Kilenc év börtönre ítélte a bíróság Rezesovát

Publikálás dátuma
2014.09.12. 07:18
A közvélemény nyomását sem hagyta figyelmen kívül a Rezesovát elítélő Stubeczky Sarolta FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Súlyosbította a Gödöllői Járásbíróság tavaly ősszel nem jogerősen - hat év fogház - kiszabott szabadságvesztését és jogerősen kilenc év börtönre ítélte csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszék Eva Rezesovát négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt.

Eva Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban, ittasan, az M3-as autópályán X5-ös BMW-jével mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, amelyben négyen életüket vesztették. Az ügyészség szerint Rezesová közúti veszélyeztetést is elkövetett azzal, hogy a sztrádán a baleset előtt nem sokkal agresszíven vezetett, több járművet, köztük a későbbi áldozatok autóját is veszélyesen megközelítette.

A tegnap - a Budapest Környéki Törvényszéken - kihirdetett jogerős ítélet az első fok hat év fogházával szemben kilenc év börtönről szól: a szlovák nő leghamarabb a büntetése kétharmadának letöltése után, 2018-ban szabadulhat, miután két évet már előzetes letartóztatásban töltött. A törvényszék arról is döntött, hogy Rezesovát nyolc évre eltiltja a közúti járművezetéstől, így 2026-ig biztosan nem ülhet volán mögé.

A bíró a büntetés kiszabásáról szólva elmondta: ezért a bűncselekményért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, és a törvényszéknek a középmértékből, a hét és fél évből kellett kiindulnia. A törvényszék nyomatékos enyhítő körülményt sem talált. Azt azonban enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Rezesovának, aki maga is megsérült a balesetben, két kisgyereke van. Súlyosbító körülményként értékelte viszont a bíróság a halálos áldozatok számát, valamint Rezesová vezetési stílusát.

A bíró a védő korábbi érvelésével egyezően kifejtette: a közvélemény valóban nem súlyosbító körülmény, viszont töretlen bírósági gyakorlat, hogy az általános megelőzés érdekében értékelni kell, hogy az eset közfelháborodást keltett. Arról is szólt, hogy a vádlotti beismerést és megbánást akkor tudja figyelembe venni, ha az feltáró, beismerő vallomással párosul, segíti a bíróság munkáját. Rezesová azonban - bár kifejezte megbánását - nem tett vallomást.

A bíró kifejetette továbbá: nem történt olyan eljárási hiba, amely az eljárás megismétlését tette volna szükségessé. A bíró szerint a vádlott bűnössége kétséget kizáróan bizonyított volt, a szakértők szerint a baleset elkerülhető lett volna még a gyors sebesség ellenére is, és a sofőr meg tudott volna állni időben, ha nem ittas.

Az ügyészség korábban arra hivatkozva kérte az eljárás megismétlését, hogy a vádlottal szemben felmerül a közúti veszélyeztetés is, de a bíró szerint ezt sem az autópálya kameráinak felvétele, sem más bizonyítékok nem támasztják alá. Végül megjegyezte, nem tud elmenni szó nélkül a magánszakértői szakvélemény intézménye mellett, ennek alkalmazhatóságát szerinte a jogalkotónak felül kellene vizsgálnia.

Korábbi szlovák sajtóhírek szerint a most kilenc év börtönre ítélt Rezesová a kassai "Rezes klán" egyik tagja. Apja Alexander Rezes, az 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.

Szerző
Frissítve: 2014.09.11. 21:46

Rózsa Florest kivégezték

Publikálás dátuma
2014.09.11. 17:17
Fotó: Facebook
Kivégzés, vérfürdő, gyilkosság -ezekkel a szavakkal jellemezte Marcelo Soza volt bolíviai főügyész, hogy mi történt több mint öt évvel ezelőtt abban a Santa Cruz-i szállodában, ahol kommandósok törtek rá Rózsa Flores Eduardóra és társaira.

A másfél éve Brazíliába menekült Soza a Cadena A nevű televíziós csatornának nyilatkozott Skype-on keresztül a bolíviai sajtó beszámolója szerint. Azt mondta: korábban nem hozhatta nyilvánosságra mindazt, amit tud az ügyről, mert a bolíviai kormány meggyilkolta vagy börtönbe vetette volna.

2009 április 16-án bolíviai kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak. Perük még mindig folyamatban van.

A volt főügyész kétségbe vonta a valódiságát azoknak a bizonyítékoknak, amelyek alapján a hatóságok azt állították, hogy Evo Morales elnök meggyilkolására készülő terrorcsoportot számoltak fel.

