Etele úti fasirató

Publikálás dátuma
2014.09.15. 07:16
Immár végleges, hogy eltűnnek a fák FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hiába a környezetvédők tiltakozása, az 1-es villamos meghosszabbításának munkálatai további faáldozatokkal járnak: bár a zöldszervezetek reménykedtek benne, hogy a Szerémi és a Hengermalom úti fakivágások után legalább az Etele úti fasor megmaradhat, erre nem sok az esély. A BKK sajtóirodája lapunknak megerősítette: minden marad a régiben, a fákat kivágják. 

Zöld szervezetek ide vagy oda, a BKK a jelek szerint kitart eddigi tervei mellett: az 1-es villamos meghosszabbításának, valamint a Kelenföldi vasútállomással történő összekötésének áldozatául esnek az útban álló fák. Kivágják őket.

Hullanak a fák
Sorra vágják ki a több évtizedes, kifejlődött fákat a fővárosban. Korábban lapunk is megírta: 2012 márciusában rendőrsorfal védelmében szabadították meg a fáktól a Károlyi-szobor melletti parkot mélygarázs építése miatt. Egy évvel később a Kossuth téren is pusztították őket, ott több, 40-60 éves hársfát döntöttek ki. Tavaly szeptemberben a Képviselői Irodaház mellett, az Olimpia park egyik hatalmas, egészséges platánja esett áldozatául a városrendezésnek. Októberben pedig a Ludovika tér értékes, idős fáit kezdték kivágni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújítása miatt.

Csaknem egy hónap telt el azóta, hogy a Levegő Munkacsoport, a Védegylet, a Magyar Közlekedési Klub, valamint a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület levélben kérte Vitézy Dávid BKK vezérigazgatót, úgy építsék meg a villamos Etele úti szakaszát, hogy az út középső fasorát ne kelljen kivágni.

Az aláírók szerint ugyanis van más megoldás is: augusztusi levelük szerint a vágányok vezetése a középső fasor két oldalán is megoldható lenne, a szélső közúti sávok pedig - amelyeket jelenleg autóparkolásra használnak - közúti sávként működhetnének, a parkolás megoldható

lenne a szélső fasorok fahelyei között. Az augusztus 14-én keltezett levéllel kapcsolatban ismét kerestük a Levegő Munkacsoportot és a VEKE elnökét: kaptak-e érdemi választ, reagált-e a BKK a levélben megfogalmazott alternatívákra. Mindkét szervezet képviselője azt nyilatkozta, nem tudnak arról, hogy kaptak volna bármilyen választ. Kerestük BKK-t is: Vitézy Dávid megkapta-e a levelet, megfontolta-e az abban leírtakat?

Kérdéseinkre - meglepő módon - rövid időn belül választ is kaptunk: minden úgy fog történni, ahogyan az már a márciusban kiadott, előzetes tervekből is ismert. Vagyis az Etele úti fákat sem kímélik, mindenképpen "menniük" kell. Tájékoztatásuk szerint a három fasor kérdését a tervezőcéggel együtt alaposan, több változatban is megvizsgálták, ám minden esetben arra jutottak, hogy a fasor megtartása több más problémát is felvet.

A BKK érvelése szerint, ha a pálya nem középen épülne meg, akkor a villamos közelebb kerülne a környező lakások ablakához, ami növelné az otthonok zajterhelését. A közúti sáv szélesítésével kapcsolatban - amit a környezetvédők ugyancsak felvetettek - azt írták, a sávot nem lehetne olyan szélességűre építeni, hogy ha baleset vagy bármilyen meghibásodás történik, azt biztonságosan ki lehessen kerülni.

Mindemellett a fasor megtartásával és a zöldek által felvetett módszerekkel a BKK szerint az összes közúti kanyarodó irányt meg kellene szüntetni, mivel a kanyarodó sávok kialakítására nem maradna elég hely. Érdekes, hogy korábban Vitézy sem ragaszkodott ennyire a középen épülő villamospályához: 2010-ben, még a VEKE szóvivőjeként úgy vélte, a beruházás miatt nem szükséges feláldozni a fákat, "az Etele út ugyanis elég széles ahhoz, hogy egy plusz egy sávos autóút mellett a villamos is elférjen, a fasor is megmaradjon".

A parkolás a közlekedési központ szerint szerint azért nem lehetne a levélben vázolt módon kialakítani, mert sokkal kevesebb férőhely maradna, a jelenleg kialakított parkolók megszűnnének, ráadásul a villamos mellett a közúti forgalom is közelebb kerülne a lakásokhoz.

Mindemellett a BKK-nak még környezetvédelemmel kapcsolatos érvei is vannak a környezetvédők számára: úgy vélik, hogy a fentebb leírt módszerekkel jelentősen csökkenne a házak előtti zöldfelület, a szélső fasorok fáit pedig nagymértékben csonkolni kellene, "ami azok kipusztulásához, elsenyvedéséhez vezetne". A zöldek szerint azonban a fákat szakszerűen meg lehetne metszeni, ami "jóval kevesebb lombveszteséggel járna, mint a szépen kifejlődött, értékes középső fasor teljes megszüntetése".

