Bizalmatlansági indítvány Ponta ellen

Tegnap kezdődött meg a román parlament őszi ülésszaka, a jobboldali ellenzék két fő ereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberális Demokrata Párt (PDL) jelezte - bizalmatlansági indítványt nyújt be. A bejelentést Nagyszeben polgármestere , Klaus Johannis PNL-elnök tette, aki a novemberi államfőválasztáson Victor Ponta legfőbb kihívójának számít.

A román politikai életre teljes mértékben rányomja máris bélyegét a hivatalosan még meg nem kezdődött választási kampány . A parlamenti többséggel rendelkező szocialisták a baloldal pillanatnyilag legnépszerűbb politikusát, a fiatal miniszterelnököt indítják az ország első számú politikai tisztségéért, a jobboldal favoritja pedig a nemrég még független, de azóta liberális pártelnökké előlépett nagyszebeni polgármester.

Johannis kezdetben erősebb ellenfélnek tűnt, ám elsősorban a leköszönő Traian Basescu államfőnek köszönhetően, meggyengült. A jobboldal egységes jelöltjeként, azzal az általános lakossági vélekedéssel megtámogatva, hogy a német nemzetiségű államfő egy erős németországi hátteret - politikai és anyagi támogatást - jelenthetne Romániának, akár Ponta legyőzésére is lehetett volna esélye.

Ám Basescu és támogatói kiszakadtak a PDL-ből, új pártot hoztak létre és önálló jelöltet indítanak. Johannis és a mögötte álló pártok a kampány nyitányaként benyújtják a bizalmatlansági indítványt és javaslatot tesznek az áfa 24-ről 19 százalékra való csökkentésére. A bizalmatlansági indítvány benyújtását Johannis azzal indokolta, hogy a kormány folyamatosan hibázik, ezért kötelességük megtenni.

A Ponta-kormány múlt héten valóban nagyon megkérdőjelezhető döntést hozott. Sürgősségi kormányrendelettel tette lehetővé, hogy a választott önkormányzati elöljárók 45 napig mandátumuk elvesztésének terhe nélkül pártot válthassanak. Az ellenzék a Velencei Bizottsághoz fordult, az Egyesült Államok és Nagy Britannia nagykövetsége aggodalmát fejezte ki a rendelet miatt.

Szerző
Frissítve: 2014.09.01. 22:10

Nő lehet az új lengyel kormányfő?

Publikálás dátuma
2014.09.02. 07:32
Donald Tusk megkezdte a konzultációkat az utódlásról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN MOUHTAROPOULOS
Lengyelország joggal büszke miniszterelnökére, akit az Európai Tanács elnökévé választottak. Ez azonban azt is jelenti, hogy Donald Tusk december elsejével elfoglalja posztját Brüsszelben, vagyis odahaza új kormányfőt kell a helyére állítani. Varsóban folyik a találgatás, ki lenne a legalkalmasabb utód, aki Tusk pártját, a kormányzó Polgári Platformot (PO) a győzelem reményében vezetheti a 2015 októberében esedékes, következő parlamenti választásokon.

Nyáron már sejteni lehetett, hogy a meggyőződéses Európa-párti lengyel miniszterelnök komoly esélyes a magas európai poszt betöltésére, s ő követheti a volt belga kormányfőt, Herman van Rompuyt az Európai Tanács élén. A poszt ugyan inkább szimbolikus, ceremoniális szerepkört kínál, mégis igen nagy a jelentősége, hogy - most első alkalommal - egy közép-kelet-európai politikus kerül vezető uniós pozícióba.

A varsói diplomáciának és az 57 éves Tusknak személyesen is nagy megtiszteltetés ez, a lengyeleknek azonban egyik szemük sír, a másik nevet amiatt, hogy miniszterelnökük néhány hónapon belül Brüsszelbe teszi át székhelyét. Sokan eleve megpróbálták lebeszélni arról, hogy elfogadja a nemzetközi felkérést, s ő maga is sokáig azt ígérte, hogy a 2015-ös választásokon még ő lesz a Polgári Platform frontembere.

A párt szavazóit joggal aggasztja, miként hat ki a párt esélyeire emblematikus vezetőjének távozása. A mérsékelt, középjobb PO a friss közvéleménykutatások szerint így is elég rosszul áll. A felmérések azt jelzik, ha most tartanák a következő voksolást, azon a radikális konzervatívok győznének, Jaroslaw Kaczynski Jog és Igazságosság (PiS) pártja végezne az élen. (

Az erősen nacionalista, unióellenes Kaczynski 2006-2007-ben már volt kormányfő, az EU-ban legszívesebben elfelejtenék azt az időszakot, amíg ő járt az uniós csúcstalálkozókra.) "Ennél nagyobb ajándékot Tusk nem is adhatott volna Kaczynskinak" - vélekedett a brüsszeli döntés hallatán egy elemző. Félő, hogy a Polgári Platformot a belső pártharcok épp akkor fogják gyengíteni, amikor egymást követik majd a választások.

A következő elnökválasztás jövő nyáron esedékes, a parlamenti voksolásig még több mint egy év van hátra. A közelgő önkormányzati voksoláson ugyanakkor a Platform esélyeit talán inkább javíthatja az EU-s kinevezés nyomán érezhető "Tusk-effektus".

Az uniós alkudozás nagy vesztese kétségkívül Radoslaw Sikorski külügyminiszter, aki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjáért volt sokáig versenyben. A lengyel diplomácia vezetője aktív szereplőként vett részt az elmúlt hónapok ukrajnai közvetítő misszióiban, s főnökével ellentétben kiválóan beszél angolul. Hiszen Oxfordban végzett, éveket töltött amerikai kutatóintézeteknél, nagyon is alkalmas jelölt lett volna Catherine Ashton posztjára.

