Federer már a nyolc között a US Openen

Nagyon úgy tűnik, hogy az ötszörös US Open-bajnok, Roger Federer akár a hatodik trófeáját is megszerezheti New York-ban. A korábbi világelső ugyanis bombaformában teniszezik az idei kemény pályás szezonban, így senki sem csodálkozott azon, hogy a US Open-en immár a 25. győzelmét aratta az Arthur Ashe Stadionban. 

Ezúttal a spanyol Roberto Bautista-Agut volt az áldozat, és a svájci sikere azt is jelentette, hogy a legutóbbi 11 amerikai Grand Slam-tornájából tizedszer jutott a nyolc közé. Következő ellenfele a Grigor Dimitrovot legyőző Gaël Monfils lesz, és kettejük formáját látva akár a torna mérkőzését is vívhatják, hiszen a francia játékos még szettet sem veszített.

A nőknél véget ért a 17 éves svájci Belinda Bencic menetelése. A Li Na mögött második számú kínai játékosnak számító Peng Su-aj mindössze három játékot veszítve győzte le a tinit, és életében először bejutott egy GS-torna elődöntőjébe. Nem lesz egyszerű dolga, ha finalista szeretne lenni, ugyanis a korábbi világelső, a dán Caroline Wozniacki az orosz Marija Sarapova után az olasz Errani ellen is parádézott.

A juniorok versenyében Bondár Anna a 2. fordulóban 6:3, 3:6, 7:5-re legyőzte az amerikai Michaela Gordont, míg a fiúknál Bíró André egyesben és párosban is búcsúzni kényszerült.

Eredmények

Férfi egyes, nyolcaddöntő: Federer (svájci, 2.)–Bautista-Agut (spanyol, 17.) 6:4, 6:3, 6:2, Berdych (cseh, 6.)–Thiem (osztrák) 6:1, 6:2, 6:4, Monfils (francia, 20.)-Dimitrov (bolgár, 7.) 7:6, 7:6, 7:5, Cilic (horvát, 14.)–Simon (francia, 26.) 5:7, 7:6, 6:4, 3:6, 6:3.

Női egyes, negyeddöntő: Wozniacki (dán, 10.)–Errani (olasz, 13.) 6:0, 6:1, Peng Su-aj (kínai)–Bencic (svájci) 6:2, 6:1.

Szerző

Politikai ütközet kezdődik a pályákon

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:54
Ha az oroszok elleni szankciókba bekerül a 2018-as világbajnokság elvétele, akkor így fognak kinézni rövidesen az orosz stadiono
Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke megint leszögezte, szerinte a sport és a politikai nem összekeverendő, emiatt az általa vezetett szervezet nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, Oroszországtól el kellene venni a 2018-as világbajnokság megrendezésének jogát. Mindezt azért nyomatékosította a svájci sportvezető, mert - angol lapértesülések alapján - immár uniós diplomáciai körökben is terítéken van: az ukrajnai válság miatt Oroszországot ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről.

Noha korábban többször pedzegették, most már uniós diplomáciai körökben is konkrét téma, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországot esetleg ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről. Minderről a nagy tekintélyű brit gazdasági szaklap, a Financial Times számolt be tegnapi számában.

Budapestet is megfosztották a rendezéstől

1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán - Antwerpennel és Lyonnal szemben – Budapest nyerte el az 1920-as nyári játékok rendezési jogát. Az I. világháború azonban átrajzolta Európa országainak és politikai erőviszonyainak térképét. Hazánkat megfosztották a VII. olimpia megrendezésének lehetőségétől, s végül Antwerpen láthatta vendégül a legjobb sportolókat. Pontosabban azok egy részét: a vesztes hatalmakat, így Magyarországot, Németországot, Ausztriát, Bulgáriát és Törökországot nem hívták meg a játékokra, továbbá Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem vehetett részt az eseményen. Az öt földrész egységét szimbolizáló, egymásba fonódó ötkarikát, bármilyen abszurd is, épp Antwerpenben használták először.

A londoni újság birtokába jutott egy „opciós lista”, amelyet állítólag megküldtek valamennyi EU-fővárosnak, s amely arról számol be, hogy az Európai Unió komolyan fontolóra veszi, javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma 1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban.

A Financial Times szerint felmerült az Oroszországnak ítélt 2018-as labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is.

