Jéghideg vizet a celebre !

Publikálás dátuma
2014.08.22 07:40
A brit rögbisztárok sem maradhatnak ki a világot bejáró jegesvödrös kihívásból. Ben Fodent, a Northampton játékosát két csapatt
Fotó: /
Amerikában új őrület hódít: vödörnyi jeges vizet zúdítanak a nyakukba az emberek, hogy felhívják a figyelmet az amyotrophiás lateralsclerosisban (ALS) szenvedő betegekre. Szerdán a kezdeményezés kitalálója, a Corey Griffin vízbe fulladt.

A 27 éves fiatalember a barátjával, az ALS-ben szenvedő Pete Fratesszel indította el a rendhagyó jótékonysági kezdeményezést. Corey Griffin a múlt hét végéig már százezer dollárt gyűjtött a kór elleni küzdelemhez. A Boston Globe amerikai napilap híradása szerint Griffin szombaton életét vesztette, amikor a Massachusetts állambeli Nantucket szigetén tartózkodott, hogy adományokat gyűjtsön. A sziget Juice Guys nevű épületéről ugrott fejest az Atlanti-óceán vízébe, ahonnan felbukott a felszínre, majd alámerült.

Az emberi testet ellehetetlenítő ALS olyan neurológiai betegség, amely az idegrendszer akaratlagos mozgásokért felelős részét pusztítja el. Először a felső és az alsó végtagokat támadja meg, majd a légző- és a nyelőizmokat teszi működésképtelenné.

A betegséget Amerikában Lou Gehring-kornak is nevezik, ugyanis a betegségre akkor figyeltek fel, amikor 1941-ben megtámadta a New York Yankees baseballcsapatának egyik játékosát, Lou Gehringet, aki így kénytelen volt a pályafutását abbahagyni. Napjaink leghíresebb, ALS-kórban szenvedő betege, a tolószékbe kényszerült elméleti fizikus, Stephen Hawking, aki 1985 óta gépek segítségével kommunikál.

A rendhagyó felhívásra akkor figyelt fel igazán a média, amikor a milliárdos Facebook-alapító, Mark Zuckerberg is részt vett benne. A kezdeményezés lényege, hogy a résztvevőnek egy vödör jéghideg vizet kell a saját fejére öntenie, az akciót videóra veszik, majd az ALS betegséggel kapcsolatos információkkal együtt feltöltik az internetre.

Ezután meg kell nevezni három személyt, akinek 24 órája van arra, hogy végigcsinálja ugyanezt a mutatványt, vagy adományt utaljon az ALS Alapítványnak. Természetesen lehet vizet fejre önteni és pénzt utalni egyszerre is. 

Zuckerberg egyik kiválasztottja a Microsoft-alapító Bill Gates volt, akiről sokan azt hitték, nem fogja vállalni a mutatványt. Gates azonban örömmel öntött a fejére egy vödör jeges vizet, és még adományozott is. Persze nem mindenki olyan bátor mint a Windows atyja: Barack Obama amerikai elnök például kihagyta a vizes mutatványt, de átutalt száz dollárt az alapítványnak.

Nem úgy mint az elődje, a republikánus George W. Bush, aki bár csak egy csekket akart aláírni, de a YouTube-ra feltöltött videóban a felesége megtréfálta és nyakon öntötte. Számos sztár csatlakozott már a felhíváshoz: popénekesek mint Lady Gaga, Justin Timberlake, vagy színészek mint Ben Affleck és a nemrég a hazánkban is forgató Dwayne Johnson.

A rendhagyó felhívásnak indult kampány azonban a tömegmédia hatására veszít eredeti funkciójából. A vizes mutatványok idővel már nem feltétlenül a betegségre, hanem magára a performanszra hívják fel a nézők figyelmét. Ezért kérdéses, hogy a Facebookon, Twitteren és YouTube-on terjedő vizes mutatványok megtekintése után az emberek tényleg elkezdenek-e foglalkozni az ALS betegséggel, netán pénzt is utalnak az alapítványnak, vagy a többség csak a játékot és a PR-lehetőséget látja-e a videókban.

Problémát okoz, hogy számos résztvevő mielőtt a nyakába öntené a vizet, nem magyarázza el a felhívás miértjét. Sokan pedig inkább vizet zúdítanak magukra, csak hogy ne kelljen fizetniük. De talán még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy egyes, a kampányban részt vevő sztárok kész show-t kerítenek a mutatvány köré. A kanadai jéghokis, Paul Bissonnette videójában például a sportoló egy hegy tetején fürdőnadrágban várja a "jeges zuhanyt", amit több méter magasból, helikopterből öntenek rá.

De vannak, akik csapatostul vállalkoznak a műveletre. Az NBC késő esti műsorát vezető Jimmy Fallon barátaival és a tíztagú The Roots nevű együttessel öntötte le magát. Ilyen esetekben inkább a rendhagyó performansz, mint a nemes cél marad meg a nézők emlékezetében, és felmerül a kérdés, vajon a sztár nem a saját népszerűségének növelése érdekében vesz-e részt a felhívásban.

A játékos kampány ennek ellenére - úgy látszik - mégis jövedelmező: az ALS Alapítványnak július 29. és augusztus 18. között 15,6 millió dollárt utaltak a számlájára, míg a non-profit szervezet a tavalyi évben ugyanebben az időszakban csak 1,8 millió dollár segítséget kapott - olvasható az ALS hivatalos weboldalán. Az idén nyáron átutalt pénz ráadásul nemcsak a már meglévő támogatóktól, hanem 307 598 új adományozótól érkezett.

Magyarországon is hódít a kampány, de hazánkban a részvevőknek egy-egy alapítványnak kell utalniuk a pénzt és/vagy leönteniük magukat. Legalábbis Hujber Ferenc színész így fogalmazta meg az ügyet, amikor videójában kihívta Hajdú Pétert, Sebestyén Balázst és Schobert Norbertet. Legutóbb Palvin Barbara öntötte le magát, majd ugrott medencébe. A modell azonban már meg sem említette a jótékonykodás célját.

2014.08.22 07:40

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33