Tegnap az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette Titus Corlatean román külügyminiszter a magyarországi döntéshozóknak az etnikai alapú autonómiát támogató nyilatkozatait egy székelyföldi, a külhoni románoknak szervezett nyári tábor meghívottjaként. "A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki. A román diplomácia vezetője állította, hogy az alapszerződés 15. cikkelye és melléklete leszögezi, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadják el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat. Úgy vélekedett, hogy politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről.
Az utóbbi időben Orbán Viktor Tusnádfürdőn, Vona Gábor pedig a borzonti EMI-táborban nyilatkozott a székely autonómia kérdésében.
A kijelentésre szinte azonnal reagált a magyar külügy. Nagy Anna külügyi szóvivő az MTI-érdeklődésére közölte, hogy a magyar álláspont szerint az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, "hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé".
Nagy Anna hangsúlyozta: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek.