Újraszámolt többlet

Áprilisig visszamenőleg lefelé korrigálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó korábban véglegesként közölt adatait, ami a szakemberek számára megnehezíti a tisztánlátást. Emellett a korábban mintegy 40 oldalt felölelő külgazdasági havi forgalmi jelentés az utóbbi időben 2 oldalra soványodott. A friss számok ismeretében az elemzők a külkereskedelmi többlet mérséklődésére számítanak.

A külgazdasági (és a folyó fizetési) mérleg többlete kiemelt figyelmet érdemel, mert hatással van a forint-euró, illetve a forint-amerikai dollár keresztárfolyamára. Közismert, hogy az export, mint a magyar nemzetgazdaság húzóágazata erősítőleg hat a gyengélkedő forintra, a növekvő import ezzel szemben ez ellen dolgozik. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott, hogy a külkereskedelmi aktívum mintegy védelmet nyújt a forint elerőtlenedése ellen.

A 2,1 százalékos jegybanki alapkamat mellett többe kerülhetne az euró, mint a kedd délutáni, 316 forinthoz közelítő kurzus, ha nem lenne jelentős a folyó fizetési mérleg többlete. Ennek fényében figyelemre méltó, hogy mind Balatoni Andrásnak, mind Gabler Gergelynek, az Erste vezető elemzőjének - egymástól kissé eltérő - véleménye szerint a külkereskedelmi mérleg többlete idén csökkenhet 5,4, illetve 6,85 milliárd euróra.

A KSH keddi közlése szerint júniusban a kivitel 6,0, a behozatal 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit euróban számolva, míg volumenében az export 9,5 az import 9,3 százalékkal nőtt. A kereskedelmi mérlegtöbblet júniusban 584 millió eurót tett ki, 79 millióval többet, mint a múlt év azonos hónapjában. Az augusztus 7-én közölt első becslésében a KSH még 4,5 százalékos export és 3,8 százalékos import növekedést jelentett, az euróban számolt adatok alapján, de nagyobb, 610 millió eurós mérlegtöbbletről adott hírt.

A gyakran módosuló adataikkal a statisztikusok azáltal sem könnyítik meg adatok professzionális felhasználóinak a dolgát, hogy korábban például a külkereskedelmi forgalomról szóló jelentés 40 oldal körüli volt, manapság pedig a KSH már megelégszik a 2 oldalnyi közléssel, határt szabva ezzel a részletes elemzéseknek. Balatoni András arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH nem csupán az utolsó hónap adatát vizsgálta felül, amiről mindössze előzetes becslés állt rendelkezésre, hanem egészen áprilistól érdemben csökkent az aktívum.

Gabler Gergely felülvizsgálatról úgy vélekedett: az első fél évben 300 millió euróval lett kisebb a mérlegtöbblet, a tavalyiban pedig 453 millió euróval, "ami nem kis összeg." (A felülvizsgálatokra azért van szükség, mert a vámhatárok megszűnése óta nehéz mérni a forgalmat, például egy-egy autógyár utólagos pontosítása is nagyot mozdíthat a számokon.) Gabler Gergely véleménye szerint mindez érinteni fogja a mai GDP-statisztikát is, maximum 0,2 százalékponttal.

Szerinte az látszik, hogy az export júniusban lényegében stagnált, augusztusban a Mercedes-gyár azonban kapacitásbővítést jelentett be, annak lesz még "pozitív lökete" az egész exportra. Az is lehetséges, hogy a tavalyi 1,1 százalékos GDP-növekedést 0,9 körüli értékre fogják csökkenteni a részletes adatok közzétételével - jegyezte meg az Erste szakértője.

Balaton András beszélt arról is, hogy a kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka, ami minden bizonnyal csökkenni fog. Feltehetően ebben jelentős szerepet játszik a gyógyszeripari export erőteljes visszaesése is. Ennek kapcsán Bogsch Erik úgy fogalmazott kedden a vg.hu üzleti portálnak, hogy gyógyszeripar számára egyértelműen véget ért az aranykor, ami azonban nem jelenti azt, hogy az iparág előtt ne állna reményteljes távlat.

A Richter vezérigazgatója a társaság jövőjét a nemzetközi terjeszkedésben látja. Azt is elmondta a szakember, hogy minimálisnak tartja az esélyét annak, hogy a gyógyszerekre is kiviteli tilalmat rendeljen el az EU. Valószínűbbek az orosz piac védelmét szolgáló intézkedések. Erre utalt Gabler Gergely is, aki szerint a külkereskedelmi adatokból az is látszik, hogy a legnagyobb visszaesést az orosz, illetve az ukrán export mutatta, 20, illetve 15 százalékkal.