Nem fizetős, ami fizetős

Noha ellenzékből a Fidesz volt a legnagyobb ellenzője, most épp az Orbán-kormány hozna olyan intézkedést, amellyel országszerte fizetőssé válna a szabad orvos- és intézményválasztás. A kórházszövetség támogatja a terveket, amennyiben azok a kórházfinanszírozás aránytalanságának és az ellátás földrajzi egyenlőtlenségeinek felszámolásával jár.

Senki sem akar fizetős egészségügyet, de a kórházak terheinek aránytalanságát rendezni kell - mondta lapunknak Rácz Jenő. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) volt elnöke szerint lényegében minden, az új egészségügyi államtitkár által bejelentett elképzelés bírja a kórházigazgatókat tömörítő szervezet támogatását. Sőt, a Zombor Gábor terveit firtató kérdésünkre a volt szakminiszter azt is elmondta: sok esetben épp a kórházszövetség javaslatai köszönnek vissza az államtitkár elképzeléseiben. "Több fordulóban egyeztettünk már az államtitkárral, s arra is ígéretet kaptunk, hogy a jövőben is rendszeresen tárgyal velünk a szaktárca, úgyhogy kiemelkedően jónak nevezhetem a mostani együttműködést" - mondta Rácz, aki a tervek megvalósulását is bizakodóan várja.

Zombor egy hétfői konferencián ismertette az ágazatot érintő komplex intézkedési tervét. Az államtitkár hangsúlyozta, a saját véleményét mondja és nincs még elfogadott kormányálláspont, ám a többi között arról beszélt, a kórházak működésében jelentős változások várhatók. Átalakul a fenntartó Gyemszi szervezete, működési profilja, és nagyobb önállóságot kapnak majd a kórházak vezetői, ezzel persze az ellátási felelősség is együtt jár. Átalakul a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer, ezért felülvizsgálják azt a több mint 630 finanszírozási tételt, amelynek alapján az egészségbiztosító téríti a különböző ellátásokat, beavatkozásokat, és soknál feloldják a tvk-t (teljesítményvolumen-korlát). Zombor bejelentette, megszüntetik azt a "büntetést", amely azokat az intézményeket sújtja, akik túl sok, a saját területükön kívül élő beteget látnak el, hiszen ezek a kórházak nyilvánvalóan minőségi ellátást nyújtanak, azért választják a betegek.

A hatályos jogszabályok szerint a területen kívüli betegtől az ellátásért járó összeg 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot kérhetnek el a kórházak, magyarán a szabad intézmény- és orvosválasztás elvileg most is fizetős, ám jelenleg ezzel ritkán élnek az intézmények, ilyen esetben ugyanis a betegtől beszedett összeggel arányosan kevesebbet fizet az Országos Egészségbiztosításai Pénztár (OEP). Zombor szerint azonban ezentúl szabadon szedhetnék be a pénzt a kórházak, az ellátásért ettől függetlenül megkapnák a térítési díjakat is. Ezzel gyakorlatilag országszerte ténylegesen fizetőssé válhat a szabad orvos- és intézményválasztás.

Ezzel kapcsolatban Rácz lapunknak azt mondta, tisztázni kell a helyzetet, mert a kórházak anyagi állapota elsősorban annak köszönhető, hogy finanszírozásuk nem arányos az általuk elvégzett munkával. Ma gyakorlatilag önmagának okoz problémát az intézmény, ha elvállal a körzetén kívüli beteget, hiszen az ellátások nemcsak korlátozottak, alapvetően alulfinanszírozottak is, tehát a kórháznak többe kerülnek, mint amennyit az egészségbiztosító fizet értük. Rácz ugyanakkor elismerte, a betegek nem afféle "szeszélyből", hanem általában azért választanak a lakóhelyüktől messzebb található intézményt, mert ott jobb ellátást remélnek, és kapnak is, sok esetben korszerűbb körülmények között. Ezért a volt szakminiszter a kórház-finanszírozási rendszer megváltoztatásához, valamint az intézmények közötti egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez kötné a terv bevezetését. "Ha pedig van garantált és biztos ellátás a beteg saját lakóhelyéhez tartozó földrajzi körzetben, akkor igenis van létjogosultsága annak, hogy az attól eltérő választásáért vállaljon anyagi felelősséget a beteg" - állította Rácz. Szerinte világossá kell tenni, hogy ha valaki egy orvos - vagy épp a megszokás - miatt a lakóhelyétől eltérő körzetben választ kórházat, azzal igenis terhet ró az adott intézményre, ezt a többletmunkát pedig nem ellentételezi az OEP-finanszírozás. Ha ezek a szabadon választott, körzeten kívüli ellátások fizetősek lennének, az az érintett intézmények a pluszbevételt nemcsak a működési költségeikre, de akár a megbecsült szakmai személyzetre is visszaforgathatnák.

Rácz beszélt a várólistán való előrelépés, azaz a pénzzel kiváltható sorban állás tervezett bevezetéséről is. A kórházvezető ezt is támogatható elképzelésnek nevezte, de semmiképpen sem a várólistás beavatkozások kárára. Az MKSZ kikötné, hogy ezzel nem csökkenhetne azoknak a műtéteknek a darabszáma, amelyek a várólistán állóknak vannak előjegyezve. Külön időben, külön személyzettel kellene a fizetős műtéteket tervezni, sőt, a szövetség arra is javaslatot tett, hogy az itt befolyó összegből a kórházak szolidaritási pluszterhet vállaljanak, azaz a bevétel egy bizonyos részét az OEP várólista-csökkentésre fordítható kasszájába utalnák.

Lenulláznák az adósságokat

Tiszta lappal, adósságok nélkül kezdhetik a jövő évet a kórházak, ha a kormány is jóváhagyja az egészségügyi államtitkárság terveit, és forrásokat biztosít ahhoz - közölte a konferencián Zombor Gábor. Ettől kezdve a kórházvezetők felelőssége lesz, hogy ne termelődjön újra az adósság, de ehhez az ágazat vezetése is igyekszik minden eszközt megadni. A szaktárca az új kórház-finanszírozási rendszertől reméli az eladósodás évtizedes problémájának megoldását. Nem lehet rendezni, vagy konszolidálni ezeket az adósságokat, ebből már a közvéleménynek is elege van - fogalmazott a kórházi adósságtenger "lenullázására" tett államtitkári ígérettel kapcsolatban Rácz Jenő is. Megismételte: elodázhatatlan feladat a kórház-finanszírozási rendszer "letisztítása", a beavatkozások valós értékű, korrekt finanszírozásával és a feladatok pontos meghatározásával ugyanis az intézmények képesek bizonyítani, hogy nem pazarló működésből, hanem épp a rossz finanszírozási rendszerből fakadt az idén már rekordösszegű adósságállomány. Mára ugyanis a kórházak 60 napos fizetési határidőn túli számláinak összege meghaladja a 63 milliárd forintot.