Országszerte esős, viharos időjárás "köszöntötte" az államalapítás ünnepét. Az állami rendezvények délelőtt vették kezdetüket a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadás mellett, szakadó esőben felvonták Magyarország nemzeti lobogóját. Ezután Áder János köztársasági elnök tartotta meg ünnepi beszédét.
Az államfő szerint "az elmúlt ezer év nemzedékeinek sorsa azt taníthatta, hogy nekünk, magyaroknak az igazságunkat, az érdekeinket magunknak kell képviselnünk, és érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek.
Megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki". Áder János - a szokásos unióellenes, "szabadságharcos" kormányzati retorikával szemben - úgy vélte, "értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, országunk függetlensége pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie".
Hozzátette: hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. A köztársasági elnök szerint méltányolni kell, hogy békében és szabadságban élhetünk, természeti erőforrásainkat pedig meg kell óvnunk a következő nemzedékek számára. Az államfői beszéd után honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.
A pártok politikusai a közelgő önkormányzati választások "szellemében" fogalmazták meg beszédeiket, az államalapítás ünnepe kapcsán főleg a mai államhatalom által gerjesztett problémák és az Orbán-kormány Nyugattal szembeni hozzáállása került szóba.
"A jelenlegi állam nem demokratikus, hanem az önkény, az államkapitalizmus és a rendiség a sajátja" - jelentette ki Tóbiás József. Az MSZP elnöke szerint a mostani állam mentalitásában a harcot, az agressziót választotta a béke és a megértés helyett, totális hatalomkoncentrációra törekszik, nem a párbeszédben, hanem a megfélemlítésben hisz, lebontja a jogállamot.
"Ezzel feléli gyermekei jövőjét, és olyan országot teremt, ahonnan egyre többen mennek el" - fogalmazott Tóbiás. A pártelnök szerint a szocialisták ezzel szemben olyan államot kívánnak, amelyre a joguralom, a szabadság és a szociális biztonság jellemző. "
Az MSZP olyan államban hisz, amely a polgáraitól kapja a felhatalmazást, és őket is szolgálja, amelynek működése átlátható, óvja a demokratikus működést, és amelynek minden polgárát megilleti a biztonság" - mondta Tóbiás. Hozzátette: pártja ezért új társadalmi szerződést akar létrehozni, amihez tömegekre van szüksége, mert választók sokaságával kíván olyan országot teremteni, amely méltó Szent István örökségéhez.
Szeged szocialista polgármestere a város ünnepi rendezvényén úgy fogalmazott, államalapító királyunk volt az, aki először, de máig ható tanulsággal azt mondta, a gyűlölet mérgez, a gyűlölet rombol, árt, és nem építhető rá semmi, legkevésbé a jövendő.
Botka László szerint "nincs normális élet ott, ahol az erő nem a legjobb szolga, hanem a legrosszabb gazda, ahol a törvény nem szilárd fundamentum, hanem hatalmi, kormányzati célok játékszere. Nincs normális ország ott, ahol ezeréves közös értékeinket sutba vágva a nemzet boldogulását távoli ázsiai, idegen, tekintélyelvű birodalmak példáját követve képzeli el az országvezető" - tette hozzá Botka.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Szent István a magyar állam megalapításával kijelölte a magyarok ezeréves nemzeti célját: Európát, mert tudta, hitte és örökül hagyta, hogy a magyarság számára a "Nyugatnak, Európának nincs alternatívája". A párt közleménye úgy fogalmazott, ezt a tényt a nemzet is tudta: hiába fordultak vezetők, rendszerek pillanatnyi érdekeiket követve Kelet felé, hosszabb-rövidebb kitérő után az ország mindig visszatalált a Szent István által kijelölt útra.
"Most viszont öröm helyett gyászünnep van: az alapok ismét repedeznek, az ország vezetése megint utat tévesztett". A magát kereszténynek valló miniszterelnök nyíltan Kelet antidemokratikus rendszereihez dörgölőzik, rombolva ezzel Európa egységét - olvasható a DK közleményében.
Az Együtt-PM nevében a pártszövetség józsefvárosi polgármesterjelöltje kétszáz darab félkilós kenyeret osztott ki segítőivel az arra járóknak tegnap a fővárosi Blaha Lujza téri aluljáróban. Ezután Erőss Gábor elmondta, az ünnep első üzenete a tolerancia, a türelem, a befogadás, amelyeket Szent István is megfogalmazott fiához, Imre herceghez írt intelmeiben. Szavai szerint Józsefváros fideszes vezetésének szolgálnia kellene, nem pedig üldözni a szegényeket, nem ítélkezni és üres frázisokat pufogtatni.
"Augusztus 20. az államalapításról is szól, mert az állam nem valamifajta törzsi társadalom, ezért színvonalas oktatást, egészségügyet, munkahelyeket, valamint szociális szolgáltatásokat kell biztosítania. Eközben viszont a VIII. kerületben a legmagasabb a munkanélküliség a fővárosban, Kocsis Máté pedig polgármesterként tehetetlennek bizonyult a munkanélküliség elleni harcban" - jelentette ki az Együtt politikusa.
Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az államalapítás tanulsága, hogy a közösség bármikor erőt meríthet magából, és új alapokra helyezheti addigi működését. Csárdi Antal úgy fogalmazott, elengedhetetlenné vált egy új közösségszervezési módszer, amely a környezet és önmagunk kizsákmányolása és öncélú pusztítása helyett "önmagunk nyugodt újratermelését és a környezetünk nyugodt továbbélésének megszervezését igényli".
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint viszont az elmúlt több, mint ezer év alatt olyan közösséget hoztunk létre a Kárpát-medencében, amely valódi integrációként, sikeresen tudott működni. Kósa Lajos debreceni polgármester a városi ünnepségen úgy fogalmazott, nincs igazuk azoknak, akik széthúzó népként emlegetik a magyart. Azt kérdezte: "Melyik népet nem jellemzi a széthúzás?".
A politikus más népek véres polgárháborúit megemlítve megjegyezte: mi szabadságszerető, függetlenségpárti nép vagyunk, de nem jellemző ránk az agresszivitás. "Szent István sem tudott olyat csinálni, amivel mindig mindenki egyetértett" - mondta Kósa Lajos, párhuzamot vonva a mai helyzettel.