Felesleges központosítás

Fontolgatja a kormány, hogy rendkívül eredménytelen működésük miatt megszünteti az állami egészségügyi és oktatási háttérintézményeket: a Gyemszit és a Kliket. Az ágazatokat pedig teljesen a kormányhivatalok alá rendelnék. Pedig éppen az erőltetett, gyors, át nem gondolt államosítás okozta a problémákat.

Akár az iskolák fenntartójának számító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint a kórházak állami felügyelő szerve, a Gyemszi is a kormányhivatalokhoz kerülhet a jelenleg zajló szakmai előkészítő munka eredményeként - mondta még múlt héten György István az Inforádióban. A budapesti kormányhivatal vezetője egyben cáfolta, hogy született volna kormánydöntés az ügyben. Az viszont elismerte: "komoly szakmai előkészítő munka" zajlik, amelynek "lehet az a vége, hogy az intézményi struktúrában lesz és az is lehet, hogy nem lesz változás".

A jelenleg is zajló folyamatok azonban egy irányba mutatnak, vagyis az egészségügy, de leginkább az oktatás teljes központosítása felé, amellyel befejeződhet a 2012-ben megindult államosítási folyamat. A kérdés az, hogy miért kellett óriási költségvetési ráfordítással létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyeket most megszüntetni készül a kabinet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá rendelt Klik a 2013 január elsejével az állami fenntartásba - a 3000 fősnél kisebb településeken állami működtetésbe is - vett önkormányzati oktatási intézmények irányításáért felel. Legfontosabb feladata a pedagógusok munkáltatói szerepének ellátása, például a bérek számfejtése és kifizetése, valamint a dologi kiadások finanszírozása. A Klik-bürokrácia, a megyei és tankerületi igazgatóságok fenntartását az állam az önkormányzatoktól elvont adó-, és illetékbevételekkel finanszírozta, de a számításba több szinten is hiba csúszott. Szabó Balázs miniszteri biztos 2013-as jelentése 2014 végére 50 milliárdos hiányt jósol a Klik-nél.

A hiány jelentős része éppen abból adódik, hogy a túlméretezett, feladatára nem eléggé felkészült szervezet nem tudott ésszerűen gazdálkodni. Például a vizsgálat idején még mindig nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, holott mind a 120 ezer pedagógus bérét a szervezetnek kell fizetnie. Az intézményfenntartó még az alá rendelt iskolák közbeszerzéseit sem tudta egységesen intézni, holott így egyszerre, nagy tételben vásárolva lényegesen olcsóbban szerezhették volna be a különböző eszközöket. Ehelyett a saját költségvetéssel már nem rendelkező iskolák arra kényszerültek, hogy a legkisebb tételű beszerzéseknél is a tankerületi igazgatóságoknál kuncsorogjanak készpénzért.

A problémákra az Orbán-kormány egyelőre csak két megoldást talált. Nyár elején leváltották a Klik elnökét, Marekné Pintér Arankát, valamint a költségvetési zárolásokból mintegy 20 milliárd forintot utaltak át az intézményfenntartónak. Egyébként a szintén katasztrofális eredményességgel működő állami kórházfenntartó, a Gyemszi a közelmúltban szintén 14 milliárd forint "gyorssegélyt" kapott a kormánytól.

A rossz tapasztalatok ellenére az Orbán-kabinet mégsem az államosítási "láz" mérséklésében, hanem annak továbbhevítésében látja a megoldást szinte minden ágazatban. A szakiskolák és a szakközépiskolák fenntartását legkésőbb 2015 szeptemberére már biztosan átveszi a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. A tankönykiadás államosításának folyamata idén év elejétől indult el; egy kormányhatározat a közelmúltban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) hatáskörébe utalta az állam által megvásárolt két tankönyvkiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönykiadó által ellátott kiadói feladatokat.