Hollande gazdaságpolitikáját védi

Publikálás dátuma
2014.08.26. 09:10
Fotó:- Facebook
A gazdaságpolitikai vita miatt kialakult francia kormányválság határozta meg hétfőn a Párizs német megszállás alóli felszabadulásának hetvenedik évfordulójára rendezett ünnepségeket, amelyeken Francois Hollande államfő a második világháború utáni és a jelenlegi helyzet között vont párhuzamot.

"Semmit sem fogunk erőfeszítés, lemondás és bátorság nélkül elérni" - hangsúlyozta a köztársasági elnök hétfő este a fővárosi városháza előtt szakadó esőben rendezett megemlékezésen. "Az ellenállók egy olyan igazságos társadalmat akartak, amely minden erejét a fanatizmus legyőzésére fordítja. Egy olyan társadalmat, amelyben a vállalkozások legitim ambícióit a szociális garanciák kiegyenlítik. Ma is erre a célra kell minden erőnket koncentrálni: Franciaország versenyképességének helyreállítása, függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy legyőzzük az egyenlőtlenségeket a társadalmi kohézió megtartása érdekében" - tette hozzá Hollande.

A köztársasági elnök a vállalati adóterhek könnyítésére meghirdetett gazdaságpolitikára utalt, amelyet a baloldalon sokan vitatnak. Köztük Arnaud Montebourg eddigi gazdasági miniszter, aki hétfőn bejelentette: nem lesz tagja a kedden megalakuló új kormánynak.

Hollande hétfőn reggel "az általa meghatározott irányvonallal összhangban álló" új kormány alakítására kérte fel Manuel Valls miniszterelnököt, így kényszerítve ki azon miniszterek távozását, akik nem értenek egyet az elnök gazdaságpolitikájával. A gazdasági miniszter a hétvégén a kormány által elfogadott megszorító intézkedéseket bírálta, és arra szólított fel, hogy a Németország által szorgalmazott költségvetési fegyelem helyett inkább a fogyasztást és a beruházásokat támogassák.

A köztársasági elnök délelőtt a nyugat-franciaországi Sein-szigetén emlékezett meg azokról az ellenállókról, akik 1940 júniusában csatlakoztak Charles de Gaulle tábornok mozgalmához Londonban.

Sein-szigetének az az üzenete, hogy nincs olyan veszély, nincs olyan nehézség, amelyet ne tudnánk leküzdeni, ha megvan hozzá az akarat és az összefogás - fogalmazott az államfő a kormányválságra utalva.

Hollande este a párizsi prefektúrán felavatta azt az emléktáblát, amelyet az ellenállók oldalára átállt rendőrök tiszteletére készítettek. Az ünnepség a városháza előtti téren a második világháború legjelentősebb eseményeit megidéző hang- és fényjátékkal zárult, amelyhez 160, nyilvánosan most először látható archív felvételt használtak fel a szervezők

.A II. világháborús franciaországi megemlékezések júniusban a normandiai partraszállás évfordulójával kezdődtek és Párizsban értek véget, ahova 1944. augusztus 25-én De Gaulle kérésére az amerikaiakkal együtt Philippe Leclerc tábornok parancsnokságával a második francia páncélos hadosztály is bevonult, és felszabadította a fővárost a német megszállás alól. A bevonulás előtt egy héttel, a szövetséges csapatok előrenyomulását kihasználva, a francia ellenállás erői és a rendőrök felkelést robbantottak ki.

Szerző

A vegyesvállalatokat is érinti az embargó

Nem vihetnek tiltott termékeket Oroszországba a Magyarországon működő orosz-magyar vegyesvállalatok sem, mert az orosz miniszterelnöki utasítás a korlátozás feltételének az adott áru - mezőgazdasági termék, nyersanyag és élelmiszer - származási országát, nem pedig az adott vállalat tulajdonosi hátterét szabja meg - tájékoztatott tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bevezetett korlátozás számos céget érint Magyarországon.

Augusztus 20-ától viszont enyhült az embargó szigora, és Moszkva felmentést adott a burgonya és hagyma vetőmagok, a hibrid csemegekukorica és zöldborsó, a laktózmentes tejtermékek, bizonyos vitaminok és íz adalékanyagok, továbbá protein koncentrátumok importjára - közölte a tárca.

Nem szerepel a kivételek listáján viszont az alma, ami az ősz folyamán igencsak gondot okozhat a termelőknek. A vészharangot a lengyelekhez képest amúgy kis mennyiséget exportáló magyar gazdák is megkongatták, egyelőre azonban csak ígéretek hangzottak el az állami segítségről, új piacok kereséséről. Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szerint elégtelenre vizsgázik a kormányzat és a Földművelésügyi Minisztérium a kialakult helyzet kezelése során. Az agrárpolitikus tájékoztatóján előrevetítette, hogy a piacukat vesztett a lengyel termelők hamarosan elárasztják Európát almával, emiatt viszont a hazai gyümölcsöt nem lehet megfelelő módon értékesíteni. A képviselő szerint az eset az elmúlt tíz év csődjét is mutatja, ugyanis amíg a vidékfejlesztési források "sorra mentek el" protokoll-beruházásokra, a feldolgozóiparra nem fordítottak uniós pénzeket. Nem épültek fel azok a gépek, amelyek képesek lennének feldolgozni a magyarországi élelmiszerkivitelt, ami így nagy részben feldolgozatlan nyersanyagként kerül külföldre.

