B.I.M.;
Fidesz;Alkotmánybíróság;jelöltek;
2014-09-16 07:00:00
Kisajátítja az Alkotmánybíróságot a Fidesz
Ismét kizárólag a Fidesz által javasolt alkotmánybíró-jelöltekről szavaz jövő szerdán az Országgyűlés. A kormánypárt az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság tegnapi ülésén Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettesét jelölte.
Kiderült tehát, kik lesznek az új bírák, akikkel bebiztosítja "többségét" az Ab-ban a Fidesz. A kormánypárt ugyanis nyilvánvalóan erre törekedett az elmúlt években, a 2010-es hatalomra kerülését követően azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így a Fidesz önmagában - a KDNP nélkül is - képessé vált jelölni és tagokat választani az Ab-be. Az utóbbi négy évben eddig 9 esetben éltek ezzel a lehetőséggel, idén pedig három új bírát bízhat meg, immár 12 évre. A korábbi - konszenzusos - jelölés útján megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, miután lejár a 9 éves mandátumuk. Kovács Pétert és Bragyova Andrást 2005 szeptemberében, Balogh Elemért pedig 2005. novemberében választották alkotmánybírónak.
Az alkotmánybírákat jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, a Fidesz öt tagot delegálhat, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig egyet-egyet. Mivel a jelöltséghez öt igen kell, az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont nincs szüksége a KDNP támogatására ahhoz, hogy jelöljön valakit. Korábban, 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált, függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma, így általában kompromisszumos jelöltek kaphattak támogatást, de legtöbbször két jelöltet választottak meg: egyiküket a mindenkori kormánypártok, másikukat a mindenkori ellenzék javasolta.
Ennek visszaállítására igyekezett kísérletet tenni az MSZP, melynek képviselői néhány hete egy módosító indítvánnyal szerették volna elérni, hogy a kilenctagú bizottságban legalább hét szavazat - tehát egy ellenzéki politikus egyetértése - is szükséges legyen a jelöltté váláshoz, de a Fidesz-KDNP ezt nem támogatta. Ezek után azonban a szocialisták a jelölésben sem kívántak részt venni, az eseti bizottság szocialista tagja, Tóth Bertalan a tegnapi ülésen sem maradt ott, de a Jobbik is bojkottálta a "színjátékot". Nem úgy az LMP, amelynek képviseletében Schiffer András megnevezett jelölteket, ám azokat azonnal leszavazta a kormánypárti többség. A zöldpárt Földi Andrást, az ELTE római jogi tanszékének vezetőjét, Fülöp Sándort, a jövő nemzedékek korábbi biztosát és Lehoczkyné Kollonay Csillát, a CEU munkajogász professzorát javasolta. Schiffer egyébként a fideszes jelöltek közül Czine Ágnest támogathatónak tartotta, a másik két jelöltre viszont nemmel fognak szavazni az LMP-sek is.
Érdekesség, hogy tegnap a fideszes Gulyás Gergely, a testület alelnöke azt mondta: a Fidesz jelöltjei a gyakorlati munka mellett mindhárman végeznek tudományos munkát, és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet. Ez a kijelentés elsősorban azért pikáns, mert 2010 óta ketten is - a fideszes Balsai István és a KDNP-s Salamon László - a parlamenti képviselői székből, sőt, épp az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság elnöki székéből kerültek az Ab-ba, de a mai kormánypártokat az elmúlt ciklusban egyébként sem érdekelte a politikai kötődés miatt felmerülő összeférhetetlenség.
Az eseti bizottság mindenesetre tegnap zárt ülésen, látatlanban, tehát meghallgatások nélkül, alig néhány perc után döntött a jelöltekről, akikről jövő héten már a Ház plenáris ülése is szavaz. Megválasztásukhoz kétharmados többség szükséges.