Oroszország;Financial Times;Sepp Blatter;Nemzetközi Labdarúgó-szövetség;Mujtaba Rahman;
2014-09-04 07:54:00
Politikai ütközet kezdődik a pályákon
Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke megint leszögezte, szerinte a sport és a politikai nem összekeverendő, emiatt az általa vezetett szervezet nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, Oroszországtól el kellene venni a 2018-as világbajnokság megrendezésének jogát. Mindezt azért nyomatékosította a svájci sportvezető, mert - angol lapértesülések alapján - immár uniós diplomáciai körökben is terítéken van: az ukrajnai válság miatt Oroszországot ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről.
Noha korábban többször pedzegették, most már uniós diplomáciai körökben is konkrét téma, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországot esetleg ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről. Minderről a nagy tekintélyű brit gazdasági szaklap, a Financial Times számolt be tegnapi számában.
1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán - Antwerpennel és Lyonnal szemben – Budapest nyerte el az 1920-as nyári játékok rendezési jogát. Az I. világháború azonban átrajzolta Európa országainak és politikai erőviszonyainak térképét. Hazánkat megfosztották a VII. olimpia megrendezésének lehetőségétől, s végül Antwerpen láthatta vendégül a legjobb sportolókat. Pontosabban azok egy részét: a vesztes hatalmakat, így Magyarországot, Németországot, Ausztriát, Bulgáriát és Törökországot nem hívták meg a játékokra, továbbá Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem vehetett részt az eseményen. Az öt földrész egységét szimbolizáló, egymásba fonódó ötkarikát, bármilyen abszurd is, épp Antwerpenben használták először.
A londoni újság birtokába jutott egy „opciós lista”, amelyet állítólag megküldtek valamennyi EU-fővárosnak, s amely arról számol be, hogy az Európai Unió komolyan fontolóra veszi, javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma 1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban.
A Financial Times szerint felmerült az Oroszországnak ítélt 2018-as labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is.
A lap által idézett diplomáciai források szerint a vb bojkottja nem szerepel az EU által e hét végéig kilátásba helyezett újabb szankciólehetőségek között, de az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén egyes delegációk, különösen az észtek és a litvánok „nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet”.
Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai elemzőrészlegének vezetője a Financial Timesnak azt mondta, hogy „határozottan hidegháborús érzetet kelt” valamely tekintélyes nemzetközi sportrendezvény bojkottja (emlékezetes a hidegháború miatt csonkán megtartott 1980-as moszkvai és 1984-es Los Angeles-i olimpia). Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés sokkal fájdalmasabban érintené Oroszországot, mint bármilyen pénzügyi EU-szankció.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Financial Times megkeresésére közölte: tartja magát ahhoz a nyilatkozatához, amelyet a malajziai utasszállító repülőgép júliusi lelövése után adott ki; eszerint a vb-torna megrendezése erőteljes ösztönzője lehet a népek és kormányok közötti konstruktív párbeszédnek.
Sokadszor merült már fel, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az az idei F1-es Orosz Nagydíjat sem rendezik meg. A háborús helyzet és az Európai Unió által elfogadott gazdasági szankciók ellenére Bernie Ecclestone kijelentette, biztos az idén Szocsiban debütáló orosz verseny jövője. Sőt, októberben az eredeti terveknek megfelelően megtartják a futamot.
"Szerződésünk van, és én tisztelem a szerződéseket, szóval megyünk" - mondta a brit milliárdos a svájci Blick-nek.
Ám könnyen lehet, hogy a FOM irányítója ezúttal téved, ugyanis az EU - a Financial Times információi szerint - nem áll attól messze, hogy kizárja Oroszországot a fontosabb kulturális és sporteseményekről, ami egyet jelentene az F1-es futam törlésével.
Sepp Blatter elnök azt hangoztatja: bojkott semmiféle problémát még nem volt képes kezelni, s szerinte a futball és a politika nem összekeverendő egymással.
A svájci sportdiplomatának ezen nyilatkozatára részint azt szokás felhozni, hogy a korrupciós vádak nem csupán a 2022-es, Katarnak ítélt világesemény kapcsán vetődnek fel, hanem a ’18-as orosz seregszemle odaítélése apropóján is, s nyilván nem volna szerencsés, ha az oroszok asztal alatti dotációi ellenére az ország elveszítené, amit egyszer már elnyert.
Részint pedig emlékeztetni szokás Blattert, hogy nincs két hete annak: Líbiától elvették a 2017-es Afrika Kupa rendezési jogát. Az Afrikai Labdarúgó Szövetség (amely ugyebár FIFA-tagszervezet) augusztus közepén jelentette be, hogy a feszült politikai helyzet miatt továbbra sem készültek el a 16 csapatos tornához szükséges stadionok, s hogy szeptember 30-ig várják azon országok jelentkezését, amelyek beugróként elvállalnák a viadal a megrendezését.
Líbia eredetileg 2013-ban adott volna otthon a kontinensviadalnak, de polgárháború miatt végül a Dél-afrikai Köztársaságban rendezték meg a viadalt (amelyet egyébként éppen Líbia válogatottja nyert meg). Mindemellett a globalizált világban a gazdasági szankciók kontraproduktívvá válhatnak, Európára nézvést is negatív következményei lehetnek, a futball-vb elmaradása, bojkottja ellenben felmérhetetlen károkat okozna Vlagyimir Putyin országának.
A sport s különösen a labdarúgás béketeremtő hatása vitathatatlan, ám amikor egy diktátorra kellene hatást gyakorolnia, akkor sansztalan. Jól látható volt ez idén februárban. Alig ért véget Szocsiban az olimpia, láttuk, mi történt a Krím-félsziget térségében, s minden bizonnyal Putyin támogatta az ukrajnai oroszok elszakadási kísérletét, aminek nyilvánvaló hatásait tökéletesen ismerjük.