Szabálysértő öreg szerelmes

Publikálás dátuma
2014.08.29. 09:42
Fotó: Facebook
Még azt mondják, hogy a graffiti a fiatalok művészete! Még azt mondják, hogy a szerelem a korral elmúlik! Mindkettőt cáfolta egy genovai úriember, aki e két szenvedélyéért most hatósági számonkérés tárgyát képezi.

A 67 éves Gianni meg akarta lepni élete párját és egy gyönyörű sárga szívet festett fel egy városi falra, benne apró szívecskéket, és nem hiányozhattak belőle a hagyományos nyíl és a szerelmesek kezdőbetűi sem. Mindezt ráadásul nem az éj leple alatt, hanem fényes nappal, kora délután követte el - írta a La Repubblica.

Pechjére éppen végzett alkotásával, amikor egy rendőrautó járt arra. Ez még önmagában nem lett volna baj, csakhogy ez a fal a város tulajdonát képezte. Így aztán szegény Gianni „köztulajdon-rongálás” miatti eljárásnak néz elébe szerelméért, de biztosan megérte neki: így ország-világ tudomására hozhatta, mennyire szereti kedvesét.

 

Szerző

Nem leszünk már sokáig egyedül

Publikálás dátuma
2014.08.29. 09:15
Fotó: Gettyimages.
A legutóbbi évek tudományos és technológiai fejlődésének köszönhetően valószínűleg nem várat már magára sokáig a földönkívüliek megtalálása. Legalábbis ez derül ki az amerikai űrügynökség szakembereinek tanácskozásából.

A NASA kutatói szerint hamarosan választ lehet adni arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Az élet keresése más planétákon volt a fő témája az ügynökség főhadiszállásán, Washingtonban megrendezett találkozónak. A résztvevők között volt Charles Bolden volt űrhajós és a NASA jelenlegi igazgatója, John Grunsfeld igazgató-helyettes, valamint John Mather, a James Webb űrteleszkóp tudományos tervezője, 2006 fizikai Nobel-díjasa.

A jelenlévők kifejtették: hisznek abban, hogy a közeljövőben megtalálják  a földön kívüli élet bizonyítékait. Lehet, hogy ez nem az általunk ismert intelligens élet lesz, de ha egy egyszerűbb formára bukkannak, akkor is forradalmi felfedezés lesz az egész emberiség számára. Bolden szerint nagyon valószínűtlen, hogy mi, emberek egyedül legyünk a határtalan világmindenségben.

Az optimizmus nem túlzott, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentős felfedezések történtek e területen. A Naprendszeren kívüli első planétánkat a 90-es években fedezték fel, de azóta tudjuk, hogy galaxisunknak legalább 100 milliárd bolygója van és ez az utóbbi öt évben derült ki.

Ezeknek az eredményeknek a nagy része a Keplernek köszönhető, annak a bolygóvadász űrteleszkópnak, amelyet 2009-ben lőttek fel. Segítségével csaknem ezer planétát, és 3 ezer planéta-jelöltet fedeztek fel. Kiderült az is, hogy a bolygók nagyon különböznek egymástól, vannak olyan nagyok, mint a Föld és lakható kategóriába tartozók, amelyek olyan távolságra vannak a főcsillagtól, hogy folyékony állapotú víz van rajtuk.

A szakértők szerint a következő években nemcsak a Föld ikertestvérét lehet megtalálni, hanem bizonyítékok is szerezhetők arról, hogy van-e rajta élet.

A James Webbet, amely utóda lesz a Hubble-nak, a NASA 2018-ban tervezi fellőni. Fő tükre 6,5 méter átmérőjű lesz és kivételesen kedvező megfigyelési pontban helyezkedik majd el. Nem forog a Föld körül, mint a Hubble, hanem másfél millió kilométerre lövik fel a Földtől egy olyan pontra, amelyet a kutatók Lagrangiano L2-nek neveznek el. Azonkívül, hogy a Föld-Nap rendszerben egy gravitációs egyensúlyi ponton helyezkedik el, az L2-nek még az a sajátossága is lesz, hogy a Föld árnyékkúpjába kerül, következésképpen csaknem teljesen árnyékolt lesz.

Olyan eszközökkel szerelik fel, amelyek elemezni tudják a planéták légkörét, észreveszik az élet kémiai jeleit, olyan gázok jelenlétét, amelyeket élő organizmusok termelnek.

De ehhez szerencse is kell- mondják a kutatók, mivel olyan kicsinek számító planétákat, mint a Föld, nagy kihívás felfedezni. A csillagfények árnyékolásának lehetősége azonban megkönnyíti feladatukat.

Szerző
Frissítve: 2014.08.28. 14:13

Nem leszünk már sokáig egyedül

Publikálás dátuma
2014.08.29. 09:15
Fotó: Gettyimages.
A legutóbbi évek tudományos és technológiai fejlődésének köszönhetően valószínűleg nem várat már magára sokáig a földönkívüliek megtalálása. Legalábbis ez derül ki az amerikai űrügynökség szakembereinek tanácskozásából.

A NASA kutatói szerint hamarosan választ lehet adni arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Az élet keresése más planétákon volt a fő témája az ügynökség főhadiszállásán, Washingtonban megrendezett találkozónak. A résztvevők között volt Charles Bolden volt űrhajós és a NASA jelenlegi igazgatója, John Grunsfeld igazgató-helyettes, valamint John Mather, a James Webb űrteleszkóp tudományos tervezője, 2006 fizikai Nobel-díjasa.

A jelenlévők kifejtették: hisznek abban, hogy a közeljövőben megtalálják  a földön kívüli élet bizonyítékait. Lehet, hogy ez nem az általunk ismert intelligens élet lesz, de ha egy egyszerűbb formára bukkannak, akkor is forradalmi felfedezés lesz az egész emberiség számára. Bolden szerint nagyon valószínűtlen, hogy mi, emberek egyedül legyünk a határtalan világmindenségben.

Az optimizmus nem túlzott, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentős felfedezések történtek e területen. A Naprendszeren kívüli első planétánkat a 90-es években fedezték fel, de azóta tudjuk, hogy galaxisunknak legalább 100 milliárd bolygója van és ez az utóbbi öt évben derült ki.

Ezeknek az eredményeknek a nagy része a Keplernek köszönhető, annak a bolygóvadász űrteleszkópnak, amelyet 2009-ben lőttek fel. Segítségével csaknem ezer planétát, és 3 ezer planéta-jelöltet fedeztek fel. Kiderült az is, hogy a bolygók nagyon különböznek egymástól, vannak olyan nagyok, mint a Föld és lakható kategóriába tartozók, amelyek olyan távolságra vannak a főcsillagtól, hogy folyékony állapotú víz van rajtuk.

A szakértők szerint a következő években nemcsak a Föld ikertestvérét lehet megtalálni, hanem bizonyítékok is szerezhetők arról, hogy van-e rajta élet.

A James Webbet, amely utóda lesz a Hubble-nak, a NASA 2018-ban tervezi fellőni. Fő tükre 6,5 méter átmérőjű lesz és kivételesen kedvező megfigyelési pontban helyezkedik majd el. Nem forog a Föld körül, mint a Hubble, hanem másfél millió kilométerre lövik fel a Földtől egy olyan pontra, amelyet a kutatók Lagrangiano L2-nek neveznek el. Azonkívül, hogy a Föld-Nap rendszerben egy gravitációs egyensúlyi ponton helyezkedik el, az L2-nek még az a sajátossága is lesz, hogy a Föld árnyékkúpjába kerül, következésképpen csaknem teljesen árnyékolt lesz.

Olyan eszközökkel szerelik fel, amelyek elemezni tudják a planéták légkörét, észreveszik az élet kémiai jeleit, olyan gázok jelenlétét, amelyeket élő organizmusok termelnek.

De ehhez szerencse is kell- mondják a kutatók, mivel olyan kicsinek számító planétákat, mint a Föld, nagy kihívás felfedezni. A csillagfények árnyékolásának lehetősége azonban megkönnyíti feladatukat.

Szerző
Frissítve: 2014.08.28. 14:13