A BKK tájékoztatása szerint a fasorok kérdését lakossági fórumon is megvitatták, ahol a résztvevők "elsősorban és szinte kizárólag" a villamos zaja miatt aggódtak. "A hozzászóló Etele úti lakosok számára az volt a legfontosabb szempont, hogy a villamos és a közút minél messzebb kerüljön az ablakuktól, illetve megmaradjanak a parkolási lehetőségek" - írják.

A fák sorsáért - úgy tűnik - nem aggódtak annyira az ott lakók: ha választani kell az alacsonyabb zajszint vagy a fák között, akkor inkább menjenek a fák. Éppen ezért a BKK továbbra is a középre helyezett villamospálya kialakítását támogatja.

A környezetvédők álláspontját sem szeretnék azonban teljesen figyelmen kívül hagyni: állításuk szerint egyetértenek a fák megőrzésének szükségességével, sőt, a jelenlegi terveket is környezetvédelmi szakértő bevonásával készítették el úgy, hogy "a lehető legkisebb kárt" okozzák "az utca környezeti minőségében". Ígéretet tettek arra is, hogy a kivágott fák helyett újakat fognak telepíteni a vonal mentén, az új Etele parkban, valamint teljesen új zöldfelülettel, végig a házak mentén.

Mindemellett a hangsúlyosan "középen" megépülő villamospályával "ökológiai, hőháztartási és zajcsökkentési szempontból is kedvező" füves vágányt alakítanak ki. Ami jobb esetben megmarad, rosszabb esetben vagy kikopik, vagy szakszerűtlen gondozás hiányában elhal - tesszük hozzá.

A zöldek ugyanakkor úgy vélik, hogy a kivágott fák pótlásaként elültetett csemeték csak évtizedek múlva pótolhatják azt a lombtömeget, amelyet helyettesíteni hivatottak - és ezt is csak akkor, ha szerencsétlenek "túlélik a gondozás és locsolás hiányát, minek ellenkezőjére sajnos számos példát sorolhatnánk" - írják a környezetvédők. Szerintük a középső fasor, így az annak helyt adó zöldterület megszűnésével a füvesített vágány sem egyenértékű.

Szerző
Frissítve: 2014.09.14. 22:04

Döntenek, milyen lesz a szavazólapok „képe”

Ma dől el, hogy egy egy településen milyen lesz az október 12-i önkormányzati választások szavazólapjainak a "képe". A helyi választási bizottságok a jelölőszervezetekkel együtt készítik el a végleges formájú íveket, amelyeken a törvény értelmében a pártok, civil szervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni. Miután néhány településen sokan versengenek polgármesteri vagy helyi képviselői posztért, lesz, ahol hosszú listán kell majd megtalálni a választóknak a számukra szimpatikus jelöltet. 

Az már a hét végén kiderült, hogy a főpolgármesteri székért heten versengenek majd október 12-én és az országban több mint nyolcezer polgármesterjelölt indul, négyötödük függetlenként. Az is hivatalossá vált, hogy érdeklődés hiányában két településen, a Tolna megyei Aparhanton és a Vas megyei Tanakajdon, elmarad a polgármester-választás, ezeken a helyeken ugyanis egy jelöltet sem vettek nyilvántartásba. A Baranya megyei Kishajmáson ésTanakajdon helyi képviselőket nem választanak most, mert nincs annyi jelölt, ahány tagból a testület állna. Bár péntek éjfélig a választási bizottságoknak ki kellett mondaniuk, kit vesznek nyilvántartásba és melyik jelöltet utasítják el, tegnap Bács-Kiskun megyében, Kéleshalom községben hét egyéni listás jelölt neve mellett szerepelt még, hogy a választási bizottság döntésére vár, a Nógrád megyei Jobbágyiban eddig háromról, a Veszprém megyei Papkesziben pedig nyolc egyéni listás jelöltről nem derült ki, hogy indulhatnak-e október 12-én.

Budapesten a 23 kerületben 138 polgármesterjelölt indul, a legtöbb - átlagosan több mint három - polgármesterjelölt Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye településein verseng majd. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint eddig 35 907 egyéni listás jelöltet vettek nyilvántartásba a helyi bizottságok, de ebben még nem szerepel az említett három település "döntésre váró" 18 képviselőjelöltje. A 35 907 képviselőjelölt közül 31 126 indul függetlenként, 1981 képviselőjelöltet egy jelölőszervezet állított, 2800-an pedig több jelölőszervezet közös jelöltjeként versengenek majd. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 78 képviselői helyért 1261-en indulnak, azaz egy posztért több mint tizenhatan. A legkevesebb versengő jelölt Vas megyében van: a 216 helyért 1491-en versenyeznek, ráadásul ebből 1431-en függetlenként.

