A németek nem szégyellik Marx nevét

Publikálás dátuma
2014.09.17. 07:14
Karl Marx itt még megvolt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Teljesítette a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezetése a KDNP ifjúsági szervezetének kívánságát: hétfő reggelre elszállították Karl Marx szobrát az egyetem főépületének aulájából. Úgy tűnik, a hírt először az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel (IKSZ) osztotta meg az intézmény vezetése - amely rögtön továbbadta az információt a sajtónak -, valószínűleg azért, mert az idén januárban az IKSZ kezdte követelni, hogy távolítsák el a német filozófus szobrát az egykoron Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezett intézményből. Az IKSZ tegnap úgy kommentálta az alkotás eltávolítását, hogy "szimbolikusan is lezárult a posztkommunista korszak".

A szervezet követelése azonban kevés lett volna, ha a KDNP alelnöke, a közigazgatási tárca akkori, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi parlamenti államtitkára nem áll ki az eltávolítás mellett. Rétvári Bence januárban úgy fogalmazott, "Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete, megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak és genocídiumainak". Később a zsidó származású filozófus általuk antiszemitának minősített kijelentéseit is felhasználták a szobor elleni kampányban.

Bár januárban a BCE rektora azzal utasította el a műalkotás eltávolítását, hogy a Marx-szobor az egyetem "múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg", illetve, hogy a filozófus "szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli", Rostoványi Zsolt augusztusban szinte ugyanezzel az indoklással jelentette be a szobor eltávolítását. "Mivel a Corvinus egyik elődintézményét Marx Károlyról nevezték el, így ő is a múlt része. De nem a jelené" - fogalmazott a rektor, aki később azt is állította, hogy a BCE kertészeti és tájépítész karának dolgozóit zavarja a szobor, amelyet egy állandó egyetemtörténeti kiállításra visznek át, az aulába pedig új műalkotás kerül, amelyet pályázat útján választanak ki.
Nem tudni, mi állhatott a rektori vélemény megváltozása mögött, de tény: a Rostoványi bejelentését megelőző hetekben szivárogtak ki a sajtóba a Kehi vizsgálatának eredményei, amelyek súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tártak fel a Corvinuson. Ekkor kaptak szárnyra ismét az egyetem feldarabolásáról szóló hírek is.

Pedig vannak más példák is; így Németország számára nem okoz gondot együtt élni Marx nevével. Berlin egyik legfontosabb utcáját, a Neukölln városrészben is a filozófusról nevezték el. Ez a harmadik legfontosabb bevásárlóutca a német fővárosban, 1947. július 31-én kapta nevét a filozófusról. Az utcát időnként összetévesztik a Berlin Friedrichshain nevű körzetében található Karl Marx sugárúttal, amely szintén fontos közlekedési csomópont. Ez utóbbi az Alexanderplatztól vezet egészen a Frankfurti Kapuig. A Lichtenberger Strasse kereszteződése közelében Marx-szobor található. A berliniek együtt tudnak élni Marx szellemi örökségével, amit az is jelez, hogy metrómegálló is viseli a nevét. Berlin-Stralauban Marx emlékhelyet hoztak létre még 1964-ben, s a német egység megszületése után sem merült fel ennek megszüntetése.

Németország szerte számos utca viseli Marx nevét, s az országban több Marxot ábrázoló emlékműre is bukkanhatunk. Így az egykor róla elnevezett város főterén, Chemnitzben 7,10 méteres (talapzattal együtt 13 méteres) fejszobra virít - ez a világ legismertebb Marx szobra. Mögötte a "Világ proletárjai egyesüljetek" felirat négy nyelven olvasható. Ezt sem tüntették el az NDK megszűnése után, Karl-Marx-Stadt azonban 1991-ben visszakapta régi nevét. Az Odera partján található Frankfurtban hatalmas Marx-szobor tekint a városra. A gondolkodó születésének 150. évfordulóján, 1968. május 5-én emelték. Lipcsében a Berlini Fal lebontása után eltávolítottak, majd 2008-ban visszaállítottak egy hatalmas Marx domborművet.

