Ki mit tud, újratöltve

Új fejezet nyílik a magyar tehetségkutatók történetében. Elindult a Ki Mit Tube nevű internetes pályázat, amelyre a YouTube videómegosztóra feltöltött produkciókkal bárki indulhat.

Mennyit változtak a tehetségkutatók 1962 óta! Ebben az évben került adásba az első Ki mit tud?, és adott lehetőséget sok feltörekvő sztárnak, úgy mint Kovács Katinak, Kern Andrásnak, Falusi Mariannak vagy a Pokolgépnek. Ekkor még elég volt a színpadi függöny elé állni, és előadni egy-egy dalt, verset vagy táncot. Az ezredforduló után már nem volt ilyen egyszerű helyzete annak, aki híressé akart válni.

A sorra burjánzó tehetségkutatók, mint a Megasztár, az X-faktor vagy a Voice megkívánták a tökéletes megjelenést, a precízen felépített imidzset és a sztárként való gondolkodást. Pedig egy-egy fellépő a műsorok kezdetén hol volt még a sztárságtól!  A kereskedelmi adókon futó sztárcsináló műsorokkal viszont az a probléma, hogy a versenyzőkben kevés kreatív energiát szabadítanak fel, és nehezen képesek a megújulásra.

A pár napja indult Ki Mit Tube nevű internetes tehetségkutató viszont teljes szabadságot ad a versenyzőinek. Mint a műsor nevéből is kiderül, a jelentkezőknek a YouTube videómegosztón kell bizonyítaniuk tehetségüket. A nevezéshez bemutatkozó videót kell feltölteniük, valamint magát a produkciót, ami legfeljebb öt perces lehet.

Nincsenek műfaji megkötések, lehet énekelni, zenélni, viccet mondani, fejen állni, a versenyre pedig bárki jelentkezhet. Az alkotónak viszont szerepelnie kell a videóban, valamint a produkciónak meg kell felelnie a YouTube irányelveinek.  

A beküldött videókat a tizenegy tagú zsűri osztályozza, úgymint Puzsér Róbert kritikus, Péterfy Bori énekes-színésznő, Mondik Noémi internetes grafikusművész, Puskás Peti énekes, Fluor Tomi és Saiid rapperek, Ács Dani és Tamás Bence Gáspár, a 444.hu újságírói, Kovács Patrícia színésznő, Sárközi Gyula koreográfus és Szirmai Gergely mozikritikus.

A beküldött videók között találunk teljesen átlagosakat, amelyeken a versenyző egy ismert popslágert ad elő gitáron, van aki robotmozgásban táncol, míg más a többi versenyzőt parodizálja. A kimittube.hu nevű portálon zsűritagok minden produkciót személyesen, videóüzenetben szednek darabjaira.

Fluor Tomi első elemzésében például kifogásolta, hogy az előadó hamis, és nem találja az ütemet, egy másikban Puskás Peti több ötletet várt el a versenyzőtől, mert sekélyesnek érezte az előadást. Puzsér viszont egy alkalommal még saját zsűritársát, Kovács Patríciát is "ostorozta", ugyanis nem értett egyet a színésznő egyik osztályozásával.

Az internet közönségétől a legtöbb szavazatot begyűjtő, első 15 produkció közül a zsűri ötöt választ ki, ezek alkotói további feladatot kapnak. A végső produkciók a szeptember 21-i, élőben közvetített fináléban tekinthetők meg a Ki Mit Tube oldalán.

A győztes többek közt egy gépjárművet és bruttó egymillió forintot nyerhet, ellátogathat a Google londoni központjába, és hazai YouTube sztárok menedzselésével foglalkozó cégek jóvoltából nemzetközi YouTube menedzsmentet is kap.

Szíriában egyelőre nem támad Washington

Az Egyesült Államok nem támadja meg  az Iszlám Állam szíriai állásait. Legalábbis egyelőre. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke ugyanis azt közölte, egy ilyen akciót csak akkor indítanának, ha a konfliktus már az Egyesült Államokra vagy Európára jelentene közvetlen veszélyt.

Múlt héten Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter még nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IS szíriai állását is bombázzák. Mint fogalmazott, minden lehetőséget számba vesznek. Az Egyesült Államok egyelőre a szunnita terrorcsoport észak-iraki állásait támadja. Dempsey reményét fejezte ki, hogy az Iszlám Állam elleni harcot több regionális partner, Törökország, Szaúd-Arábia és Jordánia is segíti majd.

Az amerikai légicsapások eddig nem tűnnek igazán hatékonynak. A legalább száz légitámadás ellenére az Iszlám Állam tovább terjeszkedik Irakban. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Iszlám Állam súlyos bűncselekményeket elkövetett tagjainak megbüntetését követelte. Emlékeztetett arra, hogy a brutális gyilkosságok mellett tagjai nemi erőszakot követnek el, rabszolgasorba kényszerítik az embereket, lakónegyedeket tesznek a földdel egyenlővé.

Utalt arra, hogy június 10-én Moszulban 670 bebörtönzöttet gyilkoltak meg az IS fegyveresei csak azért, mert nem szunnita vallásúak voltak. Vasárnap az IS-nek heves harcok árán sikerült elfoglalnia a stratégiailag igen fontos szíriai katonai repülőteret. Al-Rakka régióban ez volt Bassár el-Aszad kormányerőinek utolsó jelentősebb bázisa.

Emberi jogi szervezetek szerint ezekben a harcokban legalább félezren vesztették életüket, köztük 346 szélsőséges. A dzsihadisták 150 katonát kerítettek körbe. Ha az IS fegyveresei meg tudják tartani a repülőteret, az nagy csapás lenne Damaszkusz számára, hiszen azt jelentené, hogy az iszlamisták biztosan uralhatják a régiót.

