Patthelyzet a Mol-INA ügyben

Az utóbbi időben szokatlan dolgok derültek ki Hernádi Zsoltról, a Mol elnök-vezérigazgatójáról. Augusztus 20-án látott napvilágot, hogy Hernádi kérte az OTP-ben betöltött igazgatósági tagságának ez év április április 3-tól történő felfüggesztését, miután a horvát korrupcióellenes ügyészség március végén vádat emelt ellene a zágrábi bíróságon. Másrészt főállású pozíciójából hónapok óta - bizonytalan ideig - szabadságon van. A piacon híre kelt, hogy az OTP igazgatósági tagság felfüggesztése és szabadságolása a Mol-tól előkészítő lépése lehet Hernádi háttérbe vonulásának. Ezt azonban a Mol kategorikusan cáfolta.

A MOL felsővezetők szabadságának részleteiről nem szokás tájékoztatni a sajtót. A Mol-ban teljes mértékben tisztázottak szabadság esetén a helyettesítések, így a cég zavartalan működése minden esetben biztosított. De nem akarom megkerülni a kérdést: Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a nyári hónapokban szabadságát tölti, és hamarosan ismét munkába áll - közölte a Népszava kérdésére Szollár Domokos. Ezzel cáfolta is azt a szóbeszédet, miszerint Hernádi Zsolt kihátrálna a társaság elnök-vezérigazgatói tisztségéből, és a több hónapos szabadságolásának távozást előkészítő jellege van. Más Mol-os források azt is megemlítették, hogy Hernádi Zsolt az elmúlt években nem tudott elmenni hosszabb időre szabadságra, mert vagy az OMV, a Szurgut Nyeftegaz ellenséges felvásárlását, vagy az INÁ-val kapcsolatos ügyeket kellett napi szinten kezelnie.

A Mol az elnök-vezérigazgató távollétében is "működik": az elmúlt hetekben vásárolta fel a az olasz ENI és az orosz Lukoil csehországi töltőállomásait, Molnár József vezérigazgató irányításával a Mol tárgyaló küldöttsége újabb - igaz, sikertelen - zágrábi egyeztetést ült végig a horvát kormány képviselőivel INA-ügyben, és kiegyensúlyozott képet fest a társaság gazdálkodásáról az egy hete kiadott, szokás szerint Hernádi Zsolt személyes üzenetével ellátott féléves jelentés is. Szollár Domokos hozzátette: az elnök-vezérigazgató szabadsága ideje alatt a napi operatív működést érintő ügyek intézésében nem vesz részt, ám a nagyobb volumenű döntéseket természetesen egyeztetik vele. A kommunikációs igazgató egyúttal megerősítette, hogy a folyamatban lévő a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalásokat az elnök-vezérigazgató személye nem érinti. A tárgyalásokon a Mol-t Molnár József vezérigazgató által vezetett delegáció képviseli.

Hernádi Zsolt mostani "hátralépése" olyankor történik, amikor úgy fest, hogy az elmúlt hónapokban a horvát korrupciós gyanúk miatt Hernádira nehezedő nyomás enyhülhetett valamelyest. Ez még akkor is igaz, ha a zágrábi ügyészség továbbra is megalapozottnak ítéli Hernádi Zsolt elleni korrupciós vádjait. Így a horvát elfogatóparancs továbbra is él a Mol-vezér ellen, bár sokak szerint ha Magyarországon most folyó perben jogerősen is felmentenék a vádak alól a Mol első emberét, a horvátoknak egész egyszerűen nem lenne más választásuk, mint szintén lezárni az aktát. Ennek ellenére bizonyosnak látszik, hogy Hernádi Zsolt mostani szabadsága alatt nem hagyja el Magyarország területét.

Mint ismeretes a magyar bíróság május végén – egyelőre nem jogerősen – felmentette a Mol-vezért a csalás vádpontja alól, a hivatali vesztegetés vádpontban pedig az eljárást megszüntette. Mindez várható is volt, hiszen az ügyészség eleve vádat sem akart emelni, hanem elutasította a feljelentést. Az ügy előzménye, hogy az ügyészségi lépésre válaszul 2013 novemberében pótmagánvádlóként Bánhegyi Ilona, a Mol korábbi jogi igazgatója indított pert. A pótmagánvád lényege, hogy amennyiben az ügyész nem emel vádat, vagy ejti azt – mert például úgy gondolja, hogy nem a terhelt követte el a bűncselekményt, vagy ezt nem lehet bebizonyítani –, akkor a sértett képviselhesse a vádat, ha mindenáron ragaszkodik a bírósági eljárás lefolytatásához.

