Függőben a szankciók

Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök összességében elégedett a kelet-ukrajnai tűzszünet betartásával. Washington szerint is "általános értelemben" kitart a fegyvernyugvás. Angela Merkel az Oroszország elleni újabb szankciók azonnali bevezetését helyezte kilátásba, amennyiben a béketervet nem tartják teljes mértékben tiszteletben.

Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko tegnap telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai tűzszünet kapcsán, s mindkét államfő összességében elégedett volt annak tiszteletben tartásával. A Kreml tájékoztatása szerint mindkét fél tisztában van azzal, hogy "a folyamat bonyolult és nem minden történik száz százalékosan simán". E közlemény szerint Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is kész közreműködni a válság békés rendezésében, a nemzetközi szankciók nem befolyásolják Oroszországnak a békés ukrajnai rendezéssel kapcsolatos álláspontját.

Washington is úgy értékelte, hogy a tűzszünet általános értelemben kitart Kelet-Ukrajnában, bár elszórtan aknagránát- és lőfegyveres támadásokról érkeztek jelentések Donyeck és Luhanszk térségéből. Az amerikai diplomácia jelezte, hogy a pótlólagos amerikai szankciók kihirdetése attól függ, hogy mi történik majd az elkövetkező napokban a helyszínen. Angela Merkel német kancellár a Bundestagban elhangzott beszédében kiemelte, hogy ugyan javult a helyzet az utóbbi napokban, de "nincs 100 százalékos tűzszünet", ezért szerinte haladéktalanul be kell vezetni az Oroszország elleni újabb uniós szankciókat.

Martin Shulz a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban azt emelte ki, helyes döntés volt az uniós tagállamok részéről, hogy nem vezetik be azonnal az Oroszország elleni újabb szankciókat, az üres fenyegetés azonban veszélyezteti az EU hitelességét. Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, a jövő héten a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely különleges státust biztosít a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek, a harcok sújtotta régióik átmenetileg önigazgatási jogokat kapnának az ukrán állam részeként.

Az államfő kiemelte, hogy a minszki megállapodásokban nincs szó Ukrajna föderalizációjáról, sem ukrán területek elidegenítéséről. Ukrán katonai hírszerzési adatok alapján közölte, hogy az orosz csapatok java részét, mintegy 70 százalékát kivonták Ukrajna területéről. "Ez újabb okot ad a reményre, hogy van perspektívája a békekezdeményezéseknek" - mondta az elnök. Az ukrán államfő ugyanakkor aláírta az Oroszországgal szembeni ukrán szankciókról augusztus 14-én elfogadott törvényt.

Gyurcsányék elítélnék az orosz agressziót

Parlamenti határozattervezetet nyújtott be a Demokratikus Koalíció (DK), amelyben a magyar Országgyűlés elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót. A párt szerint ugyanis Orbán Viktor az orosz érdekeket szolgálja és nem akarja megvédeni egy szuverén állam, ráadásul egy szomszédos állam biztonságát és önállóságát - mondta lapunknak Gyurcsány Ferenc.Ez a színvallás pillanata: ha a Fidesz ezt nem szavazza meg, akkor végképp nyilvánvalóvá válik, hogy Orbánnak fontosabb a putyini hatalom kiszolgálása, mint az európai értékek - tette hozzá a DK elnöke. Gyurcsány szerint Orbán nem lehet 1956 örököse, ha szó nélkül hagyja, hogy megint lerohanjanak egy független államot. "A DK ebben a kérdésben sem engedi meg a sunnyogást. Vagy az európai béke és szövetségeseink támogatása, vagy valamilyen rejtélyes bizniszért a magyar érdek elárulása, ráadásként a hullarablás szégyenével" - fogalmazott a volt miniszterelnök.Tegnap egyébként első alelnökévé választotta alakuló ülésén Szanyi Tibort az EU-ukrajnai parlamenti együttműködési bizottságba delegált EP-küldöttség. A küldöttség kiemelt szerepet akar játszani az ukrán-orosz konfliktus kezelésében, célul tűzve ki az Európai Unió egységes fellépésének erősítését a nemzetközi jogba ütköző orosz törekvésekkel szemben - hangsúlyozta az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, aki ma már alelnökként vesz részt Kijevben a 11. Jalta Európai Stratégia konzultációs fórum éves találkozóján.