Az új szabályozás a közlemény szerint alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.
A JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel stb.) felvételekor vizsgálni kell. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni minden fennálló hitelhez kapcsolódó törlesztési terhet, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.) számítható be. Ez az MNB szerint egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.
A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni. Az MNB szerint az új rendelkezés a forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ha pedig a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlelnek, a korlátokat bármikor szigorítani lehet.
Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan - egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva - sokkal szigorúbbak a JTM korlátok: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék. E korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása - írja közleményében az MNB.
A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan - a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében - alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.
Az MNB makroprudenciális hatóságként - a 2013. október 1-jétől hatályos új jegybanktörvényben rögzített felhatalmazása alapján - a jogszabályi hierarchiában a kormányrendeletekkel egy szinten álló rendeletet alkotott a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. Az MNB rendelet szövege várhatóan szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben. A 2015. január 1-jétől életbe lépő új előírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell.
A jegybank az új rendelet kapcsán egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, több észrevételt is beépített a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny alkalmazását - közölte az MNB.
A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy a túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságok épülhetnek így fel (például ingatlanár-buborékok), másrészt gazdasági visszaesés idején erőteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé.
A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. A 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került - emlékeztet közleményében az MNB.