Sikorskit azonban súlyosan megsebezte a nyári lehallgatási botrány, amely egyébként a Polgári Platform, s Tusk népszerűségét is jelentősen megtépázta. Igaz, a végső uniós alkudozásban alighanem többet nyomott a latban, hogy baloldali politikust és nőt kerestek - és végül találtak is - az EU fődiplomatájának posztjára.

Sikorski a Faktoid lengyel szatirikus hetilap poénját - "Habemus Tuskam!" - kölcsönözve üdvözölte a miniszterelnök megválasztását, mondván: "Habemus Presidentam Europae". "A legmagasabb uniós poszt elnyerése nem csupán presztizsgyőzelem, de Lengyelország biztonságát is erősíti" - vélekedett lapjelentések szerint Sikorski. Ahogy fogalmazott, mostantól annak, aki "Lengyelországgal akar kikezdeni, egész Európával kell szembenéznie".

Tusk megválasztása után Brüsszelben közölte, hogy csak ezen a héten nyilatkozik majd a miniszterelnök váltás tervezett menetrendjéről. Varsóban kiszivárogtatták, hogy kiválasztott utódjelöltje a PO és a kormány vezetésére a szejm eddigi marsallja, Ewa Kopacz lehet. A jelenlegi házelnök, volt egészségügyi miniszter máris bejelentette, hogy ha felkérést kap, vállalja a kormányfői poszt betöltését.

Személyéről megoszlanak a vélemények, a Polityka hetilap elemzője például azt írta: bátorságról tanúskodik, hogy kész lenne Tusk helyébe lépni, de mégiscsak "másodvonalbeli" politikus. Ám még korántsem biztos, hogy ő lesz a befutó, nyilatkozta Gregorz Schetyna volt házelnök, akit Tusk fő pártbeli vetélytársának tartanak. Schetyna nem árulta el, hogy ő maga pályázik-e a PO pártelnöki posztjára.

A Gazeta Wyborcza megszavaztatta olvasóit, kit látnának szívesen Tusk utódaként. Az online gyorsfelmérés szerint a többség, 55 százalék Elzbietha Bienkowskát, a jelenlegi infrastrukturális és fejlesztési minisztert, Tusk helyettesét pártolta, ő azonban eddig elhárította a megtiszteltetést.

Sikorski külügyminiszterre 20 százalék voksolt, Kopacz mindössze 7 százalékot kapott, Tomasz Siemoniak védelmi miniszter 2 százalékot. A Demokratikus Uniót képviselő Hanna Suchocka személyében egyébként már állt nő a lengyel kormány élén.

Tusk tegnap már megkezdte a konzultációkat, s várhatóan ma ismerteti elképzeléseit. A miniszterelnököt Brüsszelben megkérdezték, hogy akkor mostantól ki vezeti a lengyel kormányt. A PO erre nyilatkozatot tett közzé, hogy november végéig Tusk betölti funkcióját. A kormányfő parlamenti mandátumáról is lemond, valószínűleg a PO varsói listáján utána következő politikus, Eve Czeszejko-Sochacka volt igazságügyi miniszter kaphatja a képviselői helyet.

Az alkotmány értelmében Donald Tusk leköszönésével együtt az egész lengyel kormánynak be kell nyújtani lemondását, írta a Rzeczpospolita. Bronislaw Komorowski köztársasági elnök kéri majd fel az új miniszterelnök-jelöltet, akinek két hete lesz, hogy bemutassa kormányát.

Az új lengyel kabinetet pedig bizalmi szavazással - legalább 230 képviselő jelenlétében, abszolút többséggel - kell majd megerősíteni a szejmben. A PO számra a legkedvezőtlenebb forgatókönyv nyilván az lenne, ha rákényszerülne előrehozott választás kiírására.

Szerző
Frissítve: 2014.09.01. 22:04

Tovább pöfög a vulkán

Újabb három földrengés rázta meg a Bardarbunga izlandi vulkán környékét hétfőre virradóra, egy 3,9-es erősségű, a vulkántól 4,4 kilométerre északkeletre, egy 4,2-es rengés 5,2 kilométerre délkeletre, majd a harmadik, 4,5-ös erősségű 5,3 kilométerre északnyugatra.

Előző héten ennél is nagyobb rengések jelezték előre a vulkán mozgolódását. Vasárnap megint kisebb kitörést észleltek, s emelték a készültség szintjét. Mivel a fellövellő lángoszlop ismét nem tartalmazott vulkáni hamut, csak a tűzhányó közvetlen közelében tiltották le a repülőgépeknek az átrepülést, a kereskedelmi légijáratokra nem terjesztették ki a tilalmat, minden izlandi légikikötő zavartalanul működött.

Az Izlandi Meteorológiai Intézet hétfői jelentése szerint a lávafolyam stabil. Nagyobb a vulkán aktivitása az északi lejtőnél, ahol másfél-két kilométeres hasadék keletkezett, de több napos nyugalom után hétfőre újra éledezni kezdett a déli oldalon lévő repedés is. A Holuhraun lávamezőnél ötvenszer annyi láva lövellt ki, mint a pénteki kitörésnél, közölte Magnús Tumi Godmundsson geofizikus professzor.

Mérései szerint a lávafolyam négyszer olyan gyors, mint az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörésénél volt. A kutatók szerint a gleccserek alatti tűzhányók kitörésénél keletkező vulkáni hamu nem tipikus, mivel jeges, sziklás, kavicsos részeket is tartalmaz.

Szerző