A fenntartható fejlődés bizottság elnöke arra is kitért, hogy a kormányzatnak módjában állna elérni, hogy a közétkeztetésben azokat az egészséges élelmiszereket preferálják, amelyekből időszakosan többlet mutatkozik.  Oroszország augusztus 7-étől rendelt el behozatali tilalmat az ellene szankciókat alkalmazó országok - az Egyesült Államok, az európai uniós tagállamok, Kanada, Ausztrália és Norvégia - ellen. A tilalmi listán marhahús, sertéshús, zöldségek, gyümölcsök, baromfihús, sajtok és más tejtermékek szerepelnek.

Szerző

Bankperek: dömping, elnapolt ítéletek,

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:25
A nagybankok keresetének „feldolgozásához”, úgy tetszik, több idő kell FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Beindult a devizahiteles perek dömpingje, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának (FTGK) bírái a pénteki, első - egy takarékszövetkezet keresetét az állammal szemben elutasító - döntése után tegnap a Milton Hitelezési Zrt.-vel hasonlóképpen jártak el. A K&H Bank és az MKB Bank esetében az ítélet meghozatalát szeptember 9-re halasztották. Az utóbbi pénzintézet helyzetének az a pikantériája, hogy az ítélethirdetés napján tulajdonosa már a magyar állam lesz, amely bármilyen döntés születik mindenképpen veszít.

A devizahitelesek úgy látszik belefáradtak a róluk szóló perekre való járkálásba, a radikálisabbak pedig a bíróságok előtti tüntetésekbe. Hétfőn amikor FTGK Markó utcai épületében folytatódott a pénzintézetek kontra magyar állam közötti "tisztesség" bizonyítási tárgyalások sora, csak a sajtó, a jogász szakma, és a bankvilág képviselői foglalták el a tárgyalóterem padsorait, elég foghíjasan. Az MKB által kezdeményezett per annyiban tért el a múlt pénteki Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint tegnapi K&H és Milton tárgyalásoktól, hogy itt az érdeklődők az előtérben, zárt láncú televízión követhették a tárgyalóteremben történteket.

Az MKB és a K&H bankokat képviselő ügyvédek egyaránt kétségbe vonták, hogy "A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről" szóló idei 38. törvény, amely a devizahitelesek "megmentéséről" szóló trilógiára tervezett jogszabálycsokor első részét alkotja, egyáltalán megfelel-e az alkotmányosság kritériumainak, ugyanis számos ponton ellentmond az Alaptörvény több paragrafusának. Mindkét nagybank azt indítványozta, hogy az FTGK forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. A két bank szerint a 38. törvény egésze alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes "statáriális szabályai" a bírói függetlenség elvét, továbbá a kereset elbírálása a megadott 30 napos indokolatlanul rövid határidőn belül nem folytatható. Páratlannak nevezték a bankokat képviselő ügyvédek, hogy korábbi jogerős döntéseket - köztük olyanokat is, amelyek már a második Orbán-kormány alatt születtek - semmissé tett ez az idén júliusban elfogadott törvény.

Emellett mind a két bank - egymástól függetlenül a maguk perében - azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, emellett az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető. A magyar bíróságoknak joguk van arra, hogy a peres felek bármelyikének indítványára az Alkotmánybírósághoz, illetve Strassburghoz forduljanak. Ekkor az az eljárás, hogy addig a tárgyalást felfüggesztik. Ezúttal azonban mind a két per tanácsvezető bírája úgy döntött, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió Bíróságához nem fordulnak, így a perek tényleges lefolytatásának nem látták akadályát.

Valamennyi pénzintézet perindításának tárgya a magyar állam ellen az volt, hogy bebizonyítsák: a hitelesekkel kötött szerződéseik tisztességesek voltak. (Itt jegyezzük meg, hogy nem csak a devizahitelesekről van szó, hanem azokról is, akik forintban adósodtak el.) A K&H Bank által indított perben a bankot képviselő ügyvéd sérelmezte azt is, hogy a bírósághoz fordulás joga is megsérült a 30 napos bizonyítási idővel, mivel így nem lehet a keresetet körültekintően kidolgozni. A törvényalkotó ezzel súlyosan korlátozza a bíróságot, az pedig, hogy nem teszi lehetővé a hiánypótlást, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Arra sem ad a 38. törvény lehetőséget, hogy a bíróság valóban mérlegeljen, így azt sugallja, hogy az ügyfél helyesen jár el, ha nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, mert a pénzintézet amúgy s jogsértően járt el, így azt kell bizonyítania, hogy ez mégsem így történt. A visszamenőleges hatály azért is alkotmányellenes, mert nem veszi figyelembe, hogy időközben megváltozott a jogi környezet, mégpedig többször. Olyan előrelátással pedig senki sem rendelkezik, hogy ezeknek jövőben kihatásait képes legyen felmérni.

A K&H Bank perében arról is beszámolt a pénzintézetet képviselő ügyvéd, hogy több száz oldalas keresetükre rendkívül gyorsan megérkezett az államot képviselő ügyvédi irodától a válasz, ami annak a gyanúját veti fel, hogy azt már korábban elkészítették. Sőt azzal a gyanúperrel is élt a felperes képviselője, hogy egyenválasz készült, amelyet bármely pénzintézeti felperes számára szinte azonnal tudnak prezentálni. Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra, hogy az alperes ügyvédi iroda a kettőmillió valahányszázezres perköltség megtérítését kérte, mivel 56 munkaórát akartak elszámoltatni, ez azt jelzi, hogy az összes állammal szembeni perre azonos irattal készültek.

A Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a bíróság, annak ellenére, hogy a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét. Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd. A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött.

A K&H Bank és az MKB által kezdeményezett perben elhalasztotta az ítélethirdetést hétfőn a Fővárosi Törvényszék, szeptemberben 9-re.

Szerző