Soza hangsúlyozta, hogy nemzetközi vizsgálatra lenne szükség az ügyben, de ezt szerinte csak külföldön lehetséges, mert a bolíviai igazságszolgáltatás kormányzati nyomás alatt működik. Elismerte, hogy ez érvényesült főügyészi munkájában is, de mióta elhagyta az országot, úgy érzi, már elmondhatja az igazságot.

Bolívia már kérte a volt főügyész kiadatását Brazíliától.

Marcelo Soza írásban tett nyilatkozata lehet az alapja annak a pernek, amelyet egy hónappal ezelőtt kezdeményezett az Amerika-közi Bíróságon Tóásó Előd nővére a Bolíviai állam ellen. Azt kívánják bebizonyítani, hogy a férfit koholt vádak alapján, jogszerűtlenül tartják fogva már öt éve és öt hónapja.

Tóásó Elődöt mindeddig nem ítélték el, előzetes letartóztatásban van, és a bolíviai törvények értelmében is ez nem tarthat 36 hónapnál tovább.

A bolíviai születésű Eduardo Rózsa Flores ügye, személye a mai napig tisztázatlan. A kalandos életű férfi, akiről 2001-ben Fekete Ibolya készített nagy vihart keltett dokumentumfilmet, az ELTE utolsó KISZ-titkára volt, részt vett a délszláv háborúkban, egyszerre volt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egyik alapítója, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke és  szélsőjobboldali honlapok szerkesztője. De gyanúsították azzal, hogy a titkos katolikus szervezet, az Opus Dei tagjaként a Vatikán ügynöke. Még azt is feltételezték róla, hogy ő szivárogtatta ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét, de ezt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. 2010 decemberében a Wikieaks nyilvánosságra hozta a bolíviai amerikai nagykövetség egyik titkos táviratát, amelyben egy névtelen forrásra hivatkozva azt írják, hogy a Rózsa-Flores vezette zsoldoscsapatot maga a bolíviai titkos szolgálat szerződtette azért, hogy csapdát állítsanak egy ellenzéki szeparatista csoportoknak. A titkosszolgálat szerint később azért likvidálták Rózsa-Floresékat, hogy eltöröljék akciójuk nyomait.
   

Szerző
Frissítve: 2014.09.11. 17:39

Szeptember 16-án folytatódik a Hagyó-per

Publikálás dátuma
2014.09.11. 17:05
Fotó: MTI, Újvári Sándor
Az iratismertetés nagyrészt befejeződött, a következő tárgyalási napon folytatódik a bizonyítási eljárás – közölte Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró az újrakezdett Hagyó-per tárgyalásán, kedden a Kecskeméti Törvényszéken.

A tárgyalási nap végén a tanácsvezető bíró bejelentette: az iratismertetésből csak egy rövid rész maradt hátra, ezért a szeptember 16-i tárgyaláson az ügyész által csatolt szaktanácsadói vélemények előterjesztésével folytatódik az eljárás.

Hadnagy Ibolya elmondta, hogy tervei szerint szeptember 25-én Kocsis Istvánt, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját hallgatják ki, a közlekedési vállalat és egy takarítócég közötti szerződések ügyében. Az egykori vezérigazgató kihallgatását későbbi időpontban is tervezi a törvényszék.

Csütörtökön a per első tárgyalássorozatában felvett jegyzőkönyveit ismertette a törvényszék. A tárgyaláson csak Hagyó Miklós elsőrendű vádlott volt jelen.

A per újratárgyalását július 1-jén kezdte meg a bíróság, az első tárgyalássorozatban felvett jegyzőkönyveket ismertetésével. Az ítélkezési szünet utáni első tárgyalási napon, szeptember 9-én a bizonyítási eljárás részleteit ismertette a bíróság a jegyzőkönyvek kivonatos felolvasásával.

A pert 2012. június 13-án kezdte meg a Kecskeméti Törvényszéken Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró. Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót vádolja az ügyészség. A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.

A kiemelt büntetőügy Kecskemétre áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke döntött. Ennek alapján kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, majd a Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Kúria ezután arról döntött, hogy ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a Hagyó-pert.

A per újrakezdésére azért van szükség, mert kiemelt ügyekben a hatályos jogszabályok szerint nem telhet el három hónapnál hosszabb idő két tárgyalási nap között.

Szerző
Témák
Hagyó Miklós