Tarlóstól kér segítséget a szakszervezet

"Felkérjük Önt, hogy utasítsa a BKK vezérigazgatóját, adjon érdemi szakmai választ az elmúlt időszakban írásban feltett kérdéseinkre!" - olvasható a BKV legnagyobb szakszervezete, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) Budapest főpolgármesterének, Tarlós Istvánnak küldött nyílt levelében.

Az EKSZ nehezményezi, hogy Vitézy Dávid vezérigazgató rendszerint figyelmen kívül hagyja kérdéseiket, észrevételeiket, aggályaikat. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke és a nyílt levél szerzője elmondta: Vitézy nem méltatja komoly szakmai válaszra őket, legfeljebb csak "üres, kötekedő, ellenséges hangvételű visszavágásra."

A szakszervezet olyan kérdésekre vár választ már hónapok óta a BKK első emberétől, mint hogy mennyibe kerül a fővárosnak a közösségi közlekedés, valamint "a BKK-nál rendszeresített kiemelkedően magas bérek kifizetése?"

Az EKSZ sajnálatosnak tartja azt is, hogy Vitézy "a tulajdonos érdekeivel szemben - és vélhetően annak háta mögött - olyan döntésekbe kényszeríti a BKV Zrt. vezetését, amelyek sértik a vállalat, valamint a munkavállalók érdekeit". A szakszervezet szerint az így született döntések erősen aggályosak, szakmai körökben visszatetszést keltenek.

A levélre a jövő hétig ígért választ a főpolgármester hivatala. A Tarlósnak küldött nyílt levél mellett az EKSZ pert is indít a BKK ellen, távolléti díj elmaradása, a bérpótlék visszatartása és kötbér jogtalan alkalmazása miatt. Bár a bérpótlék visszatartását a BKK vezetősége is elismerte, azt mégsem fizették ki a munkavégzés alól mentesített dolgozóknak.

Nemes Gábor szerint az elmaradt juttatások kifizetése - 2012 január elsejéig visszamenőleg - kamatokkal és bánatpénzzel együtt több százmillió forint is lehet.

Szerző

Önzetlen maffiózók biciklin

Publikálás dátuma
2014.09.12. 07:13
A bringás csapat tagjai mindenhol felbukkannak, ahol elkél pár jó szó s egy pár falat ennivaló FORRÁS: BBM
Egy ,,maffiózó banda" segíti manapság a főváros hajléktalanjait és nélkülöző családjait. Természetesen nem egy valós bűnszervezetről van szó, hanem egy önkéntes biciklistákból álló civil csapatról. A Budapest Bike Maffia (BBM) önzetlen tagjai tartós élelmiszerrel és ruhaneművel segítik a rászorulókat. 

A szervezetet fiatal biciklisták alapították 2011 karácsonyán, szenteste. Egy romkocsmában merengtek, amikor egyszer csak az ünnepi hangulattól vezérelve úgy döntöttek, megajándékoznak olyan embereket, akiknek nélkülözniük kell. Összedobták a pénzüket, bevásároltak, főztek, majd bringára pattantak és az ételt szétosztották a rászorulóknak.

A csapat az elmúlt két és fél évben tovább terebélyesedett. A kezdeti, hat-hét főből álló mag még mindig megvan - ők napi szinten dolgoznak a szervezetben -, mára több százan csatlakoztak hozzájuk. A civilekből verbuvált csapat színes képet mutat: megkereste már őket grafikus, pszichológus, irodai alkalmazott, de még ipari alpinista is. A önzetlen biciklisták mindent megtesznek, hogy a hajléktalanoknak, a rászoruló családoknak, az óvodáknak, anyaotthonoknak, kórházaknak és menhelyeknek támogatást nyújtsanak. Az első, Kálvin téri akciójuk óta már több tonna élelmiszert, játékot, hasznos és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen terméket osztottak szét. Az eddig eljuttatott adományok értéke több mint tízmillió forint, mely kizárólag civilek támogatásával gyűlt össze.

