Az alga, a sokerényű tengeri zöldség

Publikálás dátuma
2014.09.10. 09:30
Fotó: Facebook.
Az alga, azaz a tengeri zöldség a keleti országokban hagyományos eledel, Európában elsősorban az északi országok fogyasztják. A Legelterjedtebb Japánban, ahol tonnaszámra fogyasztják.

Az algának több száz fajtája létezik, vannak barna, zöld, vörös algák és mindnek megvan a maga sajátossága, de mindre jellemző, hogy kevés kalóriát tartalmaznak, ezért tökéletesen illeszkednek a diétákhoz, ezen kívül tartalmaznak hasznos anyagokat, még hozzá nagyobb mértékben, mint a földben termelt zöldségek.

Gazdagok proteinben - némelyik annyira,hogy nem ajánlott a nagy mennyiségben való fogyasztása- van bennük szénhidrát, vas, jód, kálcium, C. és A vitamin, sőt, B12 is. Érdekes komponense az algina, amely kiüríti a szervezetből a mérgező anyagokat és a nehézfémeket. Vannak tanulmányok, amelyek azt bizonyítják, hogy a daganatok ellen is hatásosak. A gyomor- és májpanaszokat is enyhítik. Nem véletlen, hogy Japánban van a legtöbb magas kort elérő ember.

Az algák általában szárított formában kerülnek forgalomba. Íme a legismertebb fajták és néhány jó tanács a felhasználásukra.

 A norinak nevezett alga a leggazdagabb proteinben. Omega 3 zsírsavakat tartalmaz és általában a sushihoz tálalják fel.

A wakame kitűnő csontritkulás ellen, sok magnéziumot és kálciumot tartalmaz, vízhajtó. Levesek ízesítésén kívül alkalmazható rizsben és burgonyában is. A kombuban sok a jód, levesbe, zöldségbe rakva megkönnyíti az emésztést. Az agar-agarnak olyan sűrítő tulajdonsága van, hogy helyettesíti a zselatint az édességekben. Ásványi sókban és vitaminokban bővelkedik.

A sprirulina egy mikroalga. Sok A vitamin van benne. Berlinben, például, divat beletenni a narancslébe, amelynek színe zölddé válik tőle. Erőteljes energetizáló. Az arame édeskés ízű. Sok vasat, kálciumot tartalmaz. Szezámmaggal ízesítve köretnek vagy zöld salátába, rizsbe, levesbe keverve alkalmazzák. Csak nagyon rövid ideig kell főzni. A dulse vasban a leggazdagabb, vörös színe van, kissé csípős íze, sós, ezért alternatívája lehet a sónak. A hizikiben sok az ásvány, az olaj, regeneráló hatást fejt ki és szabályozza a koleszterinszintet. Hosszabban kell főzni, mivel kemény. Köretnek hagymával és gyökérzöldségekkel finom.

Szerző

Ezek a diétatrendek Magyarországon

Publikálás dátuma
2014.09.09. 18:08
Fotó: Thinkstock
Az étrendváltoztatás mögött meghúzódó legfőbb okok a már diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségek, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség megléte, valamint a kóros túlsúly. Az ezekben a betegségekben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem vette komolyan a számára előírtakat, s csak egyharmaduk következetes a speciális étrend megtartásában, ők is jellemzően inkább a férfiak. A legnépszerűbb „diéta-célok” a betegségek megelőzése, a már felmerült egészségügyi panaszok megszüntetése, valamint a testsúly-kontroll. Egy diéta-típus szélesebb körű ismertsége még nem jelenti annak feltétlen kipróbálását és egyben hatásosságát. 

Egy-egy diéta kiválasztásában a szakemberek (elsősorban a háziorvos) mellett számít a barátok és a családtagok ajánlása – ezek az Ipsos Health Egészségpercek kutatás-sorozat legfontosabb megállapításai, amely a klasszikus diétázási szokásokat vizsgálta a betegség miatti és a betegség nélkül, preventív okból speciális étrendet tartó magyar lakosság körében - 1000 felnőtt és félszáz fiatalkorú megkérdezésével.

