Aggódó nemzeti parkok

Tüntetnek ma a hortobágyi gazdák a Parlamentnél, mert nem bérelhetik tovább eddig használt legelőiket. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) pályázatán ugyanis sok állattartó - szerintük igazságtalanul - egyetlen négyzetmétert sem nyert. Aggódhatnak a nemzeti parkok is, mert jövőre őket is hátrányosan érinti, hogy a kormányzat elvonja az 1200 hektár fölötti mezőgazdasági területek után járó uniós közvetlen területalapú támogatást.

Ma délben egyelőre csak petícióval érkeznek a Parlamenthez a hortobágyi gazdák, de legközelebb már a jószágaikat is magukkal hozhatják. Az elkeseredett állattartók amiatt tiltakoznak, hogy közülük sokan egyetlen négyzetmétert sem nyertek, holott évek, egyesek évtizedek óta legeltetnek a nemzeti park területén, tájfenntartó, környezetvédelmi feladatokat is ellátva. Velük szemben olyanok is nyertek akik soha nem foglalkoztak mezőgazdasággal és a pályázat kiírásakor nem is volt állatállományuk. A gazdákhoz több ellenzéki politikus, Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke és Varjú László, a DK országgyűlési képviselője is csatlakozik.
A Népszava információi szerint több vesztes gazda nem vonult le a korábban bérelt legelőikről, a szeptember 1-jei határidő lejártával sem, mert nem tudnák másképp etetni az állatokat. Emiatt patthelyzet alakult ki, a félresikerült pályázatok miatt zajló Kehi vizsgálat lezárulta előtt aláírt szerződések ellenére sem tudnak birtokon belülre kerülni az új bérlők.

Aggódni valójuk nemcsak a gazdáknak, hanem a nemzeti parkoknak is van. A kormányzat döntése, hogy az 1200 hektár fölötti mezőgazdasági területek után járó uniós közvetlen területalapú támogatást elvonják és a Lázár János irányította Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési forrásokhoz csapják, súlyos helyzetbe hozza a természetvédelem zászlóshajóit.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja emiatt írásbeli kérdéssel fordul Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez, illetve Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: igaz-e, hogy a földalapú támogatások rendszerének átalakítása a többezer hektáron gazdálkodó agrár-oligarchák mellett a nemzeti parkokat is érinti.

Az Orbán-kormány természetvédelemmel kapcsolatos hozzáállását eddig is jól tükrözte, hogy a zöldtárca 2010-es beolvasztása után 2014 óta már önálló államtitkársága sincs a környezeti ügyeknek. Néhány év alatt a felére csökkent a nemzeti parkokra szánt összeg is. A területalapú támogatás jelentős részét már eddig is kénytelenek voltak a parkok a működésre költeni.
Sürgősen döntenie kell a kormánynak, hiszen 2015-től már életbe lép az elvonásról szóló jogszabály. Ha nem kompenzálják a nemzeti parkokat, vagy nem vonják ki őket a rendelet hatálya alól, akkor jó néhány feladatukat nem tudják majd ellátni - figyelmeztetett Szabó Rebeka.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának megjegyezte, az elvonással az összes tájfenntartó legeltetéssel és génmegőrzéssel foglalkozó természetvédelmi intézmény vesztesége meghaladhatja a 3 milliárd forintot is. A szocialista politikus is attól tart, hogy a maradék forrásaitól is megfosztott nemzeti parkok kénytelenek lesznek létszámot csökkenteni és egyelőre az sem látszik, miből tartják majd fenn a parkok a saját állatállományukat, hiszen például a szürkemarhatartás a parkokban nem gazdaságos.
A szocialista agrárpolitikus hozzátette, a nemzeti parkok hitelhez sem juthatnak majd, hiszen eddig egyebek mellett éppen a területalapú támogatás jelentette a fedezetet.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) lapunk kérdésére válaszában közölte: az állam fenntartja a nemzeti parkokat, működésük az idén megoldott. A jövő évi költségvetés alakításakor a kormány figyelemmel lesz erre a kérdésre - ígérik. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a nemzeti park-igazgatóságok ugyanúgy megkapják az állattartás után járó támogatásokat. Konkrétum a területalapú támogatások elvonásával kapcsolatban nem szerepelt a tájékoztatásban.