Innovatív ötletekre is fogékonyak a jótékony biciklisták. Mint azt a BBM vezetőjétől, Havasi Zoltántól megtudtuk, a szervezet együttműködik a Szimpla nevű romkocsmával. A szórakozóhely által vasárnaponként szervezett őstermelői piacán bárki kérhet egy textiltáskát, amelybe összegyűjtheti a megvásárolt háztáji és bioélelmiszereket, melyeket a szegények számára adományoz a biciklis csapat. A táskára az adakozók személyes üzeneteiket, jókívánságaikat is ráírhatják. - Ügyelünk arra, hogy az adományozásról mindig készüljön fotó, ugyanis fontosnak tartjuk az események dokumentálását, így az egyesületünk munkája átlátható marad mindenki számára - mondja Havasi Zoltán, aki szerint az adományozásba vetett hitet meg kell erősíteni. A legnagyobb problémának azt tartja, hogy a magyar társadalom jobbára tétlen marad, amikor a rászorulókon kellene segíteni. A helyzeten pedig csak ront, hogy a politika sem támogatja megfelelő eszközökkel a hajléktalanokat, a problémamegoldás helyett a kriminalizálásukat választja. Úgy véli, jó példamutatással ragadóssá válhat a jótékonykodás. A "biciklis maffia" a másokon segíteni akaró gondolkodásmódját minél több fiatalhoz és felnőtthöz igyekszik eljuttatni. A weboldalukon elérhető videójukban fogalmazták meg a csapat hitvallását: "mindenkinek vannak pozitív értékei, készségei és tulajdonságai még akkor is, ha kénytelen az utcán élni".

A csoporthoz bárki bármikor csatlakozhat, és megtalálni sem nehéz őket, főleg, hogy nemrég úgynevezett ,,charity pointokat" alakítottak ki népszerű belvárosi szórakozóhelyeken. Ezeken az adománypontokon túl olyan hosszú távú terveik is vannak, mint a kerületi "sejtek" kialakítása, akik helyben mérik fel a szükséges feladatokat, és a tapasztalatok átadása akár más városok bringásainak is.

Nem adózik a reklám után a Google és a Facebook

Minden jel szerint lepereg a reklámadó az olyan internetes világcégekről, mint a Google vagy a Facebook, így az adófizetés terhe mindenképpen azokra a magyar hirdetőkre hárul, akik igénybe veszik szolgáltatásaikat.

A reklámadó-törvény hatálya alá tartoznak ugyanis a magyarországi székhellyel nem rendelkező külföldi cégek is, amelyek magyar nyelvű hirdetéseket közölnek - az interneten közzétett, 2,5 millió forintnál magasabb értékű reklámok adókötelesek, ám az adófizetési kötelezettségről az érintett cégeknek is nyilatkozniuk kell. Ha pedig az nincsen - vagyis, mint azt már megírtuk, ha a Facebook és a Google nem hajlandó ezt megtenni -, akkor automatikusan a reklám megrendelői fizetnek.
Azonban e két nagyvállalat - mint a napi.hu emlékeztetett - a magyarországi hirdetésekből egészen jelentős bevételt generálhat, piaci becslések szerint a Facebook kétmilliárd, a Google pedig 15 milliárd forint körülit.

A portál érdeklődött is a két cégnél a reklámadó kapcsán, mit lépnek a magyar törvényre, és mire számíthatnak a magyarországi hirdetők. A megkeresésére azonban egyik társaság sem reagált, ezért a napi.hu "teszt-reklámkampányt" indított: megrendeltek egy-egy hirdetést a Facebooktól és a Google-től, majd megnézték azok számláit. Mint írták: a számlák - egyelőre legalábbis - "nem tartalmaznak semmiféle olyan információt, illetve nyilatkozatot, amelynek alapján az adófizetés kötelezettsége a reklámadó törvény értelmében ne a megrendelőre hárulna".

A hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy havi 2,5 millió forintos kereten túl, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. A reklámadó sávos rendszerében ilyen mértékű adóterhet a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeknek kell fizetniük. Ugyanakkor a fideszes L. Simon László a reklámadó-törvény újabb módosítását ígérte őszre az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan, amelynek tartalmáról semmit nem tudni. Hiába próbálna azonban a kormány bevonni az adó hatálya alá a nagy világcégeket: ebbe Nagy-Britannia, az USA, Olaszország, vagy Spanyolország bicskája is beletörött.

Szerző