A legtöbb embert érintő, étrendmódosítást igénylő betegségek a következők: a szív- és érrendszeri megbetegedések, ezen belül is a szívbetegség és a magas vérnyomás; a magas koleszterinszint; a cukorbetegség; valamint a túlsúly, elhízás. Utóbbi leginkább a 40-60 éves korcsoportra jellemző. Kétszer annyi nőt érint a túlsúly, mint férfit - a válaszadók saját megítélése alapján.

A betegségben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem kezdett speciális étrendbe, s a megkérdezettek csak egyharmada következetes a számára előírtakban. A férfiak esetében jellemzőbb, hogy nehezebben vehetők rá a diéta elkezdésére, azonban fegyelmezettebben betartják a szabályokat. A nők nyitottabbak a diétára, viszont nagyobb arányban igaz rájuk, hogy időnként engedményeket tesznek maguknak.

A válaszadók körében a legnépszerűbb diéta-célok: az egészségügyi panasz megszüntetése, a súlyosabb betegségek megelőzése és a testsúly-kontroll. A klasszikus étrendmódosításnak nem a fogyás az elsődleges indítéka, az csupán kellemes következménye.

A legismertebb diéták az említések sorrendjében: a káposztaleves diéta, a Norbi Update, a léböjtkúra, a Paleolit diéta, a 90 napos diéta, az Atkins diéta, a vegetáriánus étrend, az alacsony szénhidráttartalmú diéta, a szétválasztó diéta, a vércsoport- és a Turbó Diéta. A káposztaleves diéta, a Norbi Update diéta és a léböjtkúra kapcsán mondható el leginkább, hogy a válaszadók hallottak róla/ismerik, próbálták is már és legutóbb is ezekkel igyekeztek eredményt elérni.  

A legsikeresebb, „hivatalos” diétákkal vetekszik a válaszadók saját maguk által kialakított étrendek népszerűsége, a kipróbált diéták listavezetője is a diétázók saját szabályrendszere.

A nemek szerinti bontásban elmondható, hogy a nők nagyobb arányban ismerik az egyes diétákat. Az életkort tekintve a legfiatalabb korosztály mindössze a felsorolt diéták feléről hallott. Iskolázottságtól függetlenül a káposztaleves- és a Norbi Update diéta a legismertebb a kérdezettek körében. A saját diéta az alacsonyabb végzettségűek esetén, míg a Paleolit- és az Atkins diéta az edukáltabbak esetén ismertebb. A diéta-fajták ismertsége esetén a lakóhely típusa nem befolyásoló tényező. A Paleolit-, az Atkins- és a vércsoport diétákat a budapestiek és a nagyvárosiak körében kétszer olyan ismertek, mint vidéken és a kisebb városokban.

A válaszadóknak leginkább a háziorvos, a szakorvos, a barátok, a családtagok és a dietetikus véleménye volt releváns a legutóbbi diétájuk kiválasztásában. A diétázók típusa szerinti csoportok esetén eltérés mutatkozik: akik nem konkrét betegség, egészségügyi panasz miatt, hanem egyéb célból diétáznak, inkább a barátaiktól kértek ajánlást, míg a betegség, egészségügyi panasz okán diétázók jellemzőbben orvoshoz fordultak diéta-tanácsért. A férfiak számára a háziorvos, családtagok véleménye számít inkább a diéta kiválasztásakor. A sztárok és az internetes blogok egyáltalán nem kerültek említésre általuk. A fiatalok (18-29) és a középkorúak (30-39) számára a barátok vélemény a legfontosabb, de a családtagok tanácsát is szívesen fogadják. Míg az idősebb korosztályok (40-49, 50-59, 60+) estében jellemzőbb a szakorvoshoz, háziorvoshoz fordulás. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (általános iskola, szakmunkás) esetén az orvosi diéta-referencia a domináns, míg a képzettebbek körében a barátok a diéta-választás elsődleges meghatározói. A fővárosiak harmada fordul a barátaihoz diéta-tanácsért, míg a községben élők viszont a háziorvos véleményét kérik ki elsődlegesen.

