Nyitottan tekint a Zsidó Közösségi Kerekasztal mai ülésére a Mazsihisz: a szervezet elnöke, Heisler András szerint a korábbi feszültségek ellenére optimisták a mai egyeztetést illetően, és kíváncsian várják a kormány álláspontját. Még annak ellenére is, hogy néhány nappal ezelőttig az is bizonytalan volt, a kerekasztalt összehívó, és ma a kormány nevében tárgyaló Lázár János hajlandó lesz-e beszélni azokról a témákról, amelyek megvitatását a Mazsihisz, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZsH) és 14 másik zsidó szervezet közös konszenzussal javasolta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis, mint az Origo arról beszámolt, bár egy hónapja kezdeményezte a kerekasztal összehívását a Heislernek írt levelében - hogy a kormány és a zsidó közösségek "együtt határozzák meg a következő időszak főbb feladatait" -, olyan napirendi javaslatokat küldött, amelyek egyáltalán nem fedték azokat a témákat, amelyeket a zsidó szervezetek fontosnak tartottak megvitatni. De néhány napja, a szervezetek ezt kifogásoló levelére Lázár mégis jelezte, témáikat "az "Egyebek" napirendi pontokon belül természetesen tárgyalni fogjuk".
Jelen állás szerint a kormány a ma délelőtti, Országházba összehívott ülésen a következőket tartaná fontosnak: a holokauszt-túlélők szociális gondoskodásának, a holokauszt köznevelésben való megjelenítésének, az antiszemitizmus figyelésének, valamint a zsidó temetők kegyeleti és örökségvédelmi helyreállításának megvitatását. Ezzel szemben elképzelhetetlen a zsidó szervezetek szerint, hogy ne essen szó a józsefvárosi Sorsok Házának jövőjéről, annak szakmai programjáról és történelemszemléletéről, és mindenképpen beszélnének a kormány és a zsidóság oktatási együttműködésének fejlesztéséről, a zsidó civil élet támogatásáról, és az úgynevezett progresszív zsidó egyházak státuszának rendezéséről.
E négy napirendi pont megküldésére kapták válaszul a kormánytól, hogy az "Egyebek" között helyet kaphatnak. Mint Heisler András lapunknak elmondta, nehéz is lesz a témákat egy mederben tartani. A kormány által felvetett témákról lapunknak előzetesen nem kívánt véleményt formálni, mint fogalmazott, "nyitottan meghallgatjuk a kormány álláspontját, minden prejudikáció kedvezőtlen volna". Ez vélhetően egyébként annak jele is, hogy a szervezetek lehetségesnek látják a megállapodást például a Sorsok Háza ügyében; kormányközeli sajtóértesülések szerint ugyanakkor a legvalószínűbb az, hogy a megbeszélésen Lázár tájékoztatja a zsidó közösségeket arról, milyen plusz költségvetési forrásokat ad a kormány a holokauszt emlékév keretében 2014-ben, illetve jövőre az intézmények és események finanszírozására. Miközben például a Mazsihisz épp februári közgyűlésén döntött arról, hogy az emlékév állami megemlékezésein semmilyen formában nem kívánnak részt venni.
Feszültségpontok így is jócskán akadnak a kormány és a zsidó szervezetek viszonyában. Ezeket egy hete a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Latorcai Csaba igyekezett tompítani, mondván, "információi szerint" időközben már több ügyben is egyezség született, így az oktatási együttműködés és a Sorsok Háza kérdésében, ez utóbbinál - állítása szerint - figyelembe veszik a holokauszt nemzetközi szakértőinek észrevételeit is. Azt nem tudni, Latorcai mire alapozta a megegyezéssel kapcsolatos állítását, hiszen a zsidó szervezetek vezetői, így a Mazsihisz-elnök Heisler, a BZSH ügyvezető igazgatója, Tordai Péter és Kardos Péter főrabbi legutóbb áprilisban találkoztak a kormányfővel. Akkor jelen volt még Balog Zoltán erőforrás-miniszter és Lázár János, és szóba került a Sorsok Háza ügye, de a botrányos Szabadság téri emlékmű is, melynek kapcsán Orbán Viktor emlékezetes kijelentést tett: ebben a kérdésben "nincs mozgástere" ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól.
