Rezsiharc a tévék ellen

Immár a rezsicsökkentés zászlaja alatt kívánja sarokba szorítani az országos kereskedelmi tévéket a kormány. Lázár János miniszter tegnap benyújtott törvénycsomagja szerint a legnézettebb csatornák nem kérhetnek programdíjat a kábelszolgáltatóktól, ami azért nagy csapás, mert a reklámadó miatti bevételkiesést az RTL Klub és a TV2 is az új terjesztői díjjal kompenzálta volna. A kormány a programdíj fizetésének részleteit maga szeretné kidolgozni, ezáltal a piacot kézben tartani, ami iparági forrásaink szerint ez ismét arról árulkodik, hogy a kormány nem ismeri a médiapiac működését.

Újabb frontot nyitott a kereskedelmi tévék elleni harcban, immár a rezsicsökkentés zászlaja alatt a kormány. A Miniszterelnökség nem hagyná, hogy a digitális átállás lezárultával, jövő év elejétől az addig ingyen sugárzó RTL Klub és TV2 is pénzt kérjen a kábelszolgáltatóktól a műsorterjesztésért, és ezáltal - mivel a lépés vélhetően az előfizetőkön csapódna le -, mint Kurucz Éva kormányszóvivő fogalmazott, havi "több száz forinttal" növeljék a családok terheit. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért tegnap olyan törvénycsomagot nyújtott be, amely az év végéig megtiltaná a "jelentős befolyással rendelkező", és "a legnagyobb éves átlagos közönségarányú" médiaszolgáltatóknak, hogy tartalmaikért pénzt kérjenek - ugyanis a kormány maga szeretné meghatározni a programdíj fizetésének részleteit.

A javaslat alapja, hogy a 2010-es médiatörvény megkülönbözteti "a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat", amelyeknek többletkötelezettségeik vannak a kisebb nézettségű csatornákkal szemben. A lépést a héten a kormányzati döntésekben jól értesült Magyar Hírlap és Napi Gazdasági is megelőlegezte azzal, hogy a legnagyobb kereskedelmi adók pénzt kérnének január elseje után - ezt például a TV2 meg is erősítette -, de a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a kábelszolgáltató cégek továbbra is ingyen szórhassák a két nagy tévé adását. A médiatörvényhez beterjesztett javaslat indoklása szerint "kedvezőtlenül hatna" az előfizetői díjakra, ha a TV2-ért és az RTL Klubért is pénzt kérnének a jövőben, és ezt a kormány el akarja kerüli. A lapok cikkei alapján egész pontosan azt, hogy a háztartások havi "hatszáz-ezer" forinttal többet fizessenek.

Csakhogy mindkét csatorna nagy várakozásokkal tekintett a terjesztői díj elé: noha 2010-ben már az RTL is utalta annak bevezetésére, ma már különösen a reklámadó tette volna elkerülhetetlen megoldássá: a TV2 és az RTL Klub is azzal számolt, hogy a különadó miatt jelentős kieséseiket ezzel kompenzálják. Simon Zsolt, a reklámadó megfizetésére csak jövőre kötelezhető TV2 vezetője márciusban a Forbesnak maga is azt mondta, a tévé teljesen átdolgozná saját díjszabását, amiből 6-8 milliárdos pluszbevételre számít - ez segíthet helyrebillenteni a cég veszteséges mérlegét. Az RTL 2010-ben ugyancsak felvetette, hogy nemcsak a kábelcsatornáiért - így a Coolért -, hanem az országos lefedettségű RTL Klubért is számláznának a kábelszolgáltató cégeknek, a kezdeményezést akkor a TV2 is üdvözölte. (Végül az új médiatörvénybe bekerült a digitális átállásig kijelölt átmeneti tiltás, ám azután a törvényt megszavazó Fidesz lényegében a tévékre és a szolgáltatókra bízta, miben állapodnak meg.) A tévétársaságok vezetői korábban egyébként havi 300 forintot tartottak reálisnak, amelyet előfizetőnként havonta kértek volna a kábeltársaságoktól, amelyek már 2010-ben sem örültek az ötletnek. Úgy vélték, ezt a díjat eleve a fogyasztók számlájába kellene építeni.