Más országokban sem számít zavaró tényezőnek Marx jelenléte. A csehországi Karlovy Varyban ma sem tagadják meg Karel Kunes 1988 májusában leleplezett szobrát, amely az orosz konzulátus közelében található. Moszkvában a Bolsoj színházzal szemben áll egy 200 tonnás kőszobor, 1961-ben állították, viták folynak az eltávolításáról.

Marx utcát Franciaországban is találhatunk, Lyonban, vagy a Szajna partján fekvő, Párizstól 12 kilométerre lévő Bezonsban. Amikor 2012-ben Bobignyben a helyi városvezetők úgy határoztak, átnevezik a filozófusról a városközpontot átszelő utcát, a helyiek tiltakozó megmozdulásokat tartottak. Olaszországban is létezik Marx Károly utca, például a lombardiai Porto Mantovanóban. Bécsben a nevét viseli egy közösségi lakáskomplexum, a Karl-Marx-Hof. London egyik nevezetességének számít Marx sírja a Highgate temetőben, ottani szobrát a Brit Kommunista Párt emeltette 1956-ban. A brit fővárosban külön sétákat szerveznek Marx londoni tartózkodásának bemutatására.

Szerző

Újra fellángolt az ’56-os vita

Publikálás dátuma
2014.09.17. 07:11
Wittner szerint „Vaskefe”, Ráday szerint emlékmű FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A főváros VIII. kerületében, a II. János Pál pápa téren építtetne 1956-os központi emlékművet Wittner Mária. A kerület kormánypárti polgármestere támogatja a volt fideszes országgyűlési képviselő tervét, ám történészek és városvédők úgy látják, az egykori Köztársaság tér szerencsétlen választás lenne egy ilyen emlékműnek.

A VIII. kerület támogatja Wittner Mária javaslatát, hogy a II. János Pál pápa téren álljon egy 1956-os központi emlékmű - mondta a Magyar Hírlapnak Kocsis Máté. A fideszes polgármester hangsúlyozta, azért is lenne szimbolikus itt felállítani az emlékművet, mert az egykori Köztársaság téren állt a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának központja, ahol "az ÁVH-sok elleni ostrom" is lezajlott. De azért is fontos lenne Józsefvárosban felállítani az emlékművet, mert a kerületben dúltak a legnagyobb harcok 1956-ban, így a Corvin köznél, a Blaha Lujza téren, a Magyar Rádió épületénél és több más kerületrészben is - magyarázta Kocsis.

Megírtuk: Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes képviselő Tarlós István főpolgármesternek írt levelében - amelyet Kocsisnak is elküldött - kezdeményezte az emlékmű felállítását a VIII. kerületi téren. Úgy fogalmazott, Magyarországon nincs a társadalom által elfogadott, az '56-os forradalmat méltó módon reprezentáló emlékmű. "Nem kérdés, jogos és valós igény egy igazi, központi '56-os emlékmű felállítása, minek egyik apropóját az is adja, hogy közeledik forradalmunk hatvanadik évfordulója" - fogalmazott. Mint írta, a városligeti "Vaskefe" a tervezett funkció ellátására már a megvalósítás pillanatában alkalmatlan volt. Wittner levelét mások mellett Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye, Jókai Anna író, Kubik Anna színművész és Jobbágyi Gábor jogászprofesszor is aláírta. A Főpolgármesteri Hivatal és Tarlós István főpolgármester egyelőre nem reagált a megkeresésre érdemben.

Ezzel szemben Rainer M. János szerint elképesztő ötlet, hogy régi Köztársaság téren legyen '56 szimbolikus emlékműve. A történész a Klubrádióban beszélt arról, hogy a ma II. János Pál pápa téri pártszékháznál 1956. október 30-án népítéletre, leszámolásra és lincselésre került sor. Ennek áldozatai leginkább kis pártfunkcionáriusok és besorozott kiskatonák voltak, így ez kínos szégyenfoltja a forradalomnak, ebben közmegegyezés van világszerte. Éppen erre a helyre emlékművet állítani, orbitálisan szerencsétlen elképzelés - fogalmazott. Emlékeztetett arra is, a Felvonulási téren a ledöntött Sztálin szobor helyét foglalta el a jelenlegi emlékmű, de még a VIII. kerületben is lenne méltó helye egy ilyennek, mert a Corvin köz a fegyveres harcok centruma, emlékezőhely lett az elmúlt 25 évben.

