Bár populista politikusok, Robert Fico, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka nem olyan ostobák, hogy ne tudnák: a tárgyalások semmit sem fognak megoldani - írja a szerző. Hozzáállásuk Morvay szerint ahhoz hasonlít, ahogy a nyugati hatalmak Adolf Hitlerrel szemben politizáltak az 1938-as müncheni egyezménnyel kapcsolatban, amelynek következtében Csehszlovákia területének nagy részéről kénytelen volt lemondani Németország javára.
"Jobb esetben ez (a szankciók elutasítása) azzal a naív elképzeléssel függhet össze, hogy ha feláldozzák Ukrajnát, azzal kielégítik Putyin étvágyát, és bennünket (akiket a NATO és az EU megvéd) békén fog hagyni - írja a SME. - Emellett az a számítás van ebben, hogy minél jobb benyomást teszünk, országaink annál jobb kereskedelmi megállapodásokat köthetnek Putyinnal." A miniszterelnökök hozzáállása mögött ott húzódik az az erőfeszítés is, hogy megnyerjék azokat a nacionalistákat és szélsőségeseket, akik valóban vonzódnak az orosz elnökhöz, s akik választóik jelentős részét teszik ki - véli a SME.
Közép-Európa a józan ész alapján adhatná a legjobb választ Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájára, úgy tűnik azonban, hogy Putyin megtalálta a maga trójai falovát ebben az irányát vesztett és politikailag gyenge régióban - írta Jirí Pehe szerdán a Právo című cseh napilapban. Kommentárja szerint Közép-Európa ellentmondásos hírek szereplője volt az elmúlt negyedszázadban. Egyfelől nyugati segítséggel sikeres intézményi átalakításokat hajtott végre, ami egy többé-kevésbé stabil demokráciát és működő piacgazdaságot eredményezett. Másfelől viszont a közép-európai országoknak újra és újra meggyűlt a bajuk a demokráciával - teszi hozzá.
A politikai pártok rendszerét Pehe szerint politikaellenes és oligarchikus projektek váltották fel. A liberális demokrácia intézményei formailag működnek a közép-európai országokban, a politikai kultúrát azonban erősen torzítja a rendezetlen múlt és a kommunizmus idejéből fennmaradt attitűdök. A politikai elit gyenge, csakúgy, mint a civil szervezetek, geopolitikai elkötelezettségük pedig nem világos - írja, hozzátéve, hogy mindez persze nem a posztkommunista időkből, hanem még az osztrák-magyar monarchia idejéből ered. A szerző szerint külön figyelmeztetésnek kell lennie Közép-Európa számára, hogy a jelenlegi válság közepette megnőtt a távolság az egyértelműen Nyugat-barát Lengyelország és a többi közép-európai ország között, s a három kisebb visegrádi ország a hagyományosan megalkuvó Béccsel talált közös nyelvet.
A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az ukrán válsággal kapcsolatban közölt összeállítást Magyarországról. Az Orbán Viktor lavírozása című összeállítás szerkesztője, Karla Engelhard kiemelte: az EU péntekig újabb Oroszország elleni szankciókról dönthet, ami "nem jó hír Magyarország számára". Az ország gazdasága "már most megszenvedi a válságot", de Orbán Viktor miniszterelnök "mégsem akarja elkötelezni magát, hogy melyik oldalt támogatja". Hozzátette: a kormányfő "az ukrán válság kezdete óta lavírozni próbál", és csak abban képvisel állandó véleményt, hogy elutasítja az Oroszország elleni szankciókat.