A kormányzati lépést mindenesetre piaci forrásaink lehetetlen elképzelésnek tartják: miközben a programdíjat Lázárék maguk szabnák meg - vélhetően az "extra profitúnak" bélyegzett RTL-re szabott reklámadó mintájára, magas bevételekkel számolva -, azt mintha nem látnák be, hogy a reklámtorta évek óta egyre zsugorodik. Mint forrásunk fogalmazott, a javaslat arról árulkodik, hogy "nem ismerik a médiapiac működését".

A két tévétársaság nem véletlenül kívánta korábban fizetőssé tenni nagy csatornáit a kábelszolgáltatók felé, hiszen évről-évre egyre több kisebb magyar nyelvű kábelcsatorna indul, amelyek főleg a kábelszolgáltatóktól szedett díjból élnek. Mint a hvg.hu is összegezte, a hazai tévétársaságok három csoportba oszthatók a bevételeiket tekintve: az RTL Klub és a TV2 kizárólag a reklámokból él, a kisebb halak - mint a Cool vagy a Super TV2, vagy a náluk is sokkal kisebb Viasat - a reklámokból és programdíjból. Továbbá ott vannak a kódolt csatornák, mint az HBO, amelyek egyáltalán nem sugároznak reklámot, csak abból a díjból élnek, amit az előfizetők a kábelszolgáltatónak kizárólag az ő tartalmaikért fizetnek, illetve azért, hogy a csomagba betegyék ezeket a csatornákat is.

A kiszivárgott sajtóhírek után vélhetően mindkét csatorna számított Lázár bejelentésére. Épp ezért arról érdeklődtünk a TV2-nél és az RTL Klubnál is, milyen gazdasági következménye lehet, ha nem kérhetnek programdíjat, illetve arról, hogy igazolható-e a kormányzati állítás, ami szerint a díj kedvezőtlenül hatna az előfizetői díjakra. A TV2 lapunknak hétfőre ígért tájékoztatást.

Mindenki bukhat 1,5 százalékos nézettség fölött

Információink szerint az Orbán-kormány arra is felkészült, hogy megakadályozza az egyéni megállapodásokat a csatornák és a kábelszolgáltatók között, sőt, megregulázza a kisebb kereskedelmi televíziókat is. Forrásaink szerint egy olyan szabálycsomagot is előkészített már a kabinet, amellyel bizonyos nézettség felett egyetlen csatorna sem kérhetne terjesztési díjat a szolgáltatóktól. A nézettséget rendkívül alacsony szinten, mindössze 1,5 százalékban határoznák meg, amivel gyakorlatilag a kis kábelcsatornák és a nézettebb hírcsatornák is elvesztenék legfőbb bevételi forrásukat, a műsorterjesztési díjat. Sőt, információk szivárogtak ki lapunkhoz egy olyan elképzelésről is, mellyel törvényi úton avatkozna be a kábelszolgáltatók díjszabásába is a kormány, hiszen szintén a "rezsicsökkentés" zászlaja alá bujtatva, akár bizonyos csatornák elérhetővé tételét is kötelezően ingyenessé tenné.

További meglepetések a csomagban

A kormányzati kommunikációs feladatok "hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátása érdekében" adna a kormánynak felhatalmazást Lázár János közbeszerzési törvényhez készített módosítója, amely a kommunikációs szolgáltatásokat központosított közbeszerzések keretében bonyolíttatná le. A pályáztatást lebonyolító szerv a módosítás szerint "csak annyi díjra jogosult, amennyi a költségeit fedezi". A Magya Közlönyben éppen egy hete jelent az állami kommunikációs ügynökség létrehozásáról szóló határozat, amely annyit ír, hogy a kormány létrehoz egy ilyen intézményt. Lázárnak a határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági, valamint Seszták Miklós fejlesztési miniszter bevonásával szeptember 15-ig kellett elkészítenie előterjesztését, így a kommunikációs hivatal - bár működésének további részletei nem ismertek - hamarosan létrejön.

A mostani törvénycsomagból az is kiderül, hogy újabb feladatot kap a Médiatanács: eszerint "a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró" események listáját ők állítják össze, és ezek után eldöntik, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben "kerüljön műsorra". A kiemelt eseményeknek - és nem csupán sportrendezvényeknek - nem csak a "szokásos" közönségükben kell kiváltaniuk érdeklődést, de "általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel" is bírniuk kell. Ha a Médiatanács tehát ilyen eseményeket talál, a jelek szerint kötelezheti a televíziókat - noha a javaslat nem tér ki rá, hogy a köztelevíziókat, és/vagy a kereskedelmi tévéket érintené - az általa preferált közérdekű műsorok sugárzására.