Orbán nevét "adta" az ország érdekeiért

Orbán Viktor szerint maradéktalanul szolgálja az Magyarország érdekeit az Európai Bizottság és az ország közötti partnerségi megállapodás. Barroso: Európa alapja a szolidaritás és a felelősségvállalás.

A miniszterelnök erről csütörtökön beszélt újságíróknak Budapesten, annak kapcsán, hogy José Manuel Barroso, a bizottság leköszönő elnöke átadta a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumait a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról.

A kormányfő hangsúlyozta: a cél az volt, hogy az ország számára elérhető források 60 százaléka a magyar gazdaságba kerüljön. Mint mondta, a bizottság elnöke partner volt ebben.

Hozzátette: változott a forrásfelhasználás kezelési, igazgatási rendje is, amelyet a forrásfelhasználás belső arányainak módosítása mellett szintén el kellett fogadnia az uniónak. Orbán Viktor hangsúlyozta: az átláthatóbbá, egyszerűbbé és ésszerűbbé vált, és teljes összhangban áll a kormány gazdaságfejlesztési szakpolitikájával.

A miniszterelnök a forrásokat nemzetgazdasági perspektívából úgy értékelte: a külföldi tőkebefektetők nagyjából akkora összegű hozamot visznek ki az országból, mint amennyi uniós forrás az országba érkezik. Vagyis ha nem lenne az uniós támogatási rendszer, felborulna a nemzetgazdaság egyensúlya.

A forrásoknak köszönhetően azonban egyenrangú európai polgároknak érezhetjük magunkat pénzügyi szempontból - összegezte a miniszterelnök, aki szerint, ha jól hasznosulnak a pénzek, hét év múlva egy fejlett ország lehetünk, amely magas szinten képes az önfenntartásra és önépítésre. Olyan ország, amely képes lesz gyorsabban törleszteni az adósságait, mint az elmúlt hét évben - tette hozzá.

A miniszterelnök köszöntette a bizottság tíz év után leköszönő elnökét is, akiről azt mondta: kihívásokkal teli időszakban volt képes biztos kézzel irányítani az unió hajóját.

Hozzátette: Magyarország az unióban történő "helyfoglalásának" tíz évében, különösen a 2010 után beépítette az unió kereteibe saját gazdasági és társadalmi modelljét, és elfogadta az unió alappilléreit, a demokrácia, piacgazdaság, nemzeti szuverenitás és az európai integráció erősítését.

Az elnökkel folytatott vitákról szólva megjegyezte: ezeknek köszönhetően mára Magyarország az egyetlen az unióban, amelyet a bizottság "a sarkától a füléig az európai értékek szempontjából átvilágított", amelyet az ország késői alkotmányázásával indokolt. Az új alaptörvény pedig mindig felveti az európai értékekkel való összhang kérdését - mondta.

A vitákat sikerült rendezni - folytatta -, ezek közül az ombudsman személye körüli vitákat említette kivételnél, amelyet még el kell fogadnia a bizottságnak.

"A bizottságot Magyarország mindig is az egyetlen pártatlan félnek fogadta el az unión belül" - jelentette ki Orbán Viktor, aki a tisztesség, az egyenlő elbánás szempontjából az egyetlen menedéknek nevezte az Európai Bizottságot, ezért köszönetet mondott José Manuel Barrosonak.

A tájékoztatón Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő az Európai Bizottság által augusztus 29-én jóváhagyott dokumentumról szólva elmondta: Magyarország a kohéziós alapokból 21,9 milliárd eurónyi, a vidékfejlesztési alapból 3,4 milliárd eurónyi, míg az európai halászati és tengerügyi alapból 39 millió eurónyi támogatásban részesül. Hangsúlyozta: az összegek hozzájárulnak a munkanélküliség kezeléséhez, a versenyképesség növeléséhez, a gazdasági növekedés előmozdításához, és ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Lendületet adnak a vállalkozásoknak és elősegítik a környezetbarát gazdaság kialakítását - közölte.

Barroso: Európa alapja a szolidaritás és a felelősségvállalás

Az eseményen José Manuel Barroso kiemelte: az EU sikerrel vette az akadályokat a válságban, ma már kifelé halad a krízisből, ez a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak köszönhető.

Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje az európai szolidaritásnak - mondta. Közölte: 2007 és 2013 között több mint 63 ezer fejlesztési projektet támogatott az EU több mint 8200 milliárd forintos támogatásból. 2014 és 2020 között 8 ezer milliárd forinttal többet kap Magyarország, mint amennyit betesz az európai költségvetésbe - mondta, hozzátéve: minél jobban kell elkölteni a forrásokat.

Úgy vélte, sok előnnyel járhatnak az uniós források a magyar gazdaság és az emberek számára is, és 2020-ra sokkal fejlettebbé válhat az ország.

A bizottság elnöke emlékeztetett: valóban rendkívüli megpróbáltatásokkal teli évek voltak az elmúlt évtized évei Európában, 2004-ben kibővült az unió, mindössze tíz év alatt csaknem megduplázták a tagállamok számát. Mindez a válság közepette, az alkotmányos szerződés ratifikációjának elmaradása ellenére sikerült. Nagy kihívásokkal kellett szembenézni, de a bizottság képes volt hozzájárulni ahhoz, hogy Európa egységes és nyitott maradjon, és ahhoz, hogy az unió ma erősebb, jobban felkészült a globalizáció korszakában - vélekedett.

José Manuel Barroso szerint "sok nehézség van még előttünk", de sikerült bővíteni és konszolidálni az EU-t, ezért büszkék lehetünk az elmúlt évek erőfeszítéseire. Mint mondta, amikor tíz évvel ezelőtt több ország, köztük Magyarország csatlakozott az EU-hoz, nagy volt a lelkesedés, de aggodalom is volt a tagállamokban. A félelmek közül azonban nagyon kevés igazolódott be, alapvetően siker volt a bővítés - mutatott rá.

A bizottság elnöke a Magyarország és az EU közötti kapcsolatról beszélve kifejtette: voltak véleménykülönbségek fontos kérdésekben, és nem mindig volt zökkenőmentes a párbeszéd. Viszont a bizottság olyan intézmény, amely a jogállamiság mellett kötelezte el magát, és Európának meg kell védenie a közös jogon alapuló uniót, amelyben minden tagállam egyenlő az európai jog előtt - hangoztatta.

A partnerségi megállapodás a 2014 és 2020 között Magyarországra érkező uniós források felhasználásának keretét jelenti.

Az Európai Bizottság és a magyar kormány között létrejött megállapodásról szólva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten az MTI-nek azt mondta: a kabinet és a brüsszeli testület több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg, ez a hozzá szükséges önerővel mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban.

Délután a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa és egyetemi doktori tanácsa ünnepi ülésen avatja díszdoktorrá José Manuel Barrosót.