Október 12-én, a rendszerváltás óta először öt évre választják meg a települési önkormányzatok vezetőit és képviselőit. A tízezer lakosnál kisebb településeken egyéni listán választják meg a helyi testületek tagjait, a 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz, akiknek múlt hétfőn kellett az induláshoz szükséges ajánlásokat leadni. Arról, hogy elég érvényes aláírást gyűjtöttek-e legkésőbb múlt péntekig kellett a választási bizottságoknak dönteni, a határozatok ellen pedig legkésőbb ma fellebbezhetnek azok, akiket nem vettek nyilvántartásba. Ezeket a jogorvoslati kérelmeket már a bíróság vizsgálja felül és csütörtökig mindenhol megszületik a végleges döntés.

Az önkormányzati választás előtt egyébként furcsa dolgokra panaszkodnak Erzsébetvárosban. Oláh Lajos, a kerület DK-s országgyűlési képviselője és pártja szerint a függetlenként induló Fazekas László úgy gyűjtötte össze az induláshoz szükséges ajánlásokat, hogy a jelöltet senki nem látta. Fazekas "vagy zseni, vagy nem véletlen az, hogy a Fidesz törvényileg tette átláthatatlanná az aláírásgyűjtés ellenőrzését" - fogalmazott Oláh, aki "kisstílű" próbálkozásnak tarja, hogy "bizonyos körök" így próbálják a baloldal győzelmi esélyeit.

Szerző

Döntenek, milyen lesz a szavazólapok „képe”

Ma dől el, hogy egy egy településen milyen lesz az október 12-i önkormányzati választások szavazólapjainak a "képe". A helyi választási bizottságok a jelölőszervezetekkel együtt készítik el a végleges formájú íveket, amelyeken a törvény értelmében a pártok, civil szervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni. Miután néhány településen sokan versengenek polgármesteri vagy helyi képviselői posztért, lesz, ahol hosszú listán kell majd megtalálni a választóknak a számukra szimpatikus jelöltet. 

Az már a hét végén kiderült, hogy a főpolgármesteri székért heten versengenek majd október 12-én és az országban több mint nyolcezer polgármesterjelölt indul, négyötödük függetlenként. Az is hivatalossá vált, hogy érdeklődés hiányában két településen, a Tolna megyei Aparhanton és a Vas megyei Tanakajdon, elmarad a polgármester-választás, ezeken a helyeken ugyanis egy jelöltet sem vettek nyilvántartásba. A Baranya megyei Kishajmáson ésTanakajdon helyi képviselőket nem választanak most, mert nincs annyi jelölt, ahány tagból a testület állna. Bár péntek éjfélig a választási bizottságoknak ki kellett mondaniuk, kit vesznek nyilvántartásba és melyik jelöltet utasítják el, tegnap Bács-Kiskun megyében, Kéleshalom községben hét egyéni listás jelölt neve mellett szerepelt még, hogy a választási bizottság döntésére vár, a Nógrád megyei Jobbágyiban eddig háromról, a Veszprém megyei Papkesziben pedig nyolc egyéni listás jelöltről nem derült ki, hogy indulhatnak-e október 12-én.

Budapesten a 23 kerületben 138 polgármesterjelölt indul, a legtöbb - átlagosan több mint három - polgármesterjelölt Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye településein verseng majd. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint eddig 35 907 egyéni listás jelöltet vettek nyilvántartásba a helyi bizottságok, de ebben még nem szerepel az említett három település "döntésre váró" 18 képviselőjelöltje. A 35 907 képviselőjelölt közül 31 126 indul függetlenként, 1981 képviselőjelöltet egy jelölőszervezet állított, 2800-an pedig több jelölőszervezet közös jelöltjeként versengenek majd. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 78 képviselői helyért 1261-en indulnak, azaz egy posztért több mint tizenhatan. A legkevesebb versengő jelölt Vas megyében van: a 216 helyért 1491-en versenyeznek, ráadásul ebből 1431-en függetlenként.

Október 12-én, a rendszerváltás óta először öt évre választják meg a települési önkormányzatok vezetőit és képviselőit. A tízezer lakosnál kisebb településeken egyéni listán választják meg a helyi testületek tagjait, a 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz, akiknek múlt hétfőn kellett az induláshoz szükséges ajánlásokat leadni. Arról, hogy elég érvényes aláírást gyűjtöttek-e legkésőbb múlt péntekig kellett a választási bizottságoknak dönteni, a határozatok ellen pedig legkésőbb ma fellebbezhetnek azok, akiket nem vettek nyilvántartásba. Ezeket a jogorvoslati kérelmeket már a bíróság vizsgálja felül és csütörtökig mindenhol megszületik a végleges döntés.

Az önkormányzati választás előtt egyébként furcsa dolgokra panaszkodnak Erzsébetvárosban. Oláh Lajos, a kerület DK-s országgyűlési képviselője és pártja szerint a függetlenként induló Fazekas László úgy gyűjtötte össze az induláshoz szükséges ajánlásokat, hogy a jelöltet senki nem látta. Fazekas "vagy zseni, vagy nem véletlen az, hogy a Fidesz törvényileg tette átláthatatlanná az aláírásgyűjtés ellenőrzését" - fogalmazott Oláh, aki "kisstílű" próbálkozásnak tarja, hogy "bizonyos körök" így próbálják a baloldal győzelmi esélyeit.

Szerző