Vagyis a pótmagánvád alapvetően nem arra való, hogy csavarosan, egy felmentő ítélet kiprovokálásával kihúzzák a bajból a haverokat, hanem, hogy jól megbüntessük azt, akit az ügyész (pontosabban az ügyész indítványa hiányában a bíróság) nem hajlandó. Látható azonban, milyen leleményesen is lehet ezt az intézményt használni. Ebben a témában ugyanis az ügyet bármelyik EU-s országban folytatják le és az ítélet felmentő lesz, akkor az minden uniós országnak el kell ismernie. Így végső soron a jogvita lehetőséget nyújt a Mol vezetőnek az önmaga felmentetésére, amennyiben az ősszel várható másodfokú tárgyalás során a javára ítél a bíróság.

Hernádi Zsolt 2014. április 3-i kezdettel felfüggesztette igazgatósági tagságát az OTP-ben, ami a pénzintézet negyedéves jelentésének egyik lábjegyzetéből derül ki. A VS.hu 2014. augusztus 20-án írta meg, hogy maga Hernádi kérte 2016-ig tartó megbízatása felfüggesztését, miután a horvát korrupcióellenes ügyészség március végén vádat emelt ellene a zágrábi bíróságon. Hernádinak persze mindenképp félre kellett volna állnia, és egy darabig nem is térhet vissza az OTP igazgatóságába, így a gesztusával végeredményben elébe ment a kivédhetetlennek. A banktörvény szerint ugyanis az ellene Horvátországban emelt vádak tisztázásáig vezető tisztséget nem tölthet be magyarországi pénzintézetnél, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni. Ez azonban nincs összefüggésben a Mol-nál betöltött elnök-vezérigazgatói tisztségével.

Mol: eladhatók az INA-részvények

Az UNICTRAL nemzetközi választottbíróság augusztus 16-i döntésében kimondta, hogy nem rendeli el az INA-részvények eladásának korlátozását, ezért mind a Mol, mind a horvát kormány (és az INA valamennyi más tulajdonosa) az eljárás alatt is szabadon értékesítheti részvényeit - közölte a Mol kedden, cáfolva az előző nap a horvát és a nemzetközi sajtóban megjelent híreket. Bár az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNICTRAL) választottbíróságának döntése és annak részletei bizalmasak, a Mol a törvényi követelményeknek megfelelően ezt a korlátozott információt nyilvánosságra hozza annak érdekében, hogy helyreigazítsa a médiában megjelent téves állításokat - érvel az olajtársaság.

A Mol és a horvát kormány között tavaly szeptember óta folynak egyeztetések az INA horvát olajipari vállalat jövőjéről, de emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében. A választottbírósági eljárást a horvát kormány indította a Mol ellen idén januárban, miután a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni székhelyű Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát kormány ellen, 2013. novemberében. Az ICSID eljárás továbbra is folyamatban van.

Három ideiglenes megoldást kért az INA-nak a horvát állam nevében Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter Párizsban, a Mol és az INA között zajló választottbírósági eljárásban - írta honlapján a Vecernji List című zágrábi napilap. A beszámoló szerint Vrdoljak és a horvát államot képviselő jogászok ismertették azokat az érveket, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy törvényellenes a Mollal az INA irányítási jogairól, illetve a gázüzletágról kötött szerződés, ezért ideiglenes megoldásokat kértek a testülettől.

Az ENSZ döntőbíróságától az kérték, hogy tiltsa meg a Mol INA-részvényeinek tervezett eladását, két horvátországi finomító bezárását, valamint a továbbiakban az INA-ban dolgozók elbocsátását. Ez utóbbi kérést azzal indokolták, hogy a Mol vezetésének öt évében a dolgozók 18 százalékát, 3500 embert bocsátottak el. Emellett Vrdoljak szerint nem fektettek be a finomítókba és a horvát olajipari vállalat fejlesztésébe. A horvát kormány érvelése az Ivo Sander egykori miniszterelnök ellen hozott elmarasztaló ítéleten alapul. A Sanader elleni ítélet szerint a volt horvát kormányfő pénzt fogadott el a Mol-tól, hogy a cég megszerezhesse az irányítási jogokat az INA felett. A Mol többször is visszautasította ezt a vádat.

A választottbírósági eljárás akár két évig is eltarthat. Ivan Vrdoljak miniszter azt mondta: a tárgyalásos megállapodást részesítik előnyben. Szeptemberben folytatnák a megbeszéléseket a Mollal, de ha nem tudnak megállapodni, akkor a bíróságnak kell döntenie. A Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság döntőbíróságának határozatai ellen nem lehet panaszt benyújtani vagy azokat utólag kétségbe vonni.