Tűzszünet vagy új intifáda következik?

Tegnap éjfélkor járt le az Izrael és a Hamász közötti átmeneti tűzszünet. A felek Kairóban, egyiptomi közvetítéssel tárgyaltak a tartós tűzszünet tető alá hozása céljából, lapzártánkig nem érkezett hír az eredményről. Mindkét oldalon kevés esélyt adtak a megállapodásnak. Napközben, az izreli sajtóban is találgatások folytak. Kiemelték az egyiptomi diplomáciának a béke érdekében tett erőfeszítéseit, illetve azt, hogy Egyiptom támogatja Izraelt.  

Ugyancsak Kairóban találkoznak azonnal Palesztina nemzetközi segélyezői, mihelyt sikerül tető alá hozni egy tartós tűzszüneti egyezményt - jelentette be tegnap a norvég kormány. A gyűjtés célja a gázai infrastruktúra újraépítésének elősegítése. A július 8-a óta tartó Erős Szikla hadművelet során becslések szerint több milliárd dolláros anyagi kárt szenvedett az amúgy is rendkívül gyenge és törékeny gázai gazdaságnak.

A nemzetközi gyűjtést Egyiptom és Norvégia szervezi, az adományokat a Palesztin Hatóság elnökéhez, Mahmúd Abbászhoz irányítják, közölte a norvég diplomácia vezetője, Boerge Brende, így kívánják elkerülni, hogy a pénzt a Gázát uraló radikális szervezet, a Hamász saját, más jellegű céljaira használja fel.

A palesztinok nemzetközi segélyezési bizottságát Norvégia vezeti, az utóbbi években három alkalommal gyűjtöttek adományokat a gázai infrastruktúra újraépítésére. Ezért Osló jelezte, új feltételek mellett folytatják e segélyakciót, senki sem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy garanciák nélkül újra finanszírozza ugyanazt, amit már korábban többször megtett.

Az Ynet, a Jediót Ahronót izraeli újság honlapja arról adott hírt, hogy a Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat szerint a Hamász erőszakos hatalomátvételt készített elő Ciszjordániában.

A hamászosok állítólag azt tervezték, hogy súlyos izraeli merényletek sorozatával, a biztonsági helyzet destabilizálásával felborítják a térség békéjét, majd átveszik az uralmat a Palesztin Hatóság ciszjordániai területein. Az izraeli katonai rádió szerint Gázában a Hamász fogva tartja a Palesztin Hatóság mögött álló Fatah több tagját.

Szerző

Missouriban bevetették a Nemzeti Gárdát

Mivel hétfőre virradóra tovább éleződött a válság a fekete tizenéves, Michael Brown lelövése miatt, Missouri állam kormányzója, Jay Nixon az eddigi legsúlyosabb lépéshez folyamodott: a városba rendelte a Nemzeti Gárdát.

Múlt szombat óta tartanak az éjszakai zavargások St. Louis többségében afrikai-amerikaiak lakta elővárosában, Fergusonban, vasárnap este minden korábbinál nagyobb tömeg gyűjt össze, annak ellenére, hogy kijárási tilalmat léptettek életbe. A fergusoni válságról is tárgyalt tegnap Barack Obama. Az amerikai elnök szabadságát félbeszakítva visszatért a Fehér Házba.

Obama igazságügyi minisztere, Eric Holder szövetségi boncolást rendelt el Brown halála körülményeinek tisztázására. A helyi hatóságok boncolásának eredményét nem tették közzé, a New York Times tudta meg, hogy a Brown szülei által felkért független igazságügyi orvosszakértő azt állapította meg, hogy az óriási termetű fiút hat lövés érte, négy a karját, kettő a fejét, az egyik felülről.

Valamennyi lövés szemből hatolt be, noha volt olyan szemtanú, aki arról számolt be, hogy a rendőr hátulról lőtt a menekülő Brownra. A tizenévesnél nem volt fegyver. Egy vasárnapi tömeggyűlésen egy polgárjogi ügyvéd úgy fogalmazott, a bolti rablásról készült videó közzétételével a hatóságok megpróbálnak „karaktergyilkosságot” is elkövetni, befeketíteni Michael emlékét.

