tizenéves fiúval körülvéve az érpataki polgármester egy internetre felkerült videón. A legutóbb az izraeli államfőt és miniszterelnököt jelképesen felakasztató Orosz Mihály Zoltán néhány percig beszél, majd a gyerekek veszik át a szót, tartalmilag teljesen a polgármestert követve. Egyikük például azt mondja: "Más nemzetből ne jöjjenek ide liberális demokraták, húzzanak haza a saját országaikba!". A másik fiú ezután így folytatja: "Sok liberális kutya, takarodjon ki az országból!".

A nagyság átka és az örökkévalóság

- "Szerintünk az állam a nemzeti közösség önszerveződésének a legmagasabb rendű formája. Tehát a liberálisokkal ellentétben mi a közösség érdekképviseletének a lehetőségét látjuk benne, nem pedig a nemzettől, a közösségtől idegen, fejünk felett képződött veszélyforrást, melyet a szabadságjogok nevében le kell fegyverezni, el kell gyengíteni, hogy aztán politikai és gazdasági háttérhatalmak akarata könnyedén érvényesíthető legyen vele szemben."

- "Miközben (a liberális demokrácia - a szerk.) farizeusmódra fennen hirdeti a korlátlan szabadságot, addig képviselői a legkimódoltabb, legkifinomultabb szellemi, erkölcsi terrort alkalmazzák mindazokkal szemben, akik el akarnak térni az éppen hatályban lévő tudományos" tételektől".

- "A liberális demokrácia nem csak nálunk csorbult ki, nem csak nálunk futtatta az országot csőd közeli állapotba, de számtalan helyen. Még ha kétségtelen tény, hogy a felszíni problémák országonként nagyon eltérőek lehetnek. Például az emberek anyagi jóléte nagyon különböző."

- "Egy gdanski szerzetestől azt hallottam még 1987-ben, hogy a kommunisták nem hisznek az örökkévalóságban. Ez a lényegi különbség köztünk és köztük. Mélyen igaz. Ez vonatkozik a ma liberálisaira is. Nem hisznek az örökkévalóságban, ezért törődnek csak a mával. Az árfolyammozgásokat leszámítva nincs dolguk a holnappal."

- "A pártállam utolsó éveiben Soros miként kaphatott privilégiumot saját befolyásának a kiterjesztésére a kommunistáktól? Azt hiszem, igazuk volt az akkor kifigurázott MDF-es politikusoknak, akik azt mondták, hogy Soros a pártállam egy bizonyos érdekcsoportjával összefogva már a rendszerváltoztatás forgatókönyvét készítette elő, és megalapozta a magyarországi liberalizmus hegemón pozícióit, melyek sokáig behozhatatlannak látszó előnyt biztosítottak a baloldalnak."

- "Mi történelmi véletlen folytán váltunk politikussá, és számunkra a 80-as évek végén és a 90-es évek elején még semmi mást nem jelentett a politika, mint a közösség szolgálatát. Ma már karrierlehetőséget is kínál, ami önmagában nem baj."

- "Minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét. Ez a nagyság átka."

- "Korábban is előfordult, hogy a szocializmus titkosszolgálatának az embereit alkalmaztuk, csak eddig politikai pozícióba nem emeltük őket. Ez új fejlemény. Nem okvetlenül örömteli."

(Idézetek Kövér László Heti Válasznak adott interjújából)