rendőrség;házkutatás;Norvég Alap;KEHI;Ökotárs Alapítvány;Móra Veronika;

2014-09-13 07:20:00

Móra Veronika: áttörni a közöny falát

Civil társadalom volt és lesz. Lehet, hogy átalakul, de a jelenlegi helyzetet is túl fogja élni - állítja Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. A Norvég Civil Alap magyarországi pályázatait kiíró és elbíráló konzorcium leginkább támadott szervezetének vezetője ma már zárja ki, hogy a hatalom beszánthatja az alapot és a civilszervezeteket. 

- Veszélyes emberek dolgoznak az Ökotárs Alapítványnál?
- Miért kérdezi?

- Mert a rendőrség hivatalos honlapja szerint egyáltalán nem volt túlzó és félelemkeltő 43 nyomozó és a biztosításukra - védelmükre? - kirendelt készenléti rendőr megjelenése a hétfői házkutatáson az alapítvány Szerb utcai irodájában.
- Én viszont továbbra is túlzónak, félelemkeltőnek és aránytalannak tartom az intézkedést, de nem csak emiatt, hanem a házkutatás ténye miatt is panaszt teszünk. Korábban is többször elmondtam, de elmondom sokadszor is. Még a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) is elküldtük a kért dokumentumok többségét - kivéve az érzékeny, szenzitív adatokat, amelyek kiadására lehetőségünk sincs -, holott a vizsgálati, ellenőrzési jogosultságukat is vitatjuk, hiszen egyetlen magyar adófizetői forintot sem használtunk föl. A rendőrségnek is elküldtük például augusztusban azokat az adatokat, amiket kértek. Most is ezt tettük volna, hiszen tisztában vagyunk az ő jogaikkal.

- Milyen minőségben voltak jelen a házkutatáson? Tanúként, vagy gyanúsítottként?
- Az ügyvédünk tájékoztatása szerint egyik sem, mert ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás, így mi - egyelőre- egyéb érdekeltek voltunk, vagyunk.

- A házkutatás során miért pont 13 civilszervezettel kapcsolatos dokumentumot kerestek a rendőrök, a több száz közül?
- Ez a lista megegyezik azzal, amelyet a Miniszterelnökség hozott nyilvánosságra május végén, mint azokat, amelyek leginkább kritikusak a kormányzattal szemben. Ezek jogvédő, korrupcióellenes, nő- és meleg szervezetek.

- Mellesleg a Miniszterelnökség a Heti Válaszból értesülhetett róluk, mert ez a lista viszont megegyezik a kormányközeli hetilapban közölttel. Mégis, mi a bűnük; civil létükre politizáltak?
- Legföljebb abban az értelemben, hogy betöltötték a közhatalmat, a mindenkori kormányt ellenőrző feladatukat.

- A Kehinek az Ökotárs és a többi vegzált szervezet is úgy küldte el a dokumentumokat, hogy kitakarták a szenzitív adatokat. A rendőrség viszont "takarás" nélkül jutott hozzá például a nemi hovatartozásra, illetve egyéb hasonlóan szigorúan az adott személyre és a civilszervezetre tartozó információkhoz. Milyen garanciát kaptak, hogy ezek az adatok nem szivárognak ki és nem használhatják fel az illető személyek ellen?
- A Kehinek azért adtuk ki a kényes adatokat letakarva a dokumentumokat, mert előzőleg előfordult, hogy furcsa módon az Ökotárs által átadott dokumentumokból származó információ, egyszer csak napvilágra került. Sajnos semmilyen garanciát nem adhatunk, csak reménykedhetünk, hogy legalább a rendőrség nem él vissza ezekkel az információkkal, és nem szivárog ki tőlük semmi olyan, ami nem tartozik a nyilvánosságra.

- Érdekes volt végigkövetni a Norvég Civil Támogatási Alap kezelőivel szembeni vádak átalakulását, módosulását. Először ellenzéki pártokkal való összefonódás, majd sikkasztás, hűtlen kezelés, végül a házkutatás indokaként már jogosulatlan pénzügyi tevékenység szerepelt, vagyis hogy az Ökotárs civilszervezeteknek hitelezett az önrészre. Miért adták a bankot?
- Szó sem volt önerő hitelezésről és arról sem, amit a kormányzat és a sajtója igyekszik összemosni, hogy mi a Norvég Alap pénzét adtuk kölcsön. Eleve csak olyan szervezetek kérésével foglalkoztunk, akik rendelkeztek az uniós pályázatban előírt önerővel. A közösségi támogatások azonban utófinanszírozottak, vagyis akkor jut a pénzéhez a nyertes pályázó, ha teljesítette amit vállalt és számlákkal igazolja a kifizetéseket. Mivel a bankok nem fogadják el a civilszervezetektől az uniós pályázati igazolást fedezetként, kölcsönt sem adnak, ritka kivételtől eltekintve. Egyedi esetekben fordultak hozzánk kölcsönért civilszervezetek, hogy az előfinanszírozásában segítsünk. A visszatérítendő támogatást azonban az Ökotárs saját forrásaiból és nem a Norvég Civil Támogatási Alap pénzéből oldottuk meg. Ezekről az ügyekről a honlapunkon bárki tájékozódhatott, s a könyvvizsgálóink sem kifogásolták ezeket az ügyeket. Pénzt hitelezni üzletszerűen természetesen csak bankoknak, hitelintézeteknek lehet, de mi nem hirdettük és nem adtunk folyamatosan bárkinek kölcsönt.

- Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján Orbán Viktort és Lázár Jánost az zavarhatta, hogy akár egyetlen fillér fölött nem ők rendelkeznek. Nem túlságosan egyszerű olvasata ez a hónapok óta tartó hecckampánynak? Mikorra datálható a kormányzati ellenszenv?
- A három donorország, Norvégia, Izland és Lichtenstein szerződését kötött az unióval, hogy bizonyos előnyökért cserébe támogatja a gyengébben fejlett uniós országokat. Ennek keretében fontos területként kezelik a civil társadalom megerősítését, beleértve a demokrácia fejlesztését, erősítését, a társadalmilag sérülékeny csoportok, a női egyenjogúságért, a korrupció ellen küzdő szervezetek felkarolását. Összesen 16 országgal kötöttek ezt követően megállapodást, köztük Magyarországgal. A támogató országok és a magyar kormány képviselői 2011. őszén írták alá a mostani finanszírozási ciklusról szóló egyezményt. A megállapodásban kifejtették, hogy a civil alap esetében nem a magyar kormány intézményrendszere lesz a közreműködő, hanem a támogatók brüsszeli koordináló irodája, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda és ez a testület választja ki a magyarországi közreműködőket is. Ezt követően az év végén az iroda kétfordulós, nyílt pályázatot tett közzé. A kiírásban világos kritériumok szerepeltek, már az első fordulóból kiestek azok a szervezetek, amelyeknek a legcsekélyebb kötődése is volt az államhoz. Fontos szempont volt továbbá, hogy a kiválasztott szervezet ismerje a civilszervezetek rendszerét, dolgozott ilyenekkel, illetve legyen pályáztatói gyakorlata. Az Ökotárs két évtizede foglalkozik támogatások pályáztatásával, jelentős "zöld" múlttal a hátunk mögött, hiszen zöld mozgalmak támogatására született. Később tudtuk meg a sajtóból, hogy a Századvég, illetve az állami kötődésű Váti Nonprofit Kft. is indult a további pályázók között, de legalább egy, ha nem két pontban nem feleltek meg a kiírásnak. A második fordulóban már részletes programelképzeléseket kellett letenni az asztalra. A magyar kormánynak volt konzultációs joga, de a döntésbe nem szólhatott bele. A kormány már ekkor vitatta a kiválasztás módját, de a norvégok ragaszkodtak a saját szempontjaikhoz és döntöttek: 2012. júniusában nyilvánosságra hozták a nyertes konzorciumot. Ennek tagja volt az Ökotárson kívül az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet, amelynél szintén házkutatást tartott a rendőrség), valamint a Kárpátok Alapítvány - Magyarország.

- Ez talán megbocsátható, hiszen ők adták a pénzt. Kormányzati emberek folyamatosan arról beszélnek, hogy hiába kérték a Norvég Civil Alap ellenőrzését, a norvég kormány a füle botját sem mozgatta. Ebben nincs némi igazság?
- A Norvég Civil Alap forrásainak felhasználását egyebek mellett a Brüsszelben felállított Finanszírozási Mechanizmus Iroda ellenőrzi, de évente könyvvizsgálók is áttekintik működésünket.

- Mikor kezdődhetett a tényleges munka?
- Tavaly év elején, amikor kiírtuk az első, idén a második pályázatot és most írjuk ki a harmadikat. A pályázók hét témakörben jelentkezhetnek, mint például a demokrácia és emberi jogok, női jogok, közösségfejlesztés. 2013-ban 128, idén 1306 szervezet nyert a pályázatokon. A harmadik pályázat eredményére még várni kell.

- Az is gyakori vád a Civil Alapnál, hogy a támogatási összeg nagy részét néhány "kedvenc" szervezet kapta. Milyen szempontok alapján jut az egyiknek több, mint a másiknak?
- Tisztázzuk, 2013-ban nagy- és kisprojektekre lehetett pályázni. Az úgynevezett nagyprojektek esetében emberi jogi, demokrácia- és közösségfejlesztő területen működő szervezeteket támogattunk, amelyeknek van olyan tudása, tapasztalata, amellyel segíthetik, képezhetik a kisebb szervezeteket - képessé téve őket arra, hogy ezekkel a témákkal eredményesen tudjanak foglalkozni. Ráadásul ezek a nagyobb, például 40 millió forintos támogatások akár két évre is szólhatnak és a nyertes nem kizárólag a saját programjaira költ, hanem legalább 10-15 más szervezetet is támogatnia kell ebből.