A diétázáshoz leginkább teljes kiőrlésű termékeket, vitaminokat, csökkentett energiatartalmú termékeket, speciális teákat és biotermékeket vásárolunk. Ez a lista megegyezik a hatékonysági rangsorral. A nők közel 40%-a vásárol teljes kiőrlésű terméket a diétájához, míg a férfiak legnagyobb aránya a vitaminokat választja a diéta elősegítésére. A speciális teák és a csökkentett energiájú termékek nem népszerűek a férfiak körében. A csökkentett energiatartalmú termékeket a 18-29 éves korosztály vásárolja leginkább. A vitaminok vásárlói inkább a magasabb iskolai végzettségűek, ezek a csoportok a legdominánsabb vásárlók a csökkentett energiatartalmú termékek vonatkozásában is. A budapestiek, városiak inkább fogyasztanak vitaminokat a diétájukhoz, mint a községben élők. Csökkentett energiatartalmú termékeket a budapestiek választanak legkisebb arányban a polcokról. A biotermékek vásárlása településtípustól független.

A válaszadók legutóbbi diétájukkal kapcsolatos legjellemzőbb megállapításai, tapasztalatai a következők voltak: a diéta mellé szükséges kiegészítés a mozgás, a diéta következtében jobb közérzet érhető el, valamint közös konklúzió, hogy a diéta „költséges mulatság”. A diéta hosszú távú pozitív hatása, hogy tartós életmód-váltásra ösztönöz. Kevésbé igaz viszont, hogy a megkérdezettek elégedettek lennének magukkal a tartott diétának köszönhetően. Az elégedettség amúgy sem jellemző ránk. Saját testsúlyukat – egy ötös skálán – a válaszadók több mint harmada csupán hármasra osztályozza.

Szerző

Szüleik miatt isznak többet a gyerekek?

Publikálás dátuma
2014.09.08. 20:15
Fotó: Thinkstock
A szüleik által alkohollal kínált kiskamaszok háromszor nagyobb valószínűséggel válnak erősebben ivó tinédzserekké 16 éves korukra, mint azok a kortársaik, akik nem kapnak otthon alkoholt - derült ki egy Ausztráliában megjelent nagyszabású tanulmányból.

A témában készített eddigi legnagyobb vizsgálat során az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetemen működő Nemzeti Drog- és Alkoholkutató Központ szakemberei mintegy kétezer családban követték nyomon a szülők és a gyerekek alkoholfogyasztási szokásait több mint négy éven át. 

A tanulmány vezető kutatója, Richard Mattick szerint sok szülő úgy véli, hogy ha megismerteti gyermekét az alkohollal, azzal rávezetheti őt a későbbiekben való felelősségteljes alkoholfogyasztásra és minimálisra csökkentheti a sérülések, az erőszak, a mérgezés, a kockázatos szexuális együttlétek és a jövőbeli alkoholproblémák kockázatát. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a jó szándékú gyakorlat hatására a gyerekek nem mérsékelten isznak, hanem épp ellenkezőleg, több alkoholt fogyasztanak.

A szakember hangsúlyozta, nem azt akarják megmondani a szülőknek, hogy mit kellene, vagy nem kellene tenniük, csupán tudatosítani akarják bennük, hogy ha alkohollal kínálják a gyermeküket, akkor a későbbiekben háromszor nagyobb valószínűséggel lesz erősebben ivó gyermekük, mintha nem tennék. Mattick szerint a 18 éven aluliakat elsődlegesen a szüleik kínálják alkohollal. Mint hangsúlyozta, sok esetben ez a legjobb szándékkal történik, azért, hogy biztonságos és felügyelt környezetben ismertessék meg őket az itallal. 

A mostani tanulmányba bevont gyerekek közül minden hatodikat kínáltak alkohollal a szülei 12, illetve 13 éves korban, míg a 15 és 16 éves kort elérve a fiatalok több mint egyharmada kapott alkoholt a szüleitől. Közülük 15 százalék teljes adagokat ivott, míg a fiatalabbak körében ugyanez az arány mindössze 1,5 százalék volt. 

A tanulmány eredményeit hétfőn ismertették a Nemzeti Drog- és Alkoholkutató Központ éves tanácskozásán Sydneyben.
    
http://www.abc.net.au/news/2014-09-08/teens-given-alcohol-by-parents-drink-more-study/5726532

Szerző