Sok mindent el lehet mondani a BKK-ról és a fővárosi tömegközlekedésről, csak épp azt nem, ami a legfontosabb lenne: nem mondhatjuk, hogy a főváros közlekedése elhivatott és hozzáértő szakemberek kezében van, ahogy azt sem, hogy a budapesti "közösségi közlekedés" európai színvonalú lenne. Bár próbálkozás van - a következő ,,sikertörténetek" is egyértelműen ezt bizonyítják.
E-jegy és automaták
A BKK augusztusi közleményében kitörő lelkesedéssel tájékoztatta az utazóközönséget a március vége óta üzembe helyezett, 136 új jegy- és bérletkiadó automatáival kapcsolatban: néhány hónap alatt több mint kétmilliárd forintos menetdíjbevételt értek el, állítólag az utasok visszajelzései is nagyon pozitívak. Az új jegyautomatákra azonban nem csupán azért volt szükség, hogy a BKK szolgáltatásait használók egyszerűbben férhessenek hozzá vonaljegyeikhez.
A korszerűbb masinák telepítése elsősorban az elektronikus jegyrendszer (e-jegy) bevezetésének előkészítéseként kezdődött meg márciusban. Az automaták a BKK szerint meggyorsítják a jegy- és bérletvásárlás menetét, a teljes termékkínálat mellett a rendszer több fizetési lehetőséget is felkínál.
Egyelőre azonban éppen arra nem alkalmasak, amire kitalálták őket: a virtuális jegyek "kiadására". Az e-jegyek megjelenésekor pedig a gépeket újra kell majd hangolni. Hogy a virtuális jegyek pontosan mikorra várhatóak, nem tudni, a BKK 2015-re reméli.
A hőpapírra nyomtatott jegyek és bérletek kevésbé bizonyulnak strapabírónak, könnyen elkopnak - ami a bérletek esetében nem kis problémát jelent.
A helyben nyomtatott új "gyűjtőjegyek" - a korábbival ellentétben - nincsenek összefogva: a pénztáros külön-külön nyomtat tíz jegyet, valamint egy borítólapot, amit ráadásul könnyen össze lehet téveszteni a jegyekkel: színükben, mintázatukban is megegyeznek. A különálló jegyek pedig könnyen szétszóródhatnak, és arra is oda kell figyelni, nehogy összekeverjük a használt jegyet a használatlannal.
Bár a beszerzési eljárás első szakaszát még februárban lezárták, az ajánlattételi szakasz jelenleg is tart. Az e-jegy projekt összesen 20 milliárd forintba kerül majd, a tenderen a teljes műszaki megoldásra és az eszközökre együtt kérnek ajánlatot.
Bubi: csúszás, kötbér, hibahegyek
Lesz-e Budapestnek közösségi biciklije? A dokkolók a helyükön, a szép zöld bicikliket is kirakták még az áprilisi választások előtt, igaz, csupán rögzített díszletek voltak egészen addig, míg a BKK munkatársai meg nem kezdték a "belső tesztelést".
Azóta már többször is hallhattuk, olvashattuk, hogy a Bubi "átadás előtti állapotban van" - az átadás azonban mégis hónapról hónapra csúszott, és csúszik mind a mai napig. Időközben előbukkant a kihagyhatatlan bűnbakkeresés, egymásra mutogatás is: a BKK a rendszerregisztrációt végző T-Systems Magyarország Zrt.-t okolta a késedelemért, mondván, hogy a T-Systems a szoftveres fejlesztésekkel késedelemben van - ezért nem fejezhették be a tesztelést.
Mint azt korábban megírtuk, a beruházás összköltsége 1,1 milliárd forint, aminek 85 százalékát az EU állja, az önrészt a fővárosi önkormányzat fizeti, valamint a Mol is beszállt százmillió forinttal. A hibákból fakadó késések miatt a kivitelezőnek kötbért kellett fizetnie, ám július 16-án elérték ennek vállalkozói szerződésben rögzített maximumát (csaknem 180 millió forintot).
Ennek ellenére nem került sor szerződésbontásra, az alvállalkozó T-Systems még egy kis időt kért. A nyilvános tesztüzem július közepén indult, az önkéntes tesztelők sok hibára felhívták a figyelmet: a dokkolók nem működtek, ahogy a biciklik váltója sem.
Előfordult, hogy fizetés nélkül is el lehetett vinni a kerékpárt. Legutóbbi információk szerint augusztus végéig tart még a tesztüzem, addig a súlyosabb problémákat igyekeznek orvosolni, ősszel pedig, akár kisebb-nagyobb hibákkal is, de elindíthatják a rendszert.
A szellemmetró
A budapesti tömegközlekedés üdvöskéje, a sokat várt 4-es metró sem működik tervszerűen. A várt utasforgalmat még mindig nem sikerült teljesíteni, így a metró aluljáróiban kialakított üzlethelyiségek sincsenek kihasználva: a főváros összesen 34 üzletet adna bérbe, a pályázat első felében azonban csak az üzlethelyiségek fele kelt el.
A pályázatra jelentkező bérbeadóknak is a jelenleginél jóval nagyobb utasforgalmat ígértek - így azonban kérdéses, megérné-e számukra a csoda aluljárókban üzletet bérelni. A fővárosi vagyonkezelő ugyanis az előre becsült utasforgalom szerint alakította a bérleti díjakat, a valódi utasforgalom azonban csak egyhatoda a korábban megálmodottnak.
Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) vezérigazgatója a bérbe nem vett üzlethelyiségeknél forgalomszámlálást kezdeményezett, konkrét forgalmi adatok birtokában pedig újabb javaslattal élnének az üzlethelyiségek bérleti jogát illetően.
A pályázat eddigi nyertesei közül azonban többen - a Fornetti, a Lipóti Pékség, a Manna ABC - visszaléptek. Az utóbbit üzemeltető Mázsa Kálvin Kft. tulajdonosa, Papp András az Origonak elmondta: a BKK saját tanulmányára hivatkozva napi 50 ezres átmenő forgalmat ígért a pályázóknak a Kálvin téri megállóra, a Manna azonban maga kezdte el mérni a tényleges utasforgalmat.
"Alkalmazottjaink egymást óránként váltva számolták az üzlethelyiség előtt elhaladókat, és 8 napon át tartó ellenőrzés után napi 13-17 ezer utas eredményre jutottunk. Saját mérésünk alapján tehát a fele sem teljesült a várt utasszámnak, ezért nem nyitunk üzletet a 4-es metróban" - mondta Papp András.
Nem csupán az üres üzlethelyiségek miatt okozhat gondot a 4-es metró kihasználatlansága: mint ismert, korábban az EU azzal a feltétellel támogatta 181 milliárd forinttal a metróépítést, hogy a főváros szerződésben vállalja a kielégítő utasforgalmat, ám ha ez a feltétel nem teljesül, a szerződés is semmis lehet.
Úgy tűnik, esély sincs arra, hogy a metróberuházás valaha is megtérüljön, ráadásul 2012-ben két nemzetközi, az EU által is elismert civil szervezet a legkárosabb EU-projektek listájára vette a beruházást, mert az "a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája".
A Népszabadság információi szerint az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben vizsgálja meg, teljesítette-e Magyarország a 4-es metró építésére kapott uniós támogatás fejében tett vállalásait.