Szülei szerint a 18 éves Brown jóravaló gyerek volt, a kevesek egyike, aki erről a környékről megpróbált kitörni, befejezte a középiskolát és ősztől főiskolára járt volna. Brown édesanyja azt követelte, tartóztassák le a kényszerszabadságra küldött rendőrtisztet, a 28 éves Darren Wilsont, aki lelőtte a fiát.

Missouri kormányzója múlt héten állami rendőrökkel váltotta fel a helyi erőket, de a rohamrendőrök sem tudták normalizálni a helyzetet. Ron Johnson, a kirendelt rendőri egységek vezetője helyi idő szerint hétfőre virradóra tartott sajtóértekezletén elismerte, a kezdeti taktikájuk, hogy békés párbeszédet kezdenek a lakossággal, nem vált be.

Kénytelenek voltak páncélautókat, könnygázt, gumilövedékeket bevetni a rendőrkapitányság ellen vonuló, Molotov-koktélokat, követ dobáló tüntetők feltartóztatására, a fosztogatások megakadályozására. Többen utaltak arra, hogy külső provokátorok is érkezhettek Fergusonba. Hétfőn reggel megérkeztek a városba a tartalékos katonákból álló Nemzeti Gárda első egységei.

Szerző

Assange költözni készül?

Publikálás dátuma
2014.08.19. 07:34
Fotó: WPA Pool/Getty Images
Julian Assange, a Wikileaks alapítója tegnap bejelentette, hamarosan elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét, ahol már több mint két éve tartózkodik. Cáfolta azonban az előzetesen kiszivárgott találgatásokat, hogy feladja magát a brit rendőrségnek. 

Assange az ecuadori külügyminiszterrel, Ricardo Patinóval tartott közös sajtóértekezletén közölte, a Wikileaks szóvivőjétől, Kristinn Hrafnssontól úgy értesült, hogy hamarosan távozhat a követségről. Hrafnsson utóbb azt nyilatkozta, "mindig is az volt a terv, hogy távozik, ha és amikor a brit kormány hajlandó teljesíteni nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeit".

A szóvivő szerint akkor hagyja el az ecuadori missziót, ha megszüntetik a követség előtti blokádot, s szabad elvonulását engedélyezik. A brit Daily Telegraph úgy értesült, Assange-nak a több mint két éve tartó, önként vállalt raboskodás során megbetegedett, potenciálisan életveszélyes szívproblémákkal és krónikus tüdőbetegséggel küzd, gyógykezelésre lenne szüksége, emiatt kérték az elengedését.

Az ecuadori külügyminiszter a követségen tartott sajtóértekezleten azzal vádolta a brit kormányt, hogy nem tartja tiszteletben a Wikileaks-alapító emberi jogait. A diplomata a Guardian jelentése szerint közölte, London semmiféle jelét nem mutatja annak, hogy hajlandó lenne változtatni álláspontján, s jogi megoldást találni a régóta húzódó vita lezárására.

Patino attól tart, hogy Assange-nak még hosszú időt kell eltöltenie a követség által biztosított kicsi lakrészben. "Benyújtottuk a szükséges dokumentumokat, de a brit kormány erre mindössze annyit lépett, hogy megerősítette a biztonsági intézkedéseket a követség körül" - panaszkodott az ecuadori külügyminiszter.

A 43 éves ausztrál férfi több mint két éve kért menedékjogot Ecuador londoni nagykövetségén. A Wikileaks főnöke ellen Svédország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, kétrendbeli nemi erőszakkal vádolják, s nem hajlandók engedni abból, hogy Stockholmban, személyesen akarják meghallgatni az ügyben. Assange ugyanakkor attól tart, hogy ha a britek kiadnák Svédországnak, Stockholm azonnal továbbküldené az Egyesült Államokba, ahol pert indítanának ellene.

Washington akár a kémkedési törvény alapján is vádat emelhetne Assange ellen amiatt, hogy Wikileaks portál öbb százezer titkos amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra. Bradley (Chelsea) Manning amerikai kiskatonát, aki a titkos iratokat letöltötte, 35 évre ítélték.

Szerző