A lap által idézett diplomáciai források szerint a vb bojkottja nem szerepel az EU által e hét végéig kilátásba helyezett újabb szankciólehetőségek között, de az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén egyes delegációk, különösen az észtek és a litvánok „nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet”.

Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai elemzőrészlegének vezetője a Financial Timesnak azt mondta, hogy „határozottan hidegháborús érzetet kelt” valamely tekintélyes nemzetközi sportrendezvény bojkottja (emlékezetes a hidegháború miatt csonkán megtartott 1980-as moszkvai és 1984-es Los Angeles-i olimpia). Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés sokkal fájdalmasabban érintené Oroszországot, mint bármilyen pénzügyi EU-szankció.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Financial Times megkeresésére közölte: tartja magát ahhoz a nyilatkozatához, amelyet a malajziai utasszállító repülőgép júliusi lelövése után adott ki; eszerint a vb-torna megrendezése erőteljes ösztönzője lehet a népek és kormányok közötti konstruktív párbeszédnek.

Ecclestone:  Lesz Orosz Nagydíj!

Sokadszor merült már fel, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az az idei F1-es Orosz Nagydíjat sem rendezik meg. A háborús helyzet és az Európai Unió által elfogadott gazdasági szankciók ellenére Bernie Ecclestone kijelentette, biztos az idén Szocsiban debütáló orosz verseny jövője. Sőt, októberben az eredeti terveknek megfelelően megtartják a futamot.
"Szerződésünk van, és én tisztelem a szerződéseket, szóval megyünk" - mondta a brit milliárdos a svájci Blick-nek.
Ám könnyen lehet, hogy a FOM irányítója ezúttal téved, ugyanis az EU - a Financial Times információi szerint - nem áll attól messze, hogy kizárja Oroszországot a fontosabb kulturális és sporteseményekről, ami egyet jelentene az F1-es futam törlésével.

Sepp Blatter elnök azt hangoztatja: bojkott semmiféle problémát még nem volt képes kezelni, s szerinte a futball és a politika nem összekeverendő egymással. 

A svájci sportdiplomatának ezen nyilatkozatára részint azt szokás felhozni, hogy a korrupciós vádak nem csupán a 2022-es, Katarnak ítélt világesemény kapcsán vetődnek fel, hanem a ’18-as orosz seregszemle odaítélése apropóján is, s nyilván nem volna szerencsés, ha az oroszok asztal alatti dotációi ellenére az ország elveszítené, amit egyszer már elnyert.

Részint pedig emlékeztetni szokás Blattert, hogy nincs két hete annak: Líbiától elvették a 2017-es Afrika Kupa rendezési jogát. Az Afrikai Labdarúgó Szövetség (amely ugyebár FIFA-tagszervezet) augusztus közepén jelentette be, hogy a feszült politikai helyzet miatt továbbra sem készültek el a 16 csapatos tornához szükséges stadionok, s hogy szeptember 30-ig várják azon országok jelentkezését, amelyek beugróként elvállalnák a viadal a megrendezését.

Líbia eredetileg 2013-ban adott volna otthon a kontinensviadalnak, de polgárháború miatt végül a Dél-afrikai Köztársaságban rendezték meg a viadalt (amelyet egyébként éppen Líbia válogatottja nyert meg). Mindemellett a globalizált világban a gazdasági szankciók kontraproduktívvá válhatnak, Európára nézvést is negatív következményei lehetnek, a futball-vb elmaradása, bojkottja ellenben felmérhetetlen károkat okozna Vlagyimir Putyin országának.

A sport s különösen a labdarúgás béketeremtő hatása vitathatatlan, ám amikor egy diktátorra kellene hatást gyakorolnia, akkor sansztalan. Jól látható volt ez idén februárban. Alig ért véget Szocsiban az olimpia, láttuk, mi történt a Krím-félsziget térségében, s minden bizonnyal Putyin támogatta az ukrajnai oroszok elszakadási kísérletét, aminek nyilvánvaló hatásait tökéletesen ismerjük.

Szerző

A gyógytorna a rehabilitáció alapja

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:53
Orosz Csilla szerint sok függ a sportolók hozzáállásától FOTÓ: NÉPSZAVA
Számos alkalommal olvasható, hogy egy-egy élsportoló megsérül, műteni kell. Ilyenkor az egyik legfontosabb kérdés, vajon mikor térhet vissza a versenyzéshez, illetve mikor lesz képes ugyanolyan szinten teljesíteni, mint korábban. Háromrészes sorozatunkban arra keressük a választ, vajon miként tudnak a lehető legkisebb kihagyással újra magas szinten teljesíteni. Első alkalommal Orosz Csilla gyógytornász mesélte el lapunknak, mitől is függ a sikeres rehabilitáció.

