Előfizetés

Kisajátítja az Alkotmánybíróságot a Fidesz

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.09.16. 07:00
2010 óta az összes új bírót a Fidesz jelölte az Alkotmánybíróságba, azzal sem törődtek, ha egy jelölt – például képviselősége mi
Ismét kizárólag a Fidesz által javasolt alkotmánybíró-jelöltekről szavaz jövő szerdán az Országgyűlés. A kormánypárt az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság tegnapi ülésén Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettesét jelölte.

Kiderült tehát, kik lesznek az új bírák, akikkel bebiztosítja "többségét" az Ab-ban a Fidesz. A kormánypárt ugyanis nyilvánvalóan erre törekedett az elmúlt években, a 2010-es hatalomra kerülését követően azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így a Fidesz önmagában - a KDNP nélkül is - képessé vált jelölni és tagokat választani az Ab-be. Az utóbbi négy évben eddig 9 esetben éltek ezzel a lehetőséggel, idén pedig három új bírát bízhat meg, immár 12 évre. A korábbi - konszenzusos - jelölés útján megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, miután lejár a 9 éves mandátumuk. Kovács Pétert és Bragyova Andrást 2005 szeptemberében, Balogh Elemért pedig 2005. novemberében választották alkotmánybírónak.

Az alkotmánybírákat jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, a Fidesz öt tagot delegálhat, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig egyet-egyet. Mivel a jelöltséghez öt igen kell, az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont nincs szüksége a KDNP támogatására ahhoz, hogy jelöljön valakit. Korábban, 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált, függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma, így általában kompromisszumos jelöltek kaphattak támogatást, de legtöbbször két jelöltet választottak meg: egyiküket a mindenkori kormánypártok, másikukat a mindenkori ellenzék javasolta.

Ennek visszaállítására igyekezett kísérletet tenni az MSZP, melynek képviselői néhány hete egy módosító indítvánnyal szerették volna elérni, hogy a kilenctagú bizottságban legalább hét szavazat - tehát egy ellenzéki politikus egyetértése - is szükséges legyen a jelöltté váláshoz, de a Fidesz-KDNP ezt nem támogatta. Ezek után azonban a szocialisták a jelölésben sem kívántak részt venni, az eseti bizottság szocialista tagja, Tóth Bertalan a tegnapi ülésen sem maradt ott, de a Jobbik is bojkottálta a "színjátékot". Nem úgy az LMP, amelynek képviseletében Schiffer András megnevezett jelölteket, ám azokat azonnal leszavazta a kormánypárti többség. A zöldpárt Földi Andrást, az ELTE római jogi tanszékének vezetőjét, Fülöp Sándort, a jövő nemzedékek korábbi biztosát és Lehoczkyné Kollonay Csillát, a CEU munkajogász professzorát javasolta. Schiffer egyébként a fideszes jelöltek közül Czine Ágnest támogathatónak tartotta, a másik két jelöltre viszont nemmel fognak szavazni az LMP-sek is.

Érdekesség, hogy tegnap a fideszes Gulyás Gergely, a testület alelnöke azt mondta: a Fidesz jelöltjei a gyakorlati munka mellett mindhárman végeznek tudományos munkát, és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet. Ez a kijelentés elsősorban azért pikáns, mert 2010 óta ketten is - a fideszes Balsai István és a KDNP-s Salamon László - a parlamenti képviselői székből, sőt, épp az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság elnöki székéből kerültek az Ab-ba, de a mai kormánypártokat az elmúlt ciklusban egyébként sem érdekelte a politikai kötődés miatt felmerülő összeférhetetlenség.

Az eseti bizottság mindenesetre tegnap zárt ülésen, látatlanban, tehát meghallgatások nélkül, alig néhány perc után döntött a jelöltekről, akikről jövő héten már a Ház plenáris ülése is szavaz. Megválasztásukhoz kétharmados többség szükséges.

                                                 Ki követi Paczolayt?
Februárban lejár az Ab-elnök mandátuma is, így a Fidesz-KDNP nemcsak egy újabb alkotmánybírát, de 12 évre elnököt is választhat a testület élére. Ismert, Paczolay Péter 2006-ban konszenzusos, négypárti alkotmánybíró-jelölt volt, éppen ezért sokak meglepetésére választotta meg a Fidesz-KDNP a testület vezetőjének, miután megváltoztatták az idevágó szabályokat. Korábban ugyanis az alkotmánybírók maguk közül, 3 évre bízták meg a testület elnökét, 2012 óta azonban már az Országgyűlés kétharmada dönthet erről, méghozzá az érintett alkotmánybíró mandátumának lejártáig adva az elnöki megbízást.

Árvíz - Regionális irányító törzset hoztak létre a Dunántúlon

Az elhúzódó árvízi védekezés miatt Katasztrófavédelmi Régiós Irányító Törzset hozott létre nagykanizsai központtal a Dunántúlon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) - közölte az OKF helyettes szóvivője.

Mukics Dániel, aki a regionális törzs szóvivői feladatait is ellátja, elmondta: a tábornoki irányítású egység feladata a Murán, a Dráván és ezek mellékfolyóin zajló védekezés koordinálása. A vízügyi előrejelzések szerint ugyanis a Mura vízállása meghaladja az eddigi legmagasabb mértéket.

Közlése szerint a folyó által veszélyeztetett Alsószemenyén, Murarátkán, Letenyén, Tótszerdahelyen, Molnáriban és Murakeresztúron folyamatosan magasítják és erősítik a védműveket.
A munkálatokban a katasztrófavédelem hivatásos erői mellett a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, a polgárőrség és önkéntesek is részt vesznek.

A töltéseken több mint 400 ember dolgozik, több mint 60 munkagéppel; a védekezéshez mintegy 50 ezer homokzsákot használnak fel, amelyekbe nagyjából 800 köbméter homokot töltenek - közölte Mukics Dániel.
Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy több száz polgárőr vesz részt az árvízi védekezésben Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Veszprém, Vas és Zala megyékben. A Balaton, a Duna, a Tisza érintett településein 432 vízi polgárőr teljesít szolgálatot.

Árvíz - Élelmet, ruhát osztanak Vas és Zala megyében

Élelmet és ruhát oszt a katolikus egyház hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász az árvíz sújtotta területeken, Vas és Zala megyében.

A szervezet munkatársai a katasztrófavédelemmel együttműködve napok óta segítik a védekezésben részt vevő önkénteseket és a kitelepített lakosságot. Eddig több mint 4,5 millió forint értékű adományt osztottak szét - tájékoztatta a Katolikus Karitász hétfőn az MTI-t.

Körmenden és Pákán két központi elosztót alakított ki a szervezet, ahonnan a szükségleteket felmérve szállítják ki az adományokat. A napokban ruha- és cipőadományokat is elkezdenek osztani a kitelepített lakosságnak, hiszen sokan csak néhány táskányi holmit vihettek magukkal otthonukból a hirtelen jött áradások elől menekülve.

Az egyházmegyei karitász közben előkészíti az ár elmúltával szükséges tisztítószereket is, hogy a lehető leggyorsabban visszatérhessenek otthonaikba az emberek. Az elkövetkező napokban bútorok és háztartási felszerelések is érkeznek majd a térségbe, hogy az elázott bútorokat mielőbb pótolni tudják a rászorulóknak - olvasható a közleményben.