- A hírek szerint már a svájci támogatási alap dokumentációjára is kíváncsi a Kehi. Svájc is bujtogatja a magyar civileket?
- A házkutatás napjára, szeptember 8-ra datálva érkezett az értesítés, hogy nem tudni kinek a döntése alapján július 31-vel kiterjesztik a vizsgálatot a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapokból nyújtott támogatásokra és az alap működésére is. Egyébként ebben sincs magyar adóforint. Az alap működtetésére 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) írt ki pályázatot, amit szintén az általunk vezetett négyesfogat nyert el. Érdekesség, hogy ellentétben a Norvég Civil Alappal, itt a kormány képviselői is mindvégig részt vettek, beleszólhattak a pályázati döntésekbe, a beszámolókat is hazai állami intézményeknek küldjük.

- Vagyis a kormány saját magát is gyanúsnak találta?
- Tőlük kell megkérdezni. A mi esetünkben arra kíváncsiak, nem számoltunk-e el valamit a svájci és a norvég alaphoz is egyszerre.

- Látva a hónapok óta tartó kormányzati támadássorozatot - utalhatok Orbán tusványosi beszédére -, óhatatlanul felmerül a kérdés: beszánthatja a Norvég Civil Alapot és a civilszervezeteket a hatalom?
- Ha ezt egy hónapja kérdezte volna tőlem, még határozott nemmel feleltem volna. De ma már azt tudom csak válaszolni, hogy talán mindenre képesek, elvileg már semmit sem zárok ki. Mindenesetre a Kehi szeptember végére ígérte a vizsgálat lezárását.

- Hétfőn szimpátiatüntetést szerveztek az alapítvány mellett; a meghirdetett időpontban alig 100-150-en ácsoroghattak a Szerb utcai épület előtt, de talán fél óra alatt több százra, becslésem szerint ezresre duzzadt a tömeg. Fontos a civil kiállás az Ökotárs mellett? Milyen védelemre számíthatnak a norvég kormánytól?
- Természetesen nagyon fontos és jól esett. A brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda, a norvég kormány, illetve Norvégia budapesti nagykövetsége minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen nekünk, már csak azért is, mert a 16 ország közül jó példaként szoktak minket emlegetni, de be kell látnunk, hogy korlátozottak az eszközeik.

- Milyen esélyei vannak a hazai, sokak által gyengének mondott civil társadalomnak egy olyan hatalommal szemben, amely a saját udvari "civiljein" kívül mindenki mást fizetett külföldi ügynöknek tart?
- Civil társadalom volt és lesz. Lehet, hogy átalakul, de a jelenlegi helyzetet is túl fogja élni. Azt is el kell azonban ismerni, hogy 2010-ig nagyjából stabil, de fogalmazhatok úgy is, stagnáló volt a hazai civilszervezetek rendszere. Akkor is állandóan panaszkodtak, hogy nincs elég pénz, de azért annyi mindig akadt, amennyiből működhettek. Emiatt azután a szervezetek nem is érezték a megújulás, a fejlődés kényszerét. A Norvég Civil Alap első ciklusa 2008-ban indult, s azt gondoltuk, most sok szervezet megvalósíthatja, amire eddig nem volt pénz. Bejött vagy ezer pályázat, s mi elkeseredetten láttuk, hogy a többség haladt volna a megszokott kerékvágásban, innovációnak nyoma sem volt. Azután 2011-12-ben a civil szférát sokkszerű változások érték. Módosultak a jogszabályok, drasztikusan lecsökkentek a támogatási összegek. Sok civilszervezet a mai napig keresi a lehetőségeit. Azzal már mindenki tisztában van, hogy a korábbi "aranykor" a régi formájában nem jön vissza. Ez azt is jelenti, hogy szervezetek eltűnhetnek, mások csökkenthetik apparátusukat, kénytelenek visszatérni az alapokhoz és önkéntes alapon végezni a tevékenységüket, de jönnek majd új szervezetek, új arcok. A civil szektor egy folyamatosan változó rendszer.

- Akár hálás is lehet a civil szféra az Orbán-kormánynak, hogy megújulásra késztette?
- Azért talán ennyire drasztikus eszközökre nem lett volna szükség. Civilek alatt általában a formálisan működő, bejegyzett szervezeteket értjük, holott sok informális mozgalom, közösség jön létre most is, és lehet, hogy ezeknek nagyobb szerepe lesz a harcosabb civil társadalomban.

- A hatalom agresszivitásához mérhető veszély lehet az emberek fásultsága?
- Igen, mert nagyon sokan testálják a civilszervezetekre a gondok megoldásának felelősségét. A Norvég Civil Alapnak az egyik fontos feladata a közösségek bevonása az ügyek intézésébe, az alulról építkezés ösztönzése, hogy az emberek kezdjenek el egymással, az önkormányzatokkal beszélgetni. Arra készteti az embereket, hogy álljanak ki egymásért és saját magukért. Ilyen folyamatokat szeretnénk serkenteni, támogatni, éppen azért, hogy a közöny falát áttörjük.