- Gyógytornászként nemcsak sportolókat, hanem civilek is "visszasegít" a normál, korábbi életükbe. Melyik réteg gyógyul hamarabb: a nagy terhelésnek kitett sportoló, vagy a civil ember?

- Ez nem is kérdéses, hiszen óriási különbség mutatkozik meg szinte minden szinten a sportolók javára. Ráadásul sok választásunk sincs az esetükben, ugyanis egy műtét vagy egy súlyos sérülés után nincs idő a civil stabilizálásra, hanem minél hamarabb kell őket úgy felépíteni, hogy a sérülésük előtti teljesítményüket szinte azonnal hozni tudják.

- Ha ennyire kiélezett a helyzet, akkor ez nem megy a sportoló későbbi életének, egészségének a kárára?

- Abszolút nem, ugyanis náluk speciális erősítő, egyben sportspecifikus gyakorlatokat végzünk már a legelejétől kezdve. Félreértés ne essék, a rehabilitáció ugyanúgy száz százalékos lesz az ő esetükben, ám jóval rövidebb idő alatt érhető mindez el, mert az izmaik például a korábbi magas szintű terhelés miatt hamarabb visszaállnak a sérülés előtti teljesítményhez.

- Melyik esetben a legnehezebb visszahozni egy élsportolót a korábbi szintjére?

- Azoknak van a legnehezebb dolguk, akik törést szenvedtek, ráadásul műteni is kellett őket. Ugyanis ilyenkor az izmok is sérülhettek, ami nehézzé teszi a minél gyorsabb visszatérést.

- Miként lát neki a rehabilitációnak?

- Miután minden sérülés más és más, így az első és legfontosabb, hogy a rehabilitáció megkezdése előtt mindenképpen beszélek a sérült sportoló orvosával, illetve valamennyi orvosi papírt és leletet átnézek. Ha műtötték a visszatérni vágyót, akkor a beavatkozás előtti és utáni röntgenfelvételeket is kielemezem. Sosem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ismerjem az adott sportágat, hogy a sérült rész, ízület milyen mozgáspályát ír le a terhelés, versenyzés alatt. Ha ez megvan, következik egy mindenre kiterjedő izomteszt, amely egyértelműen megmutatja, hogy hol tart jelenleg a sportoló, és ez eldönti, mit kell fejlesztenünk az előttünk álló napokban, hetekben.

- Mi dönti el, ki milyen gyorsan képes a visszatérésre?

- A közös munka mennyisége, amelyet úgy állítunk össze, hogy milyen a sérült rehabilitációs képessége, mikorra kell felépülnie, illetve milyen gyakran tudunk együtt dolgozni, amit a sportoló együttműködési készsége és napirendje határoz meg.

- Csak a szó legszorosabb értelmében gyógytornásztatja a visszatérésre vágyó sportolókat, vagy egyéb segítséget is nyújt számukra?

- Természetesen a gyógytorna a fő profilom, ám a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében azért adok tanácsokat, mit és milyen mennyiségben fogyasszanak, hisz ez összefügg egymással, egyik nélkül sincs száz százalékos felépülés. A táplálék-kiegészítők is nagyon fontos szerepet játszanak a rehabilitációban, így ebben is segítséget nyújtunk. Utóbbi esetben mindig a legfrissebb WADA-jelentés vesszük alapul, nehogy olyat ajánljunk, melyek rajta vannak a doppinglistán. De éppen ezért mondom el minden páciensemnek, hogy a visszatérés előtt a hazai doppingellenőröknél mindenképpen jelentkezzen be, megmutatva nekik a rehabilitáció alatt szedett gyógyszerek, vitaminok, kiegészítők listáját.

- Elárulná, kiket sikerült még az Ön számára is meglepő gyorsasággal visszajuttatni a sportága elitjébe?

- Például Nagy Ákos erőemelő gerincsérv után március második felében került hozzám, és júliusban már nagyon eredményesen szerepelt a világbajnokságon. Vagy a gyorsasági motorversenyző Németh Balázs, akinek több helyen tört el a kulcscsontja, megműtötték, és négy hét múlva már újra vb-futamon indult.

Szerző