A dizsihadisták már Szíria egyharmadát, valamint Észak- és Nyugat-Irak jelentős részeit tartják ellenőrzésük alatt. Heves harcok zajlottak Irakban is. Miután visszaverték az IS fegyvereseinek támadását egy olajfinomító ellen, a kurd és a siíta milíciák a Bagdadtól 180 kilométerre északra található Tusz Hormatu térségében is útjukat állták.

Csaknem két év után újra szabad Peter Theo Curtis amerikai újságíró, akit az al-Kaida szíriai ága, az al-Nuszra Front tartott fogva. 2012 októberében rabolták el a szíriai-török határ közelében. Családja szerint átadták őt az ENSZ egyik képviselőjének. John Kerry amerikai külügyminiszter örömmel fogadta a hírt, főleg James Foley tragikus halála után, akit körülbelül egy hónappal Curtis után ejtettek foglyul.

Elmondta, az elmúlt két évben több tucat országhoz fordultak segítségért Curtis, valamint bármely más Szíriában raboskodó amerikai kiszabadításában. Az Egyesült Államok mindeközben hangoztatta, nem fizetett váltságdíjat érte. Egy június 30-án készült videón az újságíró láthatóan igen rossz egészségi állapotban volt.

A felvételen az életéért könyörgött, mondván három napja van hátra. Egy későbbi videón, amelyek láthatóan olvasta szövegét, azt állította, fogva tartói jól bánnak vele, és mindent megkap, amire szüksége van, elegendő ételhez jut, nincs szűkében ruháknak, sőt még barátokra is szert tett. Az utóbbi ellentmond Matthew Schrier fotóriporter beszámolójának, aki ugyanott raboskodott.

Szerző

Szíriában egyelőre nem támad Washington

Az Egyesült Államok nem támadja meg  az Iszlám Állam szíriai állásait. Legalábbis egyelőre. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke ugyanis azt közölte, egy ilyen akciót csak akkor indítanának, ha a konfliktus már az Egyesült Államokra vagy Európára jelentene közvetlen veszélyt.

Múlt héten Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter még nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IS szíriai állását is bombázzák. Mint fogalmazott, minden lehetőséget számba vesznek. Az Egyesült Államok egyelőre a szunnita terrorcsoport észak-iraki állásait támadja. Dempsey reményét fejezte ki, hogy az Iszlám Állam elleni harcot több regionális partner, Törökország, Szaúd-Arábia és Jordánia is segíti majd.

Az amerikai légicsapások eddig nem tűnnek igazán hatékonynak. A legalább száz légitámadás ellenére az Iszlám Állam tovább terjeszkedik Irakban. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Iszlám Állam súlyos bűncselekményeket elkövetett tagjainak megbüntetését követelte. Emlékeztetett arra, hogy a brutális gyilkosságok mellett tagjai nemi erőszakot követnek el, rabszolgasorba kényszerítik az embereket, lakónegyedeket tesznek a földdel egyenlővé.

Utalt arra, hogy június 10-én Moszulban 670 bebörtönzöttet gyilkoltak meg az IS fegyveresei csak azért, mert nem szunnita vallásúak voltak. Vasárnap az IS-nek heves harcok árán sikerült elfoglalnia a stratégiailag igen fontos szíriai katonai repülőteret. Al-Rakka régióban ez volt Bassár el-Aszad kormányerőinek utolsó jelentősebb bázisa.

Emberi jogi szervezetek szerint ezekben a harcokban legalább félezren vesztették életüket, köztük 346 szélsőséges. A dzsihadisták 150 katonát kerítettek körbe. Ha az IS fegyveresei meg tudják tartani a repülőteret, az nagy csapás lenne Damaszkusz számára, hiszen azt jelentené, hogy az iszlamisták biztosan uralhatják a régiót.

A dizsihadisták már Szíria egyharmadát, valamint Észak- és Nyugat-Irak jelentős részeit tartják ellenőrzésük alatt. Heves harcok zajlottak Irakban is. Miután visszaverték az IS fegyvereseinek támadását egy olajfinomító ellen, a kurd és a siíta milíciák a Bagdadtól 180 kilométerre északra található Tusz Hormatu térségében is útjukat állták.

Csaknem két év után újra szabad Peter Theo Curtis amerikai újságíró, akit az al-Kaida szíriai ága, az al-Nuszra Front tartott fogva. 2012 októberében rabolták el a szíriai-török határ közelében. Családja szerint átadták őt az ENSZ egyik képviselőjének. John Kerry amerikai külügyminiszter örömmel fogadta a hírt, főleg James Foley tragikus halála után, akit körülbelül egy hónappal Curtis után ejtettek foglyul.

Elmondta, az elmúlt két évben több tucat országhoz fordultak segítségért Curtis, valamint bármely más Szíriában raboskodó amerikai kiszabadításában. Az Egyesült Államok mindeközben hangoztatta, nem fizetett váltságdíjat érte. Egy június 30-án készült videón az újságíró láthatóan igen rossz egészségi állapotban volt.

A felvételen az életéért könyörgött, mondván három napja van hátra. Egy későbbi videón, amelyek láthatóan olvasta szövegét, azt állította, fogva tartói jól bánnak vele, és mindent megkap, amire szüksége van, elegendő ételhez jut, nincs szűkében ruháknak, sőt még barátokra is szert tett. Az utóbbi ellentmond Matthew Schrier fotóriporter beszámolójának, aki ugyanott raboskodott.

Szerző