Inog az izraeli kormány?

Publikálás dátuma
2014.08.29. 07:31
Biztonsági kabinetjének tagjaival tanácskozik Netanjahu FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Benjamin Netanjahu győzelemként értékelte a gázai hosszútávú tűzszünet megkötését, nem zárják ki azonban, hogy kormányválság robbanhat ki Izraelben. A miniszterelnök biztonsági kabinetjének tagjai a háttérben forronganak, mivel nem kérték ki a véleményüket a megegyezésről. Jordániai lapjelentés szerint a fegyvernyugvás elfogadása előtt pár nappal Netanjahu titkos találkozót tartott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével.

Netanjahu szerdai sajtóértekezletén közölte, hogy Izrael "nagy katonai és politikai győzelmet" aratott, kemény csapást mértek a Hamászra, s a palesztin terrorszervezet követelései nem teljesültek. Az egyiptomi közvetítéssel ötven nap után tető alá hozott tűzszünet megkötését hírek szerint az izraeli biztonsági kabinet fele ellenezte.

A kormány tagjai dühödten reagáltak arra, hogy nem kérték ki a véleményüket a megállapodás elfogadásáról. Naftali Bennett gazdasági miniszter, aki korábban Netanjahu fő tanácsadója volt, jelenleg azonban egyik fő bírálója, ragaszkodott volna hozzá, hogy tegyék fel szavazásra a kérdést, a kormányfő azonban jogi szakvéleménnyel támasztotta alá döntését, hogy nincs szükség a kormánytagok megszavaztatására.

Ellenzéki részről vitatták Netanjahu helyzetértékelését, mondván, sem a Hamász teljes lefegyverzését, sem a déli területek biztonságának garantálását nem sikerült elérni. A kormányfő bírálta a kabinet tagjait, akik rendszeresen "kibeszélnek", a nyilvánosság elé viszik a belső ellentéteket, s "felelős hozzáállást" kért minisztereitől.

Korábban Avigdor Lieberman külügyminiszter keményebb fellépést követelt, a kormányfő pedig menesztette Danny Danon védelmi miniszter-helyettest, aki már az előző tűzszünettel sem értett egyet. Tel Avivban nem kommentálták azt a jordániai lapjelentést, amely szerint néhány nappal a tűzszünet megkötése előtt Netanjahu Ammanban titkos tárgyalást folytatott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével.

Az al-Ghad című napilap diplomáciai források alapján számolt be a találkozóról. Netanjahut a tűzszünet utáni helyzetet értékelő sajtóértekezletén megkérdezték, Abbász partner-e a béketeremtésben, mire azt válaszolta, hogy a palesztin vezetőnek választania kell, kinek az oldalán áll. Reményét fejezte ki hogy Abbász támogatja a tartós megállapodást, s abból sem csinált titkot, hogy Izrael azt szeretné, ha Abbász és a mérsékelt palesztin erők ellenőriznék a Gázai övezetet.

Jichák Hercog, az ellenzéki Munkapárt elnöke a hétvégén sürgette, hogy mielőbb írjanak ki új választásokat. Szerinte a Netanjahu-kormány politikai és katonai értelemben is kudarcot vallott, Netanjahu döntései a Hamászt erősítették, nem pedig Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság vezetőjét.

Hercog éppen azt sürgette, hogy miközben Izrael fellép a Hamász ellen, tartsa nyitva a diplomáciai csatornákat Abbász felé. A Hárec című lap tegnap azt sürgette, hogy Hercog lépjen be az izraeli kormányba. Friss felmérések szerint az izraeli közvélemény is ellentmondásosan ítéli meg a tűzszüneti megállapodást, s Netanjahu népszerűségét is megtépázta a gázai konfliktus.

A Channel 2 tévé számára készült felmérés szerint az izraeliek 54 százaléka ellenezte az egyiptomi közvetítéssel összehozott tűzszünetet, s 59 százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a miniszterelnök teljesítményével. Csupán a megkérdezettek 29 százaléka véli úgy, hogy Izrael legyőzte a Hamászt, 59 százalék ezzel nem ért egyet.

Netanjahu népszerűsége július végén még 82 százalékon állt, mostanra 32 százalékra zuhant a támogatottsága. A Channel 10 által közölt felmérés szerint az izraeliek 60 százaléka kevésbé érzi magát biztonságban, mint az Erős szikla hadművelet kezdete előtt.

A Hárecben közölt Dialog-felmérésben megkérdezettek 54 százaléka szerint senki nem neyert, 25 százalék szerint Izrael, 16 százalék szerint viszont a Hamász került ki győztesen a gázai konfliktusból. E felmérés szerint augusztus elején még 77 százalék támogatta Netanjahu kormányfőt, ez mostanra 50 százalék körülire zuhant.

Szerző

Mélybe zuhant a forint az orosz invázió hírére

Ukrajna elnöke bejelentette: az oroszok inváziót indítottak országa ellen. A hírre a nyugati tőzsdék és a magyar piac is eséssel reagált, elsősorban azokat a cégeket büntetik a befektetők, aki relatíve nagyobb kitettséggel rendelkeznek a térség irányába.

A forint elindult lefelé azon a lejtőn, amire több szakértő is már korábban figyelmeztetett, ha jelentősen változik a nemzetközi környezet. Az euró jegyzése a 316-os szint felett is járt, a dollárral és a svájci frankkal szemben pedig 2,5 éves mélypontra zuhant a magyar fizetőeszköz, az előbbi átlépte a 240, míg a devizaadósok által leginkább figyelt frank meghaladta a 262 forintot is.

Mások mellett Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője is jelezte a Népszavának, hogy az euró árfolyam túllépheti akár a 320 forintot is. A Magyar Nemzeti bank (MNB) devizatartalékai egyelőre elegendőek lehetnek egy megfelelő intervencióra a forint védelmében, de ha a gyengülés tovább folytatódik és tartósnak bizonyul, a jegybank előbb utóbb akár az alapkamat emelésére is rákényszerülhet.

Nyugat-európai társaihoz hasonlóan a magyar tőzsde is gyengén teljesített, a BUX értéke 2,1 százalékot esett, amihez közel 5,9 milliárd forintos forgalom párosult. Ezzel a teljesítményével a lemaradók között foglal helyet a közép-kelet-európai indexek között. A legnagyobb esést az orosz tőzsde szenvedte el azt követően, hogy az ukrán államfő bejelentette: az oroszok inváziót indítottak országa ellen - foglalta össze a bejelentés hatásait a Portflio.hu.

Budapesten az OTP szerepelt a leggyengébben, a cég árfolyama 2,7 százalékot esett, amiben az ukrajnai eseményeken túl az is szerepet játszhat, hogy Csányi Sándor, a cég vezére arról beszélt, hogy idén veszteséges lehet a bank. A krízisidőszak igazi vesztesei a devizában eladósodott ügyfelek, akiknek a törlesztőrészleteik ismét fölfelé kúsznak.

Ezen egyelőre a bankok és az állam közötti jogi huzavona sem változtat. A legfrissebb döntés, hogy szeptember 11-re halasztotta az ítélethirdetést az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön.

A felperes lízingcég keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési kikötések tisztességesek és ezért érvényesek. Mint az eddigi perek többségében, ebben sem tudott dönteni a bíró, így szinte egy csokorban, szeptember első dekádjában várhatók az ítélethirdetések.

Szerző
Frissítve: 2014.08.28. 23:09

Ködös holdingtervek - Központban az energia

Publikálás dátuma
2014.08.29. 07:20
A legkényesebb kérdés, hogy ha nonprofi t lesz a szolgáltató, miből finanszírozzák a működését, beruházásait FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Holding alapú közszolgáltatási rendszer részeként egy társaságcsoportba akarja szervezni a kormány a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat. A tervezet elemei hasonlítanak a szocialista rendszerben megszokottra, amolyan öszvér megoldás. Az energiahordozók zömét piaci alapon külföldről vásároljuk, ám a tervezett holding nonprofit alapon működne - Lázár János felügyelete alatt. 

Az állami tulajdonú energiaszolgáltatók jó részét összefogó holding nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működne. Röviden a menedzsmentnek nem kell majd törődnie a gazdasági működés törvényszerűségeivel, elég lesz az állami kommünikéket követni - az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.

A tervek szerint az egységes közműszolgáltató társaságcsoport, valamint a központi adatfeldolgozó (számlázó) társaság feletti tulajdonosi jogokat, és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási jogkört a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János látja el. A nemzeti fejlesztési miniszter pedig gondoskodhat az energiaellátás biztonságáról, az árszabályozási feladatokról, továbbá a közszolgáltatások megrendelésével kapcsolatos feladatokról.

Ebben leginkább az az aggasztó, hogy a tervezett energiaholding monopóliumként fog működni, nonprofit jellegű lesz és a menedzsmentjének nem kell figyelnie a hatékony gazdálkodásra. Csak a nevében lesz holding, és nem a piacgazdaság törvényei, hanem a politika rövidtávú kénye-kedve szerint fog működni - mondta el a Népszava érdeklődésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: ez egy szerencsétlen elgondolás, mivel energiáról van szó, amely alapvetően befolyásolja a lakosság mindennapjait és a gazdaság szereplőnek eredményességét. Ugyanis a lakosság kiadásainak 15 százalékát teszik ki az energiakiadások, az üzleti szféra költségei között is jelentős rész az áram- és gázfelhasználás ellentételezése.

Az energetikai kutató szerint a tervezet elemei hasonlítanak a szocialista rendszerben megszokottra, amolyan öszvér megoldás, mondhatni ez egy végsőkig elvitt unortodox gazdaság nem a piacgazdaság törvényei szerinti politikai gondolat. Másrészt súlyos problémát is felvet, mivel a magyar energiaszektor 80 százaléka import alapanyagot használ fel, aminek árára a kormánynak nincs közvetlen befolyása.

Mivel várhatóan a dollár-forint árfolyam fokozatosan romlani fog, így az energiaárának folyamatos drágulása is borítékolható. Ha e mellé még odavesszük, hogy az új energia holding nonprofit alapon működik, kérdés, hogy ki fogja fedezni az ebből eredő nemzetgazdasági veszteséget - tette fel a kérdést Hegedűs Miklós.

A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója felvetette azt is, hogy ez nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, és így nem ütközik-e uniós versenyképességi előírásokkal. Ennek eldöntése az uniós fórumokra vár. A kormányhatározat szerint az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakul.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hátterét adja és az adatokat szolgáltatja a terveket kidolgozó munkacsoportnak. A kormány a teljes közmű-szolgáltatási szektor - hulladékgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, távhőszolgáltatás, villamos energia szolgáltatás, földgázellátás - helyzetét vizsgálja, hogy miként vonhatók be a holdingba.

Várhatóan október 31-ig készül el az a a gazdasági számításokkal alátámasztott jogszabálytervezet és intézkedési terv, amelyek alapján a hírek szerint már jövő évtől elindulhat a holding alapú közszolgáltatási rendszer.

Szerző