Oroszország ellen irányítaná a NATO rakétaelhárító rendszerét több tagállam

Lengyelország és a balti államok szerint az Oroszország felől érkező esetleges rakétatámadások elhárítására is alkalmassá kell tenni a NATO tervezett rakétaelhárító rendszerét, amely az eredeti elképzelés szerint a Közel-Kelet irányából fenyegető támadások elleni védelmet szolgálná - írta a Der Spiegel.

 A német hetilap a hétfői számában azt írta, hogy a négy NATO-tagállam javaslata szerint a szeptember eleji NATO-csúcstalálkozón döntést kell hozni a rakétaelhárító rendszer orientációjának módosításáról.

Az Egyesült Államok támogatja a felvetést, de a szövetség tagjainak többsége, az élen Németországgal ellenzi azt. Álláspontjuk szerint nem szabad feleslegesen provokálni Moszkvát. Arra hivatkoznak, hogy a NATO évek óta hangoztatja, hogy a rendszer nem Oroszország ellen irányul.

A vitát végül elnapolták, a walesi NATO-csúcs után folytatják majd - írta a Der Spiegel.

Egy másik kérdésben viszont a "keményvonalas" tagállamok törekvése érvényesül Németország álláspontjával szemben - áll a beszámolóban, amely szerint a NATO baltikumi és lengyelországi jelenlétének erősítésére tett intézkedések nem futnak ki automatikusan egy év elteltével.

A NATO a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása nyomán a szövetség alátámasztásának jegyében hadgyakorlatok sorozatát kezdte meg és fokozta légi járőrözési tevékenységét a balti államok és Lengyelország térségben. Németország azt szorgalmazta, hogy ezeket az intézkedéseket egy év után vizsgálják felül, és csak akkor tartsák fenn, ha elnyerik valamennyi tagország támogatását - emlékeztetett a Der Spiegel.

Szerző

Navracsics: nincs változás a magyar külpolitika céljaiban

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak - mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten.

  A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében "egy nagyon erős tárca jött létre", amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium - közölte.

Navracsics Tibor az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival.

A szomszédságpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) jelentős és sikeres együttműködés. Időnként vannak vitáik, és nem mindig tud a négy ország közös álláspontot kialakítani, hiszen vannak különbségek közöttük, de a V4 az egyik legsikeresebb európai regionális együttműködés - vélekedett. Hozzátette: érdemes azzal foglalkozni, hogy Horvátországot és Szlovéniát felvegyék a csoportba.

A nemzetpolitikáról beszélve pedig azt mondta a miniszter, hogy továbbra is "ugyanolyan elkötelezettek vagyunk" a határon túli magyarok létfeltételeinek, jogainak biztosítása mellett. A helyzet azonban ma rosszabb, mint korábban, mert a térségben, egy szomszédos országban háború dúl, és az ukrán helyzet nem a konszolidálódás felé halad - közölte.

Navracsics Tibor úgy látja, a minisztérium nevének és portfóliójának gyarapodása olyan tevékenységbővülést jelent, amely szélesebb eszköztárral és szélesebb lehetőségekkel szolgálja az alapvető célt: a nemzeti érdekérvényesítést. 1990 óta még sosem volt ennyire erős a tárca, mint most - magyarázta. Kifejtette: a KKM nagyon erős koordinációs minisztérium, költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium. Mindez azt szolgálja, hogy Magyarországot képviselje külföldön, belföldön pedig megteremtse a lehetőségét a külképviseletek hatékony munkájának - közölte.

A tárcavezető hangsúlyozta: a KKM olyan diplomáciai szolgálatot lát el, amely a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletét teszi lehetővé. Ezért bővült a minisztérium portfóliója a kulturális diplomáciával, mert a kultúrán keresztül Magyarország sok helyen meg tud jelenni a világban. "Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni" - jelentette ki.

Megjegyezte: a másik nagy terület, amely a tárcához került, a külgazdaság, hiszen úgy tűnik, "a 21. század diplomáciája a külgazdaság diplomáciája lesz".

Mint mondta, a diplomácia is a közigazgatás része, a külszolgálat a közszolgálat része. Ahogyan a belföldi közigazgatás alapvető feladata a nemzet javának szolgálata, úgy a külszolgálat egyik alapvető célja is ez - mutatott rá.

Navracsics Tibor szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők "Magyarország külföldön", tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó, ugyanis ők ismerik a legjobban az adott országot - mondta.

A miniszter ismertette a külképviseleti rendszer változásait is, és azt emelte ki, hogy "az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren".

Szerző

Navracsics: nincs változás a magyar külpolitika céljaiban

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak - mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten.

  A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében "egy nagyon erős tárca jött létre", amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium - közölte.

Navracsics Tibor az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival.

A szomszédságpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) jelentős és sikeres együttműködés. Időnként vannak vitáik, és nem mindig tud a négy ország közös álláspontot kialakítani, hiszen vannak különbségek közöttük, de a V4 az egyik legsikeresebb európai regionális együttműködés - vélekedett. Hozzátette: érdemes azzal foglalkozni, hogy Horvátországot és Szlovéniát felvegyék a csoportba.

A nemzetpolitikáról beszélve pedig azt mondta a miniszter, hogy továbbra is "ugyanolyan elkötelezettek vagyunk" a határon túli magyarok létfeltételeinek, jogainak biztosítása mellett. A helyzet azonban ma rosszabb, mint korábban, mert a térségben, egy szomszédos országban háború dúl, és az ukrán helyzet nem a konszolidálódás felé halad - közölte.

Navracsics Tibor úgy látja, a minisztérium nevének és portfóliójának gyarapodása olyan tevékenységbővülést jelent, amely szélesebb eszköztárral és szélesebb lehetőségekkel szolgálja az alapvető célt: a nemzeti érdekérvényesítést. 1990 óta még sosem volt ennyire erős a tárca, mint most - magyarázta. Kifejtette: a KKM nagyon erős koordinációs minisztérium, költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium. Mindez azt szolgálja, hogy Magyarországot képviselje külföldön, belföldön pedig megteremtse a lehetőségét a külképviseletek hatékony munkájának - közölte.

A tárcavezető hangsúlyozta: a KKM olyan diplomáciai szolgálatot lát el, amely a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletét teszi lehetővé. Ezért bővült a minisztérium portfóliója a kulturális diplomáciával, mert a kultúrán keresztül Magyarország sok helyen meg tud jelenni a világban. "Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni" - jelentette ki.

Megjegyezte: a másik nagy terület, amely a tárcához került, a külgazdaság, hiszen úgy tűnik, "a 21. század diplomáciája a külgazdaság diplomáciája lesz".

Mint mondta, a diplomácia is a közigazgatás része, a külszolgálat a közszolgálat része. Ahogyan a belföldi közigazgatás alapvető feladata a nemzet javának szolgálata, úgy a külszolgálat egyik alapvető célja is ez - mutatott rá.

Navracsics Tibor szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők "Magyarország külföldön", tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó, ugyanis ők ismerik a legjobban az adott országot - mondta.

A miniszter ismertette a külképviseleti rendszer változásait is, és azt emelte ki, hogy "az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren".

Szerző