A béke szigetéről

Értékekről nem beszélni kell, hanem teremteni azokat. A XIII. kerület tele van ilyen értékteremtő hétköznapi hősökkel. Pedagógusok, szociális munkások, orvosok, művészek, szakmunkások, kis- és nagyvállalkozók, diákok, gyermeküket nevelő édesanyák, munkájukat évtizedekig becsülettel végző nyugdíjasok. Mind-mind erőt sugároz és erőt ad, összefogásra, bíztat és alkotó munkára lelkesít. Csodálom és tisztelem azt a sok-sok tehetséget, akik körülvesznek engem, minket.

Mivel az írás megjelenésének napja egybeesik a Pozsonyi Piknikkel, megengedem magamnak, hogy a névtelen tömegből kiemeljek valakit. Rédei Éva jó példát mutat az értékteremtésre. Hitt magában és ötletében, amikor 1989-ben az elsők között nyitott privát könyvesboltot. Piciny kuckója, a Láng Téka mára kultikus hely, Újlipótváros szívcsakrája. Éva az egyik alapítója és ötletadója a Pozsonyi Pikniknek, elnökli a rendezvény köré szerveződött egyesületet. Nélküle Újlipócia kevesebb lenne, amit ma jelent nekünk. "Ez egy emberi világ. Sziget. Zárvány. Mert emberi hely. Újlipótváros dacol a korral." Így írja Bächer Iván. Iván fél évvel díszpolgárrá avatása után, tavaly decemberben hagyott itt minket, rá néhány hónapra elment Radnóti Miklós özvegye, Fanni asszony is. Életútjukat okulásul itt hagyták nekünk.

Vallom, városvezetőként és politikusként a legtöbbet akkor tehetjük, ha segítjük és támogatjuk a mindennapok hőseit. Azokat, akik elhiszik: saját sorsuk jobbá tételéhez is az út a közösség felemelkedésén át vezet. Biztonságot, infrastruktúrát, kitörési lehetőséget nyújtunk ahhoz, hogy a kreatív, tenni akaró sokaság szárnyalni tudjon. Ebben van a XIII. kerület, Angyalföld, Vizafogó és Újlipótváros egységének az ereje.

A XIII. kerület a béke szigete. Mi, itt élők tettük azzá. Próbálják ugyan elvenni tőlünk - egy "sziget" annektálására már futotta is. Választási évben különösen terepe van a háborúskodásnak és a dúlásnak. Eszközöket nem válogatva ömlik a mocsok. A mások lejáratása folyik, munkájának értékelése helyett személyének földbe döngölése a kiadott feladat. A gyermekcipőben járó demokráciánkkal járó felelőtlenség mellett a tehetetlenség okozza a céltalan sárdobálást. Október 12-ig, az önkormányzati kampány végéig, minden korábbinál messzebbre mehetnek a politika mélységében lapátolók. Megkockáztatom: a gépezetet működtetőket a hatalom, mint cél, gátlások nélkülivé teszi. Fontosságában emberi sorsok, emberi életek felett állónak hiszik a sikert, a jó szándék helyett a legyőzés vágya veszi át az uralmat felettük. A XIII. kerületben mostanáig nem volt példa arra, hogy egyetlen párt se írta volna alá a kampányidőszakra vonatkozó etikai kódexet. E cikk leadásának időpontjában úgy tűnik, még a demokráciát leghangosabban féltők sem tartják fontosnak, hogy tiszta, egymást tiszteletben tartó kampány legyen a XIII. kerületben. A Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP képviseletében sem csatlakozott senki a felhívásunkhoz.

A politikai kommunikáció nem ismeri a béke fogalmát, mégis, polgármesterként az itt élők nyugalmának fenntartását tartom fontosnak. Hiszem, hogy a XIII. kerületiek politika címszó alatt nem jobbhorog-balcsapott kombinációt vágynak. Sokkal inkább arról kell beszélni, hogy miért van a politika, mi a politikus feladata.

"Az ördöggel szemben angyalnak kell lenned, hogy higgyenek benned és támogassanak. De nem vagyunk angyalok. Én sem vagyok az" - írta nemrégiben a volt miniszterelnök. Angyalszárnyakkal én sem rendelkezem, van viszont jövőképem. Hiszek a teljesítmény szentségében, és vállalom a XIII. kerület elmúlt időszakának változásait. Egy város fejlődéséhez kell hosszú távú terv. A mienk a legmodernebb trendeknek megfelelő, nyugatias világot vázoló, 2033-ig irányt mutató fejlesztési koncepciónk lakossági véleményezések és civilekkel való egyeztetések sokasága után született meg: Ha nem így lett volna, bizonnyal nem kapott volna a képviselő-testületben is teljes támogatást.

Egy város fejlődéséhez kell program is. Maradva a XIII. kerületnél, mint példánál: programunkat minden kampányban a választóink elé tártuk, miként egy-egy ciklus végeztével el is számoltunk - most is szinte teljes körű az ígéretek megvalósítása. Rövid kitérő: ismert, hogy a XIII. kerületben a demokratikus pártoknak nem sikerült megegyezniük a közös indulásban. Itt szeretném tisztába tenni: az MSZP delegációja soha nem képviselt olyan álláspontot, hogy mind a 15 választókerületet magunknak akarnánk - hiszen akkor nem is tárgyaltunk volna. Egy elvünk volt: ne "helyosztó" és matekverseny legyen a megállapodás alapja, hanem programalapú egyeztetés: először vitassuk meg elképzeléseinket, azt, hogy ki mit gondol a kerület jövőjéről. Naivnak bizonyultunk, mert tárgyalópartnereinket ez a téma egyáltalán nem érdekelte, így maradt a médiában tálalt valótlan számháború.

Egy város fejlődéséhez kellenek értékes emberek és közösségek. Hiszünk az összefogásban, ezért ajánlottunk teljes, programalapú együttműködést az egyik legnagyobb helyi civil szervezetnek, a XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesületének. Olyan közös jelölteket kerestünk, akiknek alapigényük a mindennapi kapcsolattartás a kerületben élőkkel. Civil, hétköznapi hősök, van közöttük fodrász, diák, pedagógus, mérnök, jogász, társasházkezelő és ex-katona. Ami közös bennük: a tenni akarás a kerületért, a béke szigetéért.
Egy város fejlődéséhez leginkább a benne élők kellenek. Azok az értékteremtő hétköznapi hősök, akik a legtöbbet teszik azért, hogy például a XIII. kerület az maradjon, ami: a béke szigete.