Teljes tanácstalanság Izraelben és Gázában

Vasárnapra virradó hajnalban már Szíria felől is rakétákkal lőtték Izrael területét. A lövedékek a Golán-fennsík több pontján csapódtak be. Bár nem érkezett jelentés halálos áldozatokról, illetve anyagi kárról, ez az eset is azt mutatja, hogy egy Izrael és a Hamász között elhúzódó konfliktus milyen veszélyeket rejthet magában: a térség más államaira is átterjedhet. Az összecsapások már hét hete tartanak, s egyelőre nem látni a válság végét.

Eddig több mint 2100 palesztin vesztette életét, az ENSZ szerint az áldozatok hetven százaléka polgári személy. Izrael szerint ezzel szemben a meggyilkoltak 40-50 százaléka fegyveres. Izraeli részről 68-an vesztették életüket, köztük négy polgári személy.

A konfliktus kiterjedésének egyre erősödő veszélyét mutatja az is, hogy szombaton két rakétát lőttek ki Libanonból is Izrael északi részéről. Az izraeli rádió szerint egy galileai házat találtak el.

Közben a Hamász továbbra is keményen lép fel az állítólagos kollaboránsok ellen. Szombaton a Gázai övezetben, a dzsabalijai mecset udvarán négy embert végeztek ki, akik feltételezések szerint együttműködtek Izraellel – adta hírül a Maan hírügynökség.

Az izraeli hadsereg légicsapásai során két bombát dobott le egy gázai toronyházra, s a földdel tette egyenlővé a 13 emeletes épületet. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint 17 személy sérült meg. Két órával a támadás előtt Izrael felszólította az itt élőket, hagyják el az épületet. Az indoklás szerint a Hamász fegyveresei a toronyházból hajtanak végre katonai műveleteket.

Mahmúd Abbász palesztin elnök a harcok befejezésére szólított fel. Mint mondta, a feleknek mielőbb vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz. Előzőleg Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi elnökkel találkozott. A kairói kabinet hetek óta próbál közvetíteni az izraeliek és a Hamász között.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ismételten telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahuval. Arra intette az izraeli miniszterelnököt, mielőbb meg kell állapodni a tartós tűzszünet feltételeiről, s komoly tárgyalásokat kell folytatni a palesztin állam megteremtéséről.

A New York Timesban megjelent hirdetésben élesen elítélték a holokauszt túlélői az izraeli hadsereg gázai fellépését. A közlemény 327 aláírója palesztinok elleni „mészárlásról” tett említést. A főleg amerikai és európai túlélők egyértelműen az izraeliek akciójával szemben foglalt állást. A közlemény a Nobel-békedíjas Elie Wiesel hirdetésére adott válasz. Wiesel és támogatói a nácikkal hozták összefüggésbe a Hamászt.

Szerző

Nem tudni, meddig terjed

Hosszabb távú stratégiát fogadott el pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nyugat-afrikai Ebola-járvány megfékezésére. A szervezet munkatársai nem számítanak rá, hogy még az idén sikerül megállítani a vírus terjedését.

Fadea Chaib, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője közölte, hogy az elfogadott dokumentum „részletezi a WHO-nak és az egészségügyi partnereknek a következő hat-kilenc hónapra vonatkozó stratégiáját”. A tájékoztatás szerint újabb fejlemények esetén felülvizsgálják a tervezetet, amelyet a tervek szerint e hét elején hoznak nyilvánosságra.

Arra a kérdésre, hogy vajon 2015-ben is folytatódni fog-e az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó kór terjedése, a szóvivő azt válaszolta, hogy „őszintén szólva senki nem tudja, hogy mikor ér véget a járvány”. A WHO-t korábban az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet és több más csoport is bírálta, amiért állítólag nem szentelt kellő figyelmet az Ebola elleni harcnak. Hivatalos adatok szerint eddig több mint ezerháromszázan haltak meg a járványban Guineában, Libériában és Sierra Leonéban.

A WHO szombati bejelentése szerint további ötszáz betegágyat állít be a libériai főváros, Monrovia kórházaiban az Ebola-betegek ápolására a következő hat hétben. A nyugat-afrikai járvány Libériát sújtja a leginkább. A Sierra Leone-i parlament sürgősséggel törvényt fogadott el arról, hogy két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki "eltitkol egy Ebolával vagy más hasonlóan súlyos betegséggel fertőzött beteget".

Gabon bejelentette, hogy felfüggeszti a légi és a tengeri közlekedést az Ebola sújtotta országokkal, vízumkötelezettséget vezet be az ezen államokból érkezőkkel szemben, nem engedi állami tisztségviselőit ezekbe az országokba utazni, a magánembereket pedig eltanácsolja az utazástól. Elefántcsontpart kormánya szombaton azt közölte, hogy az Ebola terjedése miatt lezárják a határt Libéria és Guinea irányából.

Szenegál bejelentette megtagadta a leszállási engedélyt egy Monroviából érkező, segélyszervezeti alkalmazottakat szállító ENSZ-repülőgéptől, és minden további géptől meg fogja tagadni, amely olyan országból érkezik, ahol számottevő az Ebola-fertőzöttek száma. Ez utóbbi döntés akadályozhatja a nemzetközi szervezeteket a járvány megfékezésében - állapította meg a Reuters brit hírügynökség.

A WHO már többször közölte: nem tanácsolja, hogy a járvány miatt utazási korlátozásokat vezessenek be, mert ez csak nehezíti az élelmiszerek és egyéb szükséges áruk szabad áramlását. A járvány miatt óvintézkedésekre készül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is, mivel hamarosan megérkeznek a náluk tanuló afrikai diákok - írta a Népszabadság. A kórházak körlevelet kaptak arról, mi a teendőjük Ebola-gyanú esetén.

Szerző

Nem tudni, meddig terjed

Hosszabb távú stratégiát fogadott el pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nyugat-afrikai Ebola-járvány megfékezésére. A szervezet munkatársai nem számítanak rá, hogy még az idén sikerül megállítani a vírus terjedését.

Fadea Chaib, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője közölte, hogy az elfogadott dokumentum „részletezi a WHO-nak és az egészségügyi partnereknek a következő hat-kilenc hónapra vonatkozó stratégiáját”. A tájékoztatás szerint újabb fejlemények esetén felülvizsgálják a tervezetet, amelyet a tervek szerint e hét elején hoznak nyilvánosságra.

Arra a kérdésre, hogy vajon 2015-ben is folytatódni fog-e az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó kór terjedése, a szóvivő azt válaszolta, hogy „őszintén szólva senki nem tudja, hogy mikor ér véget a járvány”. A WHO-t korábban az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet és több más csoport is bírálta, amiért állítólag nem szentelt kellő figyelmet az Ebola elleni harcnak. Hivatalos adatok szerint eddig több mint ezerháromszázan haltak meg a járványban Guineában, Libériában és Sierra Leonéban.

A WHO szombati bejelentése szerint további ötszáz betegágyat állít be a libériai főváros, Monrovia kórházaiban az Ebola-betegek ápolására a következő hat hétben. A nyugat-afrikai járvány Libériát sújtja a leginkább. A Sierra Leone-i parlament sürgősséggel törvényt fogadott el arról, hogy két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki "eltitkol egy Ebolával vagy más hasonlóan súlyos betegséggel fertőzött beteget".

Gabon bejelentette, hogy felfüggeszti a légi és a tengeri közlekedést az Ebola sújtotta országokkal, vízumkötelezettséget vezet be az ezen államokból érkezőkkel szemben, nem engedi állami tisztségviselőit ezekbe az országokba utazni, a magánembereket pedig eltanácsolja az utazástól. Elefántcsontpart kormánya szombaton azt közölte, hogy az Ebola terjedése miatt lezárják a határt Libéria és Guinea irányából.

Szenegál bejelentette megtagadta a leszállási engedélyt egy Monroviából érkező, segélyszervezeti alkalmazottakat szállító ENSZ-repülőgéptől, és minden további géptől meg fogja tagadni, amely olyan országból érkezik, ahol számottevő az Ebola-fertőzöttek száma. Ez utóbbi döntés akadályozhatja a nemzetközi szervezeteket a járvány megfékezésében - állapította meg a Reuters brit hírügynökség.

A WHO már többször közölte: nem tanácsolja, hogy a járvány miatt utazási korlátozásokat vezessenek be, mert ez csak nehezíti az élelmiszerek és egyéb szükséges áruk szabad áramlását. A járvány miatt óvintézkedésekre készül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is, mivel hamarosan megérkeznek a náluk tanuló afrikai diákok - írta a Népszabadság. A kórházak körlevelet kaptak arról, mi a teendőjük Ebola-gyanú esetén.

Szerző