Teljes tanácstalanság Izraelben és Gázában

Vasárnapra virradó hajnalban már Szíria felől is rakétákkal lőtték Izrael területét. A lövedékek a Golán-fennsík több pontján csapódtak be. Bár nem érkezett jelentés halálos áldozatokról, illetve anyagi kárról, ez az eset is azt mutatja, hogy egy Izrael és a Hamász között elhúzódó konfliktus milyen veszélyeket rejthet magában: a térség más államaira is átterjedhet. Az összecsapások már hét hete tartanak, s egyelőre nem látni a válság végét.

Eddig több mint 2100 palesztin vesztette életét, az ENSZ szerint az áldozatok hetven százaléka polgári személy. Izrael szerint ezzel szemben a meggyilkoltak 40-50 százaléka fegyveres. Izraeli részről 68-an vesztették életüket, köztük négy polgári személy.

A konfliktus kiterjedésének egyre erősödő veszélyét mutatja az is, hogy szombaton két rakétát lőttek ki Libanonból is Izrael északi részéről. Az izraeli rádió szerint egy galileai házat találtak el.

Közben a Hamász továbbra is keményen lép fel az állítólagos kollaboránsok ellen. Szombaton a Gázai övezetben, a dzsabalijai mecset udvarán négy embert végeztek ki, akik feltételezések szerint együttműködtek Izraellel – adta hírül a Maan hírügynökség.

Az izraeli hadsereg légicsapásai során két bombát dobott le egy gázai toronyházra, s a földdel tette egyenlővé a 13 emeletes épületet. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint 17 személy sérült meg. Két órával a támadás előtt Izrael felszólította az itt élőket, hagyják el az épületet. Az indoklás szerint a Hamász fegyveresei a toronyházból hajtanak végre katonai műveleteket.

Mahmúd Abbász palesztin elnök a harcok befejezésére szólított fel. Mint mondta, a feleknek mielőbb vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz. Előzőleg Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi elnökkel találkozott. A kairói kabinet hetek óta próbál közvetíteni az izraeliek és a Hamász között.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ismételten telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahuval. Arra intette az izraeli miniszterelnököt, mielőbb meg kell állapodni a tartós tűzszünet feltételeiről, s komoly tárgyalásokat kell folytatni a palesztin állam megteremtéséről.

A New York Timesban megjelent hirdetésben élesen elítélték a holokauszt túlélői az izraeli hadsereg gázai fellépését. A közlemény 327 aláírója palesztinok elleni „mészárlásról” tett említést. A főleg amerikai és európai túlélők egyértelműen az izraeliek akciójával szemben foglalt állást. A közlemény a Nobel-békedíjas Elie Wiesel hirdetésére adott válasz. Wiesel és támogatói a nácikkal hozták összefüggésbe a Hamászt.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.