- Feszültségpontok
A kormány és a zsidó szervezetek elmúlt csaknem egy éves viszonyának viharosságát néhány jelképes ügy is szemlélteti. Mint Heisler fogalmazott Lázárnak küldött levelében - melyben egyébként gratulált miniszteri kinevezéséhez is -, mély csalódás volt számukra az elmúlt háromnegyed év "a kormány emlékezetpolitikája, a zsidó szervezetek véleményének, kéréseinek figyelmen kívül hagyása miatt", valamint azért, mert "nem volt érdemi kapcsolat" a Mazsihisz és a kormány között. A kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Legutóbb februárban ült össze, és akkor a Veritas főigazgatója, a Sorsok Háza, valamint a megszállási emlékmű ügye volt napirenden, később pedig a Mazsihisz épp e három témától tette függővé további együttműködését a kabinettel.
- A józsefvárosi Sorsok Háza projekt
Heisler szerint ez volt az a téma, amelyet a zsidó szervezetek egyértelműen közösen javasoltak, "mindenki úgy gondolta, messze ez a legnagyobb hatású ügy" ma a hazai zsidóság életében. A Schmidt Mária vezette Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felügyeli a józsefvárosi pályaudvar területére tervezett Sorsok Háza megépítését, amely a holokauszt gyermekáldozatainak kívánna emléket állítani. Schmidt a kormány felkérésére ugyan összehívott egy nemzetközi tanácsadó testületet az intézmény szakmaiságának garantálására - ennek tagja volt például Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság nemzetközi igazgatója, Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség elnöke és a Mazsihisz részéről Heisler András is -, de július végi találkozójuk nem jól sült el.
Az értekezlet előtt mindössze tíz nappal született kormányhatározat az intézmény létrehozásáról, és Heisler több nyilatkozatában is kifogásolta: nem lát garanciát arra, hogy olyan "hiteles történelmi koncepció" fog megvalósulni a Sorsok Házában, amely megfelel a leginkább érintett zsidóság szempontjainak. Ezért a Mazsihisz vezetői a projekt leállítását javasolták, és azt, hogy helyette létesüljön Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Heisler korábbi közlése szerint Schmidt "együttműködési készségének teljes hiánya" miatt ki is lépett a tanácsadó testületből.
A helyzet azóta annyiban finomodott, hogy a Mazsihisz feltételekkel működne csak együtt a Schmidt vezette intézménnyel. Egyrészt igénylik a kiállítás részletes forgatókönyvét, másrészt az intézmény függetlenségének ellenőrzését egy olyan kuratóriumra bíznák, amelynek tagjai között egyenlő arányban vannak a kormány, a Mazsihisz képviselői és - konszenzussal választott - nemzetközi szakértők. Az áprilisi találkozón Orbán egyébként megígérte, ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását.
- A Szabadság téri emlékmű
Ebben hajthatatlannak tűnik Orbán Viktor, ám többek között a botrányos emlékmű kapcsán határozott arról a Mazsihisz, hogy nem kíván részt venni az államilag szervezett holokauszt- megemlékezéseken. Orbán korábban azt ígérte, húsvét után egyeztet az emlékműről a szervezet képviselőivel, végül azonban a parlamenti választás után két nappal, egyeztetés nélkül láttak neki a szobor felállításának. A folyamatos helyszíni tiltakozás ellenére befejezték az építkezést, és július végén elkészült a Gábriel arkangyalt és a sast ábrázoló szoborcsoport, amely ellen már több 120 napja tiltakoznak a helyszínen.
- Veritas Történetkutató Intézet
Ismert Szakály Sándor történész, a kormány által létrehozott intézet főigazgatójának januári nyilatkozata, amelyben azt állította: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások inkább "idegenrendészeti eljárásnak" tekinthetők. Három hónappal később, áprilisban a Veritas és a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány mégis együttműködési megállapodást kötött. A Mazsihisz még februárban határozatban kérte a kormányt, váltsa le Szakályt, és bár ez nem történt meg, tiltakozásuk nem volt eredménytelen. Az együttműködést a Páva utcai gyűjtemény nevében aláíró Haraszti György kuratóriumi elnök nem mellesleg a Mazsihisz intézményeként működő Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanszékvezetője volt, így a Mazsihisz szerint Haraszti cselekedete morálisan nem vállalható. Harasztit a szerződés miatt végül eltávolították posztjáról. Ám úgy tűnik, Haraszti felfelé bukott, hiszen azóta a Páva utcai intézmény vezetőjeként tűnt fel.