"Vannak, akik bármit aláírnak"

Mit szól ahhoz, hogy Wittner Mária azt javasolja, a II. János Pál pápa téren is épüljön '56-os emlékmű?

Ráday Mihály városvédő:

Hogy jó vagy nem jó egy köztéri emlékmű, azt állandóan lehet vitatni. Különböző ízlésű emberek vannak. Amit Wittner Mária "Vaskefének" nevez, az - szerintem - a legjobb emlékművek egyike, amik Magyarországon születtek. Igaz, nem egy anya gyermekével, nem egy szomorú Kossuth Lajos, nem is olyasmi, mint Columbo a Falk Miksa utcában. Tehát nem naturalista szobor, aminek ma újból nagy divatja van, hanem jelkép, amit tulajdonképpen másutt is használtak már. Sok önálló rozsdás vas - ezesetben ugye, gondolkodó emberekről, munkásokról van szó, - ha összeáll, akkor fényes acélként, erős ékként monumentális hatás kelt, és szétvágja a vörös csillagot. Ezt láthatjuk a Dózsa György úton. Azt gondolom, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, ez jó emlékmű. Az '56-os forradalom nagyon fontos szimbóluma. Más kérdés, hogy lehetne mindenféle naturális szobrokat csinálni. Az ilyenekhez közelített Kalló Viktor összeeső hőse, áldozata a Köztársaság téren. Ami nem az '56-os forradalomnak állított emléket, hanem a pártház ostromában elhunyt embereknek. Ha elkezdenénk arról vitatkozni, hogy a VIII. kerületi (már) II. János Pál pápa tér a legalkalmasabb egy új '56-os emlékmű felállítására, azt a legtöbben szerintem vitatnák, hiszen - például - a IX. kerületben, a Tűzoltó utcában is jelentős helyszíne volt '56-nak. Van, aki azt mondja, hogy a műszaki egyetem elől indult a forradalom, van, aki azt állítja, hogy a bölcsészkar környékéről, a Petőfi térről.

Az Országház előtt pedig Göncz Árpád kívánságára állt a Forradalom lángja című emlékmű, Lugossy Mária alkotása, és a tér átrendezése során elvitték onnan. Szintén a Kossuth téren állt a golyók által legyilkoltak emlékműve is egy zászlóval. És akkor még nem is említettem a Corvin közt, ahol több emlékmű is áll, meg a Széna térit, hiszen ott is folytak csaták, a Mammut áruház tövében is van emlékmű. Sok helyszíne van '56-nak. Én magam készítettem egy "Itt és most" című filmet a Magyar Televíziónak, amikor még ott dolgozhattam, ami épp azt mutatta be, hogy az '56-os helyszínek milyenek voltak régi felvételeken akkor, és milyenek ma. Tehát Wittner Mária, aki úgy látszik, a szobrászat és az emlékművek nagy szakértője, valamint az egész '56-os szabadságharcra és forradalomra rálát, megírta levelét, mint Natasa Rosztova, de ettől még nem biztos, hogy igaza van.

És vannak emberek, akik bármit aláírnak. Ezen az oldalon is, meg azon is lehet találni ilyeneket, de ez nem jelenti azt, hogy igazuk van. Amennyiben a Rákosi Mátyás által lebetonozott Városliget sávot múzeumok építésével véglegesítik, és a Városligetnek nem adják vissza, akkor nyilvánvalóan az '56-os emlékmű akadálya lesz a múzeum-negyednek nevezett fejlesztésnek. Akkor, ha valakinek kell az a hely, az '56-os emlékművet úgyis el fogják onnan rakni, mint Károlyi Mihályt a Parlament elől. Szerintem a Köztársaság téri emlékmű elbontása tett volt az '56-ot ellenforradalomként értékelő rendszer bukása után, de hogy a II. János Pál pápa tér a forradalmi hőstettek legfőbb emlékhelye lenne, az kifejezett tévedés. Ott a pártház ostroma zajlott, és az történetesen nem az '56-os események legdicsőségesebb, legpozitívabban értelmezhető, legjellegzetesebb helyszíne. Wittner Máriának biztos van néhányszor igaza, bár ezzel én nem sűrűn találkoztam. Ez az ötlet több szempontból kritizálható. Nyilván Kocsis Máté polgármester a saját kerületében örömmel venne egy újabb emlékművet. A fővárosi hozzájárulás nélkül megépített budai Turul-emlékművet legalizáló törvénymódosítás óta - sajnos - Budapest önkormányzata helyett minden jog a kerületeké. Azt nem tudom, hogy a választások utáni főpolgármesternek lesz-e ismét beleszólása a budapesti emlékműállításokba.

Fodor Tamás rendező, színész:

Emlékművekre nincs szükségünk, szobrok legyenek. Tehetséges szobrászaink vannak, csináljanak köztéri szobrokat. Az emlékművek a XIX. század hangulatát idézik. Emléktáblát tehetnek mindenhová, ahol ezt a történelmi események indokolják. Majd emlékművé válhat egy szobor, ha például odamennek az emberek tüntetni. Emlékműként kegyhelyeket nem kell csinálni, mert a kegyhely a templom. Ha valaki akar, építsen komoly templomot, ami szakrális helye valaminek. A városi park az emberek tere. Olyan szobrokat érdemes ezekre készíteni, amelyek a művészi értékükkel segítenek az embereket elgondolkoztatni, de nem kell olyan emlékműveket csinálni, amelyek valamilyen politikai célnak felelnek meg.

Szerző

Ma dönthetnek Velez Árpád utódáról

Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke állhat Velez Árpád pártigazgató váratlan távozása mögött - állítják vezető szocialista politikusok. Sokak szerint a volt elnök így akarja tovább gyengíteni utóda befolyását a pártban.

A posztjáról lemondott pártigazgatót Mesterházy bizalmasaként tartják számon, ezért arról már korábban hallani lehetett, hogy sokáig nem marad a helyén. Többen arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy Velez nem csupán Tóbiás Józsefnek küldte el a lemondó levelét, hanem minden megyei elnöknek, amit akkor is udvariatlan lépésnek tartanak, ha tudják, hogy a pártigazgató nem áll közel az új elnökség tagjaihoz.

Úgy tudjuk, hogy a pártigazgatót Tóbiás le akarta váltani, de csak az év végén, amit a két politikus korábban meg is beszélt egymással. Miután az új vezetés bírósági bejegyzéséig Veleznél van a "kasszakulcs" és a kampányban is nélkülözhetetlen a munkája, a pártelnök arra kérte, néhány hónapig dolgozzon vele, amit állítólag az MSZP-t igazgató politikus meg is ígért. Ezt követően szombaton, az országos választmányi ülés napján váratlanul mégis lemondott a pártigazgató, ami több szocialista politikus számára azért is csalódás, mert úgy gondolják, hogy Velez így akarta a testület döntéseiről elterelni a figyelmet. Velez körlevelében azt írta, hogy az utóbbi időben több olyan hír jutott a tudomására, amely szerint őt tartják akadálynak, hogy az új pártelnök megvalósítsa saját irányvonalát, úgy érezte, nincs meg a bizalom iránta, ezért mond le. Értesülésünk szerint arról is írt, hogy egy igazán baloldali párt vezetésében vállalna majd tisztséget. Velez a körlevélben bejelentette, hogy listás képviselői mandátumát azért megtartja.

Lapunk már korábban megírta, hogy Tóbiás szeretné kettéválasztani a pártigazgató munkakörét, így lesz külön szervezési igazgató és pénztáros az MSZP-ben. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a szervezésért a jövőben Szabó Imre egykori környezetvédelmi miniszter felelhet majd. Forrásaink szerint a szocialisták elnöksége a mai ülésén dönthet a poszt sorsáról és